0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Biogazdálkodás: távol az uniós elvárásoktól

A címben szereplő megállapítás a Bioterra Romániai Biogazdálkodók Egyesülete és a Pro Agricultura Egyesület által március 4-én, a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen szervezett Romániai Biogazdálkodók 18. konferenciáján hangzott el.

A rendezvényt szervező Bioterra Egyesület 1997-ban jött létre, az évente megrendezett konferenciái országos szintűek voltak. A legutóbbira már több, mint 200 résztvevő jött el Romániából, Bulgáriából, Moldovából, Örményországból, Szerbiából, Szlovákiából és Litvániából. Az idei tanácskozáson az ökológiai mezőgazdaság kihívásairól volt szó az Európai Unió 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó új agrárpolitikájának a tükrében.

Az eseményen köszöntőt mondott Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, Nagy István, Magyarország agrár­minisztere, dr. Nagy Miklós, a Bioterra egyesület elnöke, valamint dr. Cornel Cătoi, a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem rektora. Előadást tartott Barabási Antal Szabolcs, a román Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Winkler GyulaDaniel Buda európai parlamenti képviselők, Fülöp Lóránd, a Környezetvédelmi, Vízügyi- és Erdőgazdálkodási Minisztérium államtitkára, továbbá biogazdálkodási szakemberek és kutatók.

Nem teljesíthető követelmények

A jelenlegi helyzetképet leginkább Winkler Gyula, az RMDSZ Európa Parlamenti képviselője vázolta fel. Egyebek mellett kifejtette: Románia nem tudja teljesíteni az Európai Bizottság „zöld átállásra” megszabott feltételeit, amely szerint 2030-ig minden EU-tagállamban a biogazdaságok aránya legalább 25 százalék kell legyen.

Jelenleg Romániában a gazdaságok alig 4 százaléka gazdálkodik környezetkímélő módon, illetve biominősítésű, arányuk legfeljebb 7 százalékra nőhet az elkövetkezendő években.

A képviselő szerint néhány évvel ezelőtt a biogazdálkodás Romániában még „gyerekcipőben járt”. Bár fejlődik az ágazat, de a biogazdálkodóknak számos nehézséggel kell szembenézniük. Az idén is késve támogatják az átállást, anyagiak hiányában pedig sokszor érzik a gazdák, hogy szélmalomharcot vívnak a hatóságokkal. Mindezek mellett a gazdasági válság is érinti a biogazdálkodást az energiaárak növekedése, az inputok drágulása és az árak instabilitása miatt, valamint a tisztességtelen versenyhelyzet is kedvezőtlenül hat erre az ágazatra.

A biogazdálkodást nem csak anyagiakkal lehet fellendíteni. Ahhoz, hogy biotermékek teret nyerjenek a piacon, a vásárlói szokást is meg kell változtatni, hiszen a biotermékek jóval drágábbak, mint a nem környezetkímélő módszerrel előállítottak. Ezért fontos, hogy a biogazdálkodást jobban támogassák, mint a más nagyipari mezőgazdaság termékeit.

Az EP-képviselő hangsúlyozta, nem az irodában kell összeállítani a fejlesztési terveket, hanem az egyetemi közeg és a szakmai szervezetek közösen kell körvonalazzák azokat a valósághű lépéseket, amelyek rövidebb időn belül elérhetőek.

Ezért is teljesíthetetlen az az uniós elvárás, hogy Romániában 2030-ig a biogazdálkodás elérje a 25 százalékot, ami a jelenlegi körülményekhez viszonyítva lehetetlen, mindamellett, hogy jó célkitűzés és támogatni kell az ökogazdálkodást.

Winkler Gyula abban látja a helyzet előmozdítását, ha megváltozik a mezőgazdasági támogatási rendszer, hiszen a földalapú juttatás jelenleg is inkább szociális segély, mintsem gazdaságfejlesztési forrás. A támogatási forma megváltoztatásának politikai felelősségét senki nem vállalja fel, így egyelőre nincs más megoldás. Ilyen körülmények között pedig nehezen hihető, hogy Románia 2030-ig teljesíti a biogazdálkodás terén támasztott uniós elvárásokat.

