0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 7.

Címke: A méhészet művészete

Tasi József István – Tajó, a művész méhész

Nyolc évvel ezelőtt jelent meg először a nyomtatott Méhészetben ez az inspiráló beszélgetés a méhésszel, aki Szakalár csodálatos mikroklímájában, a művészet és a méhészet közötti határokat átlépve találta meg az alkotás és a természet harmóniáját.

Nektár és ambrózia 4. rész

A méz készítése és fogyasztása kulturális jelentőséggel bírt, az ókorban ambróziának és nektárnak nevezték, amit istenek eledelének tartottak, és erjesztett italokhoz használtak.

„Művelt méhészeket szeretnék látni a hazában”

2024 elején vehette át Weiner Sennyey Tibor, a Méhészet állandó szerzője a „Méhészet – Év Szerzője 2023” díjat, amelyet tizenegyedik alkalommal adtak át.

A százmillió éves méhecske (a virágpor) 3. rész

Cathrine Ballott-Flurin francia méhész és apiterepeuta, a „szelíd méhészkedés” megalapítója szerint „a méhek tiszteletre méltó, 100 millió éves népesség, talán még ennél is ősibb – jóval ősibb, mint mi.

Könyvajánló: A Méhészet Művészete

Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas költő és író, Méhészet szaklapunk rendszeres szerzője legújabb könyve, A Méhészet Művészete, egy izgalmas és kalandos utazásra invitálja az olvasót a méhek világába.

A méhek gyógyító ereje, avagy a méhek és a méhészeti termékek értelme és célja 2.

Ha kitekintünk kishazánkból, láthatjuk, hogy a méhméreg-terápiát ma már a világon több helyütt is alkalmazzák. Alighanem az apiterápia legvitatottabb területe ez kezdetektől, sok okból kifolyólag, de leginkább azért, mert nem kockázatmentes.

A méhek és a képzőművészet, avagy útmutatás az együttélésre 2.

Népművészet és méhészet sosem kapcsolódott olyan gyönyörűen, mint a tradicionális szlovén konténerkaptárok előlapjain.