0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Csodálatos tollazatú nyírfajd

A XIX. század elején még a Nyírségben gyakori fajról emlékeztek meg róla. Egészen a XX. századig költőfaja volt a magyar madárfaunának, még az 1920-as években is költött Magyarországon. A feljegyzések szerint 1966-ból származik az utolsó adat hazai természetes előfordulásáról, Jávorkút környékén láttak utoljára nyírfajdot felrebbenni Magyarországon.

Normal
0

Ennek a gyönyörű, impozáns madárnak – amit a vadásznyelv „kiskakasnak” nevez – a fenyvesek és nyírelegyes erdők az otthona. Ha elhagyja az erdőt, mocsaras, lápos területeket látogat, olykor előfordul, hogy hegyvidékek fahatáráig is felhúzódik. Közép-Európában a domb- és hegyvidéki ritkás, áfonyában, borókában gazdag aljnövényzetű fenyő vagy lombelegyes erdőket lakja. Síkvidéken, mint a neve is mondja, kedveli a nyír- és égerligeteket, hazai utolsó élőhelyei is ilyen jellegűek voltak.  

A kakas színe dominánsan kékesfekete, feltűnő hosszú, lant alakú farokkal és a szem fölötti égővörös, szemölcsös dudorral. A vállon fehér folt, a szárnyon fehér és barna sáv található. A tojó felsőteste barnásan és okkersárgán színezett, míg az alsótest szürkésfehér, egész teste többé-kevésbé harántsávozott. A szeme fölött csak kis vörös folt található, a farka is csak kissé villás. A fiatalok farka ék alakú, tollazatuk színében a tojóhoz hasonlítanak.

A tojó a fészket sűrű fedettséget adó növényzet alá rakja, földbe kapart mélyedésbe. Évente egyszer költ, amennyiben a fészek megsemmisül, sarjúfészke lehetséges.

Általában a 7-10 tojásból a csibék egyszerre kelnek, fészekhagyók, anyjuk vezeti őket, de általában önállóan táplálkoznak. A szorosan összetartó család megfelelő növényzet takarásában tartózkodik, többnyire a reggeli és esti órákban táplálkoznak.

A kakasok dürgőhelye nyílt, sík terület, amelyet alacsony aljnövényzet vagy hóborítás jellemez. A dürgési területeket (norvég eredetű szóval) lek-nek hívjuk. Előfordul, hogy a lekeken akár 25 nyírfajdkakas is összeverődik. Dürgéskor a kakas felborzolja tollazatát, felfújja légzsákját, ezen utóbbi segítségével egyre erősödő, gurgulázó hangot ad. Ez a „bugyogás” vagy „burukkolás” a tulajdonképpeni szerelmi ballada. A felcsapott, kiterjesztett farok alsó farkfedőinek fehér színe vizuális ingerként hat a többi kakasra csakúgy, mint a tojókra. A hangadáson kívül szerelmi táncba, „lázas” ide-oda sürgésbe kezd.

Táplálkozása meglehetősen változatos. Fenyőtűt, lombleveleket, virágrügyeket, a fenyők kisebb tobozait, nyírek, égerek mogyoróbarkáit fogyasztja. Növényi tápláléka mellett elkapja a szöcskéket, levélbogarakat, gubacsokat, hernyókat is.

Európai állományát 1 160 000-4 000 000 egyedre becsülik. Legnagyobb egyedszáma Oroszországban található, de jelentős és növekvő populációja található Skandináviában is. Azonban Közép-Európában mindenhol csökken az állománya.

Állandó madár, otthonterületét csak külső behatásra (természeti, emberi) hagyja el. A kakasok különösen erős területhűséget mutatnak.

Védelmét tekintve Európában kedvezőtlen védelmi helyzetű, sebezhető faj. Európai állománya az elmúlt időszakban jelentősen csökkent, de világállománya nem Európában található. Magyarországon védett madárfaj, eszmei értéke 50 000 Ft.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu