Címke: cikta juh

Fontos mérföldkő volt az állatkert életében az 1996-os esztendő, amikor megnyílt a Felső-Tisza vidékének stílusában épült Magyar Parasztudvar, ahol kopasznyakú tyúkok, mudi, hucul ló és magyartarka élt.

A 42 éves Kemes Szabolcs panelban nevelkedett, de kiváló biológiatanárainak köszönhetően mindig erős késztetést érzett a környezeti és biológiai szakterületek iránt. A középiskolát Győrben végezte állattenyésztési és állategészségügyi technikusként, majd Mosonmagyaróváron diplomázott agrármérnökként. Az is mindig egyértelmű volt számára, hogy ha panelban is nőtt fel, élni kertes házban szeretne.

Tenyésztési ajánlásokkal és szerződésmintákkal segíti tagságát és létszámbővítést tervez – így foglalták össze a szakmaközi szervezeti feladatokat ellátó Juh- és Kecske Ágazatért Egyesület működését a szervezet küldöttgyűlésén.

Az esztergomi projektterületen található romos juhakol felújítása elkészült, melyet az állatok nyári szállásaként tervezünk hasznosítani.

A gyermekeknek élmény, az időseknek időutazás ifjúságuk világába, a fiatalok és középkorúak számára gyakorlati hasznot is hozhat a régi háziállat­fajták tanulmányozása. A családi gazdaságban napjainkban reneszánsza van az őshonos háziállatfajták tartásának: az ősi fajták előnyei, a hagyományápolás és az agrártámogatási rendszer okán.

Mindössze néhány száz példány él belőle. Eredeti őshazájában, Németországban teljesen kipusztult. Kizárólag hazánkban maradt fenn a cikta, amely a 18. században a török úralom miatt néptelenné vált Dél-Dunántúlra betelepült svábokkal érkezett. Gyapja finomabb volt, mint a hazai fajtáké, elterjedésével honosodott meg a birka szó, hogy megkülönböztessék őket a magyar juhoktól.

A magyar kormány a 2014 és 2020 közötti évekre 38 milliárd forintot különített el a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból tíz nemzeti parkunk természetvédelmi fejlesztéseihez. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak ebből a forrásból közel 2,5 milliárd forint jutott.