Címke: pásztorkutya

A hazai pásztortársadalom zenéje mindig a magyar népzene szerves részét képezte, és zenei világa a 20. századig szinte érintetlen maradt.

Hogyan adnak el egyes brit kutyákat 27 000 fontért vagy annál is többért?

Megbízható, a nyájat engedelmesen terelő, a zord időjárást jól tűrő kutyára volt szükségük azoknak a farmereknek, akik az angol-skót határ környékén juhokat tartottak. Bár már az 1500-as években írtak erről a fajtáról, a komolyabb tenyésztése csak a XIX. században kezdődött.

A pásztor még soha életében nem látott hasonló tragédiát, de a falu idős gazdálkodói sem hallottak, még csak hasonló eseményről sem. A szerencsétlenül jár pásztor nyájának jelentős részével feltehetőleg villámcsapás végzett.

Napjainkban a kisebb-nagyobb hazai családi gazdaságokban is igyekeznek képzett munkakutyákkal dolgozni, még akkor is, nincs olyan a felmenők között, aki jártas lenne a pásztorkutyák képzésében. Számukra kínál megoldást a terelőkutyás alap képzés.

A pásztorkutyák megfelelő irányítással még akