0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A nyugalom szigete Zalában

Túl a hegyháton, völgyben elterülő erdők ölelésében fekszik a kicsiny zalai zsákfalu, Obornak. Kiesik a forgalomból, és így télen még visszafogottabb. A nyugalom szigete, ám az itteni csönd nem nyomasztó, inkább feloldódik benne az ember. A település egyetlen fő utcájának utolsó portája után vadászház bújik meg a fák között, árulkodóan felcsillanó ablakai szinte hívogatnak.

A környező fenyők tisztelegve, a házigazdák meleg szívvel fogadják a Zalaerdő Zrt. régi vágású, patinás vadászházába és turistaszállására érkezőket, és mivel előre bejelentkeztünk, a konyha finom fogásaiból is ízelítőt kaptunk.

A csípős széllel érkezett eső miatt sietve nyitjuk az ajtót. Bent a kandalló tüze csalogat, nem lehet ellenállni. Ahogy a háziasszony kedvességének sem, aki lélekmelegítővel és kedves szavakkal fogad.

Lábecz Zsuzsanna már hét éve a ház gondnoka, és a szomszédos turistaház vendégeinek kényelme is az ő szorgoskodásának köszönhető. Ha kell, vendéget fogad, főz, takarít, de legfőképpen az intézmény lelke. A szálló mellett működő Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola táboraiban és egyéb programjai alkalmával szintén ő gondoskodik a vendégek étkezéséről. A vadászház mindig nyitva áll a vendégek előtt, egyszerre 12 személyt tudnak szállásolni, míg a turistaszállón negyvenet.

Unatkozni nem lehet

„Nyugodt, csendes hely, ahová megérkezve a vendégek elfelejtik gondjaikat” – osztotta meg tapasztalatait Zsuzsa asszony. A Zalaerdő Zrt. Nagykanizsai Erdészetének területén álló házat csupa erdő veszi körül, és mintegy nyomatékosítva, a szél megrázza a domboldalon magasodó bükköst, sóhajtoznak az óriások. Gyönyörű vidék, csodálatosan szép túraútvonalakkal a környéken.

„Ősztől tavaszig, idényben jönnek a külföldi és a magyar vadászok, az év többi napján pedig diákok, turisták népesítik be a házat. A gyerektáboroztatáson kívül születésnapot, keresztelőt, baráti találkozót tartanak nálunk. Aki egyszer megtalálta ezt a helyet, elköteleződik, sok a visszajáró vendégünk”

– éreztette, hogy akik már megfordultak náluk, a csendet, a nyugalmat keresik.

Számtalan szabadidős tevékenységre ad lehetőséget a vadászház és a turistaház környéke. A gyerekek fociznak, futkosnak, élvezik a játszóteret. Felkészültek csoportokra, egyéni vendégekre is. Lehet bográcsozni, szalonnát sütni, s a kemence is arra vár, hogy valaki begyújtsa. A vadászház mögötti területen található vadászlőtéren, futóvadlövő pályán a vadászvendégek is szívesen gyakorolnak.

A szaletli kedvelt esküvői helyszín, hiszen alatta akár nyolcvanan is leülhetnek, az ünnepi hangulatot pedig a turistaszállóban pihenhetik ki a meghívott vendégek.

„Itt terülnek el az ország legnagyobb bükkösei, ugyanakkor örökzöldekből sincs hiány, így egész évben színes a környék. Nekem mégis a tavasz a kedvenc évszakom. Lombfakadáskor meseszép a táj, a zöldnek ezer árnyalatát mutatja az éledő természet, nem is beszélve a színes virágokról” – mondja mosolyogva házigazdánk, hogy a tavasszal a hóvirág szinte betakarja a talajt.

A ház körül gyakoriak az őzek, rókák, és a madárvilág is népes. „Egyszer egy róka jött szembe a lépcsőn, nem is tudom, ki volt jobban megilletődve” – mesélte Zsuzsa.

Egyre többen gyűjtenek gombát, a vargányaszezonban különösen sokan keresik fel a környéket.

„Akik erre jönnek, kulturált erdőjárók. Nem hallottam a kollégáktól sem, hogy ne tudnának az erdőben, a természetben viselkedni. A gyerekeknek is megtanítják, hogy mit szabad és mit nem. Azzal is tisztában vannak, hogy mely növényfajok védettek”

– nyugtázta a szakember, aki, ha módja van rá, ugyancsak szívesen kikapcsolódik az erdőben.

Izgalmas túraútvonalak

Az aktív kikapcsolódásra vágyók számos túraútvonalat járhatnak be, hosszabbat és rövidebbet egyaránt. Az erdei iskolától két körtúra is indul, a Mamutfenyő túraút és a Törpefenyő sétaút. Három kilométeres sétával elérhető a Várdomb-forrás, négy kilométerre található a homokkomáromi kegytemplom, és ha már arra járunk, tehetünk egy sétát a szőlőhegyeken. Akik nagyobb távolságra vágynak, érdemes a Szepetnek és Hahót közötti turistautat választaniuk, vagy a háztól körülbelül 800 méterre haladó Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalába bekapcsolódniuk. Templomok, kápolnák, kálváriák, ódon pincék, földvárak és tiszteletet parancsoló zalai bükkösök kísérik utunkat.

A szomszédos Eszteregnye déli sarkában, a Kisfenyős szántón épületromok bújnak meg. A monda szerint a gazdag Eszter kisasszony várkastélya állt ott. A nagy erdőt ő hagyta a községre, ezért nevezték azt el Eszteregnyének.

Negyedórányi autóútra van Nagykanizsa, de Zalakaros sincsen messze, sőt a Bázakerettyei strand ugyancsak várja a fürdőzni vágyókat. Horgászni lehet Kistolmácson, a nagykanizsai Csónakázó-tavon, vagy a Balatonon.

Új stílus, új ízek

A konyha csak megrendelésre nyit ki. A vendégekkel előre leegyeztetik, mit szeretnének enni, milyen étkezést kérnek. A ház konyhamestere, Lőrincz Gábor angolos műveltséggel rendelkezik, már ami a gasztronómiát illeti. Tíz évet élt Londonban, ott járta ki a szakács iskolát is. „Nagy szerencsém volt, mert sokféle nemzetiségű emberrel találkoztam, szakácskollégákkal a földkerekség minden zugából. Nem mondom, hogy a világ összes ételét ismerem, de nagyon sokat, egymástól rengeteget tanultunk” – magyarázta.

Új ízeket, új stílust hozott a vadászház konyhájára. Például jó magyar marhapörköltből egy kis csavarral burgundi marhapörköltet készít, franciásan tele zöldséggel, és szalonna is van benne. Nagy sikere lett, a vendégek azóta többször is kérték.

Mást is rejteget a tarsolyában, ilyen a szuflé, amit lávasütinek is neveznek. Kívülről piskótára hasonlít, ám ha elvágjuk, kifolyik belőle a csokoládé. Ez is közönségdíjas, még Londonban tanulta. „Nehéz elkészíteni, ám nekem legelsőre sikerült, ami rendkívül nagy élményt jelentett” – mesélte, hogy megsárgult már a papír, amire tizenöt éve a receptet lejegyezte, ám a mai napig onnan olvassa ki az összetevők helyes arányát.

Akik eljönnek Obornakra, nem hamburgert szeretnének enni. Kedvelik a vadból készült ételeket, sokan kérnek sülteket, ragukat. Sok ember tart a vadhús elkészítésétől, fél, hogy vadízű, kiszárad, kemény marad. Lőrincz Gábornak a vadételekhez a vaddisznóhús a kedvenc alapanyaga, sokoldalúan felhasználható.

„Szerintem ez onnan ered, hogy nagy sertéspárti vagyok. Legyen az házi vagy vad. Édesanyám is jó pörköltet tudott főzni.”

Ottjártunkkor a séf vaddisznókarajt készített. Úgy süti, hogy a hús hőmérséklete legbelül is eléri a 72 °C-ot, ám közben nem szárad ki. Nem egyszerű feladat, ehhez kell a tapasztalat, az a néhány száz adag, amit idáig már feltálalt. A vaddisznókarajhoz igazi barna mártás dukál. Készítése nagyon macerás, sokáig tart, de elárulhatjuk, nincsen párja. Az obornaki vadászházban igazi vadcsontból főtt, legalább nyolc órán keresztül.

„A göngyölt csirkecombfilének is nagy sikere van, gombás, májas vagy kolbászos töltelékkel. Rajta hagyom a bőrét is, feltekerem folpackkal, mint a szaloncukrot, úgy néz ki, mint a rolád. Mivel nincs szuvidáló gépünk, ezt is vízágyban, alacsony hőfokon készítem, kibontom, akkor már megtartja a formáját, és csak rápirítok” – avatott be a sütési fogásokba a szakember.

Sót helyettesítő fűszerek

Amikor kérdem, mi az, amit még szívesen főz, a dödöllét említi. Azt gondolná az ember, egyszerű étel, hiszen csak burgonya és hagyma kell hozzá, de ennek is rengeteg változata van. Ő például szalonnával spékelni, és természetesen a tejföl sem maradhat el. Azért is fantasztikus a dödölle, mert fogyaszthatjuk köretnek, illetve önálló ételnek is. Sőt, készülhet belőle desszert szilvalekvárral, de Lőrincz Gábor kóstolt már gesztenyéset, amit föltekernek, mint egy piskótatekercset, és utána megpirítják.

„Régóta a szakmában dolgozó kollégáim szerint idővel egyre sósabban főznek a szakácsok. Ez tény, tehát kicsit visszább kell fogni.

Viszont a fűszerezésben, az ízekben, mondhatni agresszívabb vagyok. Nem szórok mindenre mindent, hiszen megvan, hogy mihez mi illik, azt viszont határozottan használom”

– jegyezte meg, és elárulta azt is, hogy imádja a kakukkfüvet és szereti a koriandert is. Ez utóbbit kipróbálta hamburgerben is, kiváló lett, de remek a szószokban, és megbolondítja a leveseket.

Lehetőség szerint friss alapanyagokkal dolgozik, nem igazán szeret tartósított termékekkel sütni-főzni. Bár a mai világban szinte minden gyümölcsöt, zöldséget bármikor meg tudunk vásárolni frissen, szerinte ezek mégsem ugyanolyanok, mint azok az alapanyagok, amik előző este még a kertben nőttek. Igyekszik ezért elsősorban az idényzöldségeket, -gyümölcsöket használni.

Nagy segítség viszont, hogy a mai korszerű technológiákkal, például vákuumozással nagyon jól tárolhatók a zöldségek, húsok, megtartják az aromájukat, nem száradnak ki, nem fagynak szét.

Meg lehet unni a szakácskodást, vagy mindig találni benne valami izgalmasat? – teszem fel a kérdést, amire Lőrincz Gábor csak legyint, nála is voltak már olyan pillanatok, amikor besokallt, és úgy érezte, elég volt. De másnap reggel fölkelt, és újra felvette a szakácskabátot. Nem szabad hagyni, hogy monotonná váljon a főzés, mindig ki kell találni valami újat. Rendszeresen utánaolvas, utánanéz az új recepteknek, figyeli az új trendeket. Tartja a kapcsolatot a régi és az újabb kollégákkal, és valakinek mindig van valami jó ötlete.

Obornaki kocsonya

Hozzávalók:
2 kg sertésköröm,
sertésfül,
sertésfarok,
bőrke vegyesen,
0,5 kg vaddisznócomb,
5 l víz,
1 kg füstölt csülök (ezt külön főzzük, a levét később fel lehet használni),
3 fej fokhagyma,
1 fej vöröshagyma,
babérlevél, só, bors, 1 közepes sárgarépa.

A húsokat megtisztítjuk, majd a fűszerekkel együtt feltesszük főni. Alacsony hőfokon 6-8 órán keresztül gyöngyözve főzzük. A húsokat tálkákba szedjük, és rászűrjük a levet. Hűtőben 2-3 óra alatt megdermed.

Vaddisznókaraj konfitált zöldségekkel,
vargányás piskótával, áfonyás barnamártással

Körülbelül 1,5 kg vaddisznókarajt lehártyázunk, sóval, borssal, kakukkfűvel pácoljuk. A barnamártáshoz a vaddisznócsontokat 220 °C-os sütőben „égett” barnára pirítjuk, vöröshagymát, fokhagymát, sárgarépát, zellert, babérlevelet, borsot, szegfűborsot adunk hozzá. Pirítás után főzőlével redukáljuk. Közben kb. 20 dkg áfonyát kevés cukron karamellizálunk, összeforralunk kevés vörösborral, majd hozzáöntjük a barnamártást. Kb. 10 dkg lisztet halványbarnára pirítunk, és ezzel kiforraljuk a mártást. A karajra kérget sütünk, majd 150 °C-on készre sütjük.

A zöldségeket (sárgarépa, angol zeller, gomba, hagyma, fokhagyma, paprika, burgonya) nagyobb darabokra vágva lassú lángon zsiradékban sütjük só, bors, zöldfűszerek hozzáadásával. A vargányás piskótához 20 dkg apróra kockázott vargányát kolozsvári szalonnán hagymával, fokhagymával lepirítjuk, kihűtjük. 4 tojásból piskótát készítünk, 1/3 cukor/só aránnyal, kevés vargányaporral a hozzákevert, lepirított szalonnás vargányával.

Panna cotta erdei gyümölcsöntettel

Hozzávalók:
1 dl 3,5%-os tej,
6 dl 30%-os habtejszín,
4 lap zselatin,
10 dkg kristálycukor,
1 rúd vanília.

A tejet és a tejszínt egy fazékba öntjük, belekeverjük a vaníliarúd kikapart magjait, majd a rudat is, és lassú tűzön főzzük. Ha felforrt, beletesszük az előzőleg beáztatott zselatinlapokat és a cukrot. Folyamatos keveréssel kihűtjük, formába öntjük, majd pár órára hűtőbe tesszük. Az öntethez 20 dkg erdei gyümölcsből, 10 dkg cukorból szirupot főzünk 10 ml víz, 2-3 csepp rumaroma és 2 szem csillagánizs hozzáadásával, majd lehűtjük. Tálaláskor meglocsoljuk vele a panna cottát. Gesztenyés-csokoládés zabkekszet adunk hozzá.

Forrás: A Mi Erdőnk