Címke: Pannonhalma

„Az ezredfordulón fogant meg a szerzetes atyákban a gondolat, hogy az évszázados hagyományokat újjáélesztve újra szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkozzanak Pannonhalmán. Ekkor épen csak három dolog hiányzott: a földek, melyek államosítottak voltak, a szaktudás, és a működtetetéshez szükséges tőke”- idézte az indulás Liptai Zsolt.

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 34.900 hektár erdőt kezel az ország észak-nyugati területén. Gazdálkodik a Duna szigetközi szakaszán, a Kisalföld folyókkal átszőtt vidékén, a hansági erdőkben, valamint a világörökség részét képező pannonhalmi tájon, ahol jól képzett szakembergárdája a biztos záloga a jövő kihívásainak.

Valahol a dzsungel egy kis folyóján ebben a pillanatban is megszállottan evez valaki, hogy felfedezzen egy újabb növényt, virágot, ami tovább gazdagíthatja a parfümök összetevőit, mondja Zólyomi Zsolt parfümőr, akit a „magyar orrnak” is neveznek.

Idén 5. alkalommal került sor az egyetlen magyar szervezésű nemzetközi borszakíróversenyre. Nem sok ilyen megmérettetés van Európában, még kevesebb olyan, amelyik ennyi időt megélt.

A Pannonhalmi Főapátság 1996-ban ünnepelte alapításának ezeréves évfordulóját. A monostort Géza fejedelem alapította a Szent Márton-hegyen, majd 1001-ben Szent István király kiváltságlevelet adott a bencés apátságnak. Az alapítás évfordulója kapcsán az UNESCO a kulturális világörökség részévé nyilvánította a Pannonhalmi Főapátságot.

Az európai sörkultúrát, a sör megkedveltetését a középkortól kezdve a kolostorok sörfőzdéinek munkája alapozta meg. A Pannonhalmi Főapátság levéltárának dokumentumai a XI. századra visszamenően őrzik az apátsági uradalomban készülő sörök emlékét és a sörfőzőknek adott jogosítványok pontos leírását – olvasható a Főapátság közleményében.

A díjat az alapítók minden évben a Szent Márton-napjához kötődő ünnepségen adják át annak a személynek, aki a megelőző években kiemelkedő eredményt ért el az egykori Pannónia területén lévő kulturális és szociális programok megvalósítása terén.