Eszerint a háziasított lovak már az 1600-as évek elején jelen voltak a füves síkságon. Ez a dátum pedig igen nagy jelentőséggel bír, mivel több szájhagyomány útján terjedő indián elbeszéléssel egybevág.
A Science-ben nemrégiben publikált tanulmánynak több, mint 80 szerzője van, beleértve régészeket és genetikusokat, valamint történészeket és lakota, komancs valamint panuik indián tudósokat is – írja a Phys.org.
Korábbi genetikai kutatások szerint a lovak ősei először Észak-Amerikában fejlődtek ki több millió évvel ezelőtt, majd ezután kerültek Európa és Ázsia belső síkságaira, ahol az ember háziasította őket. Azonban 6000 évvel ezelőtt a ló-ősök eltűntek Amerikából a régészeti adatok szerint.
A mostani tanulmányban a tudósok két tucat ló maradványait vizsgálták meg, melyek Új Mexikóból, Idahóból és Kansasből származtak, hogy megállapítsák: az 1600-as évek elejére az őslakos csoportok már lovagoltak és lovakat neveltek.
„Az ember-ló kapcsolat szinte minden megnyilvánulása megjelenik a csontvázon valamilyen módon” – mondta William Taylor, a boulderi Colorado Egyetem régésze, a tanulmány egyik szerzője.
A tanulmány megállapította, hogy a lovak már jelen voltam a vadnyugaton és Amerika dél-keleti részén több évtizeddel az 1680-as pueblói lázadás előtt – amikor is az indián csoportok kiszorították a spanyol gyarmatosítókat Új-Mexikóból.
A visszavonuló seregek több ezer lovat és más haszonállatot hagytak hátra, és a legtöbb történelmi forrás szerint – tévesen – ez volt az a pont, ahol a lovak beléptek az észak-amerikai őslakos csoportok kultúrájában.
„Most búcsút inthetünk a pueblói lázadásnak, mint a lovak vadnyugati elterjedésének magyarázatának” – mondta Peter Mitchell, az Oxford Egyetem régésze, aki nem vett részt a tanulmányban.
Ahelyett, hogy a visszavonuló spanyol seregektől szerezték volna lovaikat, számtalan történet szól arról, hogy ezek az indián népek először a spanyol táborokból megszökött lovakkal találkoztak, vagy éppen a törzsek közt működő kereskedelmi útvonalakon keresztül kapták őket, mutatott rá Jimmy Arterberry, a tanulmány egyik szerzője, aki a komancs törzs tagja, és az oklahomai Medicine Park történésze.
„Már régóta tudjuk és mondjuk, hogy előbb találkoztunk a lovakkal, mint a spanyolokkal” – mutatott rá.
Yvette Running Horse Collin, a francia Toulouse-i Antropobiológiai és Genomikai Központ evolúciós genetikusa, valamint az Oglala Lakota Nemzet tagja, a tanulmány szerzője is hangsúlyozza, hogy
ezek a felfedezések egybevágnak az őslakosok szájhagyomány útján továbbadott történeteivel, melyeket a külsős történészek gyakran figyelmen kívül hagynak, pedig ezek is egyedi értékeket szolgáltatnak ahhoz, hogy megértsük a múltat.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy az eleinte elsősorban spanyol eredetű észak-amerikai lovak lassan brit és spanyol keverékre „váltottak”, tükrözve ezzel a különböző birodalmak bukását és felemelkedését.
„Ez azt jelenti, hogy a spanyol domináns gyarmati hatalomról a brit domináns gyarmati hatalomra való átállás még a lovak genomjában is megfigyelhető” – mondta Ludovic Orlando, a tanulmány egyik szerzője, aki a toulouse-i Antropobiológiai és Genomikai Központ evolúciós genetikusa.
