Címke: méhlegelő

Heves vármegyében, Nagyfüged településen jártam még júniusban Kis Dávid méhésztársamnál, akivel fiatalkorunkban együtt rúgtuk a bőrt. Ezúttal nem a fociról, hanem egy másik közös szenvedélyünkről, a méhészetről beszélgettünk.

A Pünkösdfürdő parkot Budapest északi határán, a Duna árvízvédelmi töltése mellett hozták létre.

Az idei évet Pajor Sándor gyöngécskének mondja. Bár jól tavaszodott és szépen megindultak a fűzek, a méhek pedig kirepültek, a családok széjjelugortak, de a hirtelen lehűlés miatt megtorpantak.

A háziméh (Apis mellifera) eredeti élőhelye az erdő. Azonban mit nyújtana manapság a méheknek az erdő? Ezt vizsgálta behatóan egy német kutatócsoport.

A méhcsalád, annak ellenére, hogy rovarokból álló közösség, magas fokú munkamegosztásban élő egyedek alkotta népesség, gyakran úgy viselkedik, mint egy magasabb rendű élőlény. Az összehangoltan működő közösséget egyetlen cél vezérli: a szaporodás. A méhek abban is különlegesek, hogy az esetenként több tízezres, nőstények alkotta létszámból csupán egyetlen egyed szaporodik.

Számos esetben igazolták már, hogy a méhcsaládok vírusos megbetegedéseinek kórokozói nemcsak a Varroa atka által közvetítve, hanem a méhek táplálékforrásain, a virágokon keresztül is képesek terjedni, és ily módon megfertőzhetnek más méhfajokat. A kanadai Brandon Egyetem kutatói legújabban szúnyogmintában mutatták ki a méhek egyik vírusát.

A hársfák alatt nyáron jelentős lehet az elhullott poszméhek száma. Kutatók 1990 nyarán mintegy 200 dongóméhet számoltak meg minden nap egyetlen fa alatt.