Daniel Buda liberális EP-képviselő szerint a vásárlóerő hiánya miatt sem kelendőek a biotermékek. Mert hiába van a polcokon jó minőségű élelmiszer, ha az átlagember nem tudja azt megfizetni. A mezőgazdaság és a politikum fő kihívása a vásárló tudatosításában rejlik.

„Nem elég az, ha meggyőzzük a vásárolókat, hogy vegyenek bioterméket, mert így egészségesen táplálkoznak, ezeket jóval olcsóbban kell értékesíteni, mint a másfajta termékeket” – hangsúlyozta a képviselő.

Az EP-képviselők helyzetképét némiképpen alátámasztották a biogazdálkodó szakemberek is. Nagy Miklós, a Bioterra egyesület elnöke szerint a biogazdák sokszor érzik úgy, hogy senki nem figyel rájuk. A biogazdáknak nyújtott tavalyi támogatást az idén folyósítják, ezzel szemben a vegyszeres mezőgazdaságot művelők jóval hamarabb megkapták az összeget. Cornel Cătoi, a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem rektora úgy látja, a biogazdálkodók sokkal több kockázatnak és nyomásnak vannak kitéve, mint a vegyszeres mezőgazdaságot művelők. A bizonytalanságok mellett tisztességtelen és előnytelen versenyhelyzetben vannak a hagyományos termelőkkel szemben. Aurel Petruş biogazdálkodási szakember szerint csak lassan lehet átalakítani egy korábban hagyományos módszerekkel megdolgozott területet biogazdálkodásra, ezt csak kisebb területen, „kísérletezésként” vállalják a gazdák. Az említett okok miatt egyelőre „veszteségesen” termelnek, hiszen jóval kevesebb a termény, mint az intenzíven műtrágyázott területeken. Kevés a szakember is, a gazdálkodók pedig kiöregedtek, gyengén képzettek.

A fiatalok pedig csak megfelelő anyagi támogatással vállalják a környezetkímélő mezőgazdálkodást.

Ki kell használni a lehetőségeket

Kelemen Hunor, a román kormány miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ or­szá­gos elnöke szerint az EU által a tagállamokban szorgalmazott fenntartható fejlődési irányelvek – köztük az ökológiai mezőgazdálkodás és a karbonsemlegesség – mentalitásváltással, kitartással és széleskörű együttműködéssel érhetők el. Ez az évtized Románia átalakításának időszakát nyitotta meg, hiszen erre eddig ennyi pénzt még nem bocsátott az ország rendelkezésére az unió, és amelyekhez hazai költségvetési források is társulnak. „Példátlan fejlesztési lehetőségek előtt állunk és ebben a kormánynak is óriási a felelőssége, hiszen elsőrangú célkitűzésnek minősítette a mezőgazdaság fejlesztését, ami azt is eredményezheti, hogy csökkenthetjük függőségünket más tagállamoktól.

További nagy lehetőség, hogy a hazai mezőgazdasági, élelmiszeripari termékekkel betörjünk a közép-kelet-európai régió vagy az EU piacára. Ezért is fontos számunkra, hogy minél előbb átálljunk és a megfelelő irányba haladjunk” – mondta a többi között a miniszterelnök-helyettes.

Nagy István magyar agrárminiszter is ezt a gondolatmenetet erősítette meg felszólalásában. Arra biztatta a gazdákat, hogy a kihívásokkal teli időben lássák meg az agráriumban nyíló lehetőségeket. Nem könnyű, hiszen a jelenlegi helyzet óriási kihívások elé állítja a gazdákat. A klímaváltozás hatása egyre jobban érezhető, megoldást kell találni az aszály leküzdésere, de az is tény, hogy új kórokozók és kártevők jelentek meg. Ezekre a kihívásokra csak a tudomány segítségével adhatunk választ. Az agrárium egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik, stratégiai ágazattá alakul, hiszen egyre kevesebb a termőföld, mivel az ipari- és a városfejlesztések, az autópályák építése egyre több termőföldet foglalnak el. Mindezek mellett világszerte robbanásszerűen nő a lakosság lélekszáma, megnőtt az igény az egészséges élelmiszer iránt, amelyeket nem lehet olcsóbban előállítani vegyszermentesen – mondta, majd hozzátette, tudatosítani kell a fogyasztóban, hogy elsősorban hazai, az ökológiai gazdaságokban előállított termékeket vásároljon.

