Címke: Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt.

A földrajzi térképre pillantva a Kisalföld és a Bakony találkozásánál három dombvonulatot látunk. A löszös kiemelkedések jellegzetes északnyugat–délkeleti tájolása az uralkodó szélirány eróziós munkájának köszönhető.

A Kisalföldről alkotott képet számos ismerős legenda színesíti, például Hany Istóké. A lápvidéken – ahol a történetek meseszerű lényei éltek – az 1950-es évekre a lecsapolás lassan a végére ért,...

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 34.900 hektár erdőt kezel az ország észak-nyugati területén. Gazdálkodik a Duna szigetközi szakaszán, a Kisalföld folyókkal átszőtt vidékén, a hansági erdőkben, valamint a világörökség részét képező pannonhalmi tájon, ahol jól képzett szakembergárdája a biztos záloga a jövő kihívásainak.

Győr és a környékbeli települések lakóinak kedvelt kirándulóhelye a Nyúl és Győrújbarát községek határán álló Lila-hegyi kilátó. A messzebbről érkezők közül kevesen, a helyiek többsége azonban ismeri azt a kedves és megmosolyogtató történetet, mely a szomszédos hegyesmagasi csúcs és a Lila-hegy között húzódó Csatai-völgyről szól.

Jelen sorok írója együtt gyerekeskedett Milánnal, amikor még a Balatontól délre fekvő Nagy-berek igazán vadregényes, már-már Tüskevárba illő vidék volt. Rengeteget jártuk ezt a területet, ahol – bár viszonylag kevesebb az erdő, de – sok a nádas, bozótos, vadrejtő sűrűség.

A Kisalföldről először talán mindenkinek egyhangú síkság jut eszébe, nem a vadregényes erdők, lankás dombok, vízzel szabdalt táj. A nyugati országhatárhoz közeli, jó közlekedési viszonyokkal rendelkező vidék már a régi időkben is fejlett iparáról és mezőgazdaságáról volt nevezetes.

A Nyúl és Győrújbarát községek határán álló kilátót a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. saját forrásából építette az általa kezelt erdőterületen. A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, a 313 méter magas Lila-hegy tetején egy geodéziai mérőtornyot alakítottak át páratlan panorámát nyújtó turisztikai építménnyé, ami emellett az eredeti szerepét is megtartotta.