Címke: cserebogár

Életünk nélkülözhetetlen része a növényegészségügy, úgy is mondhatnánk, a jövő záloga. Köztudott, hogy az egészséges élelmiszerrel az életet óvjuk, de azon már kevesen gondolkodnak el, hogy az élelmiszerbiztonság az az egész bolygónkat védi.

A japán cserebogár Magyarországon is bejelentés-köteles, nem honos károsító, tápnövénykörének széles volta miatt komoly fenyegetés. A minap Dél-Németországban már többedszer találták meg, de egyelőre úgy tűnik, csak odatévedt egyedekről lehet szó.

Az agresszív kecskedarázs, lódarázs, valamint a német darázs miatt sztereotípia alakult ki a darazsak iránt, pedig fontos tisztázni, akármennyire is ijesztő, a tőrösdarazsak sem emberre, sem háziállatra nem veszélyesek, ám annál hasznosabbak.

Április végének melegebb, záporos-zivataros időjárása nemcsak a növények fejlődését gyorsította fel, de a károsítókét is. A monília elleni védekezés továbbra is mondhatni kötelező, azonkívül a levéltetvekkel és a gyümölcsmolyokkal van a legtöbb teendő. Rajzik a cserebogár is, az idén a VI. törzzsel érintett körzetek készülhetnek elsősorban.

A kíméletes növényvédelem eszközei a rovarcsapdák, amelyekkel meglepően sok kártevő jelenlétét lehet jelezni vagy nagy tömegben összegyűjteni a növénypusztító rovarokat. A legegyszerűbb változatokhoz otthon is megtalálunk minden alapanyagot. A téli felkészülési időszakban érdemes alaposabban megismerkedni velük.

Amelyik betegségek terjedését eddig a szárazság és a hideg gátolta, azok most teret nyertek – főleg az alma- és a körtefákat fertőző varasodásról van szó. A csonthéjasokat közben változatlanul veszélyezteti virágfertőző monília, és már az első cserebogarak is repülnek.

A Kárpát-medencében teljes átalakulással három-négy év alatt fejlődik ki a májusi cserebogár. Hét törzsét különítették el, hazánkban ezek közül az V., VI., és a VII. törzseket találjuk meg. Mivel ezek fejlődése három évig tart, a törzsek alapján tudni lehet, hogy egyes években melyik törzs éri el a tömeges rajzás szintjét.