Ha van termelői akarat, szándék, hozzá tudás és eszköz, rendelkezésre állnak a pályázatok, akkor meg kell keresni a célközönséget, a fogyasztókat is.

Ebben a folyamatban óriási felelősség hárul úgy a gazdákra, mint a politikusokra, hiszen minden támogatást meg kell adni azért, hogy a termőföld minősége javuljon – tanácsolta a tárcavezető a jelenlévőknek, majd hozzátette: „Magyarországon a jelenlegihez viszonyítva 2027-ben kétszer nagyobb területen folyik majd biogazdálkodás. Cél, hogy korszerű, fenntartható, rugalmas mezőgazdálkodást alakítsunk ki, ezért ebben messzemenően segítjük gazdáinkat”.

A Bioterra egyesületetet 1997-ben svájci farmerek hozták létre, akik a Christliche Ostmission keresztény misszió támogatásával látogattak Romániába azzal a céllal, hogy segítsék az akkor tőkeszegény romániai mezőgazdaság korszerűsítését. Több szemináriumot, tanácskozást szerveztek, majd 18 évvel ezelőtt megrendezték az első országos biogazdálkodási konferenciát. Több éve, külön standdal vesznek részt az ország legnagyobb mezőgazdasági kiállításán, a bukaresti Indagrán és a kolozsvári Agrarián. A Bioterra az első olyan egyesület, amely helyi biotermékminősítő- és -vizsgáló engedéllyel rendelkezik. Jelenleg mintegy 3000 tagja van, tevékenységét a többi között a Világbank, az USAID, A Partnerségért Alapítvány, az Avalon, az AkoConnect és a UKKA támogatja.

A tanácskozáson jelen volt Fülöp Lóránd, a Környezetvédelmi, Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztérium államtitkára is, aki arról tájékoztatott, hogy az EU reziliencia alapjából a szaktárca ez év második felében hetven gazdaságot támogat, hogy átálljanak a biogazdálkodásra. Egyetértett abban, hogy erre a szektorra több pénzt kell szánni, de most is nyitott a lehetőség azok számára, akik felvállalják az átállást.

A támogatási lehetőségeket emelte ki a továbbiakban Barabási Antal Szabolcs, a román mezőgazdasági minisztérium államtitkára is.

Mint elmondta, áprilisban teszik közzé a vidékfejlesztési pályázatokat, amelyek előnyös feltételeket teremtenek a fiatal gazdáknak, lehetőség nyílik gépvásárlásra, és zöldség-, gyümölcs-, komló-, szőlő-, fűszer- és gyógynövény-termesztésre is lehet pályázni. Elismerte, a biogazdák csak akkor kaphatnak kiemelt támogatást, ha feldolgozzák terményeiket. Ez nem mindenki számára előnyös és elfogadható, ezért ezen a feltételen változtatni kell. Az is igaz, hogy a beruházások önrészére felvehető bankhitel kamata jelenleg elég magas, 17-18 százalékos, de Petre Daea miniszter azt ígérte, hogy az idén tárgyalni fog több bank képviselőjével, hogy a jövő évben előnyösebb feltételekkel kínálják a mezőgazdasági kölcsönt.

Mielőbbi intézkedésre van szükség

Antal Géza, a rendezvényt társszervezőként segítő Pro Agricultura Egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdák a világjárvány alatt sem vonultak home office-ba.

Azért dolgoztak, hogy meglegyen a mindennapi betevő, ezért a civil szervezetek, a politikum kötelessége, hogy a gazdasági válságban felkarolják, megvédjék őket és családjaikat, vállalkozásaikat az elszabaduló energiaáraktól, az inflációtól vagy az országba áramló olcsó termékektől.

Mielőbbi intézkedésre sürgette a döntéshozókat – tegyük hozzá, a tanácskozáson nyilvánvalóvá vált: a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben senki sem tudja, hogy miként lehet teljesíteni a valóságtól elrugaszkodott EU-s elvárásokat. (forrás: kolozsvári Szabadság)

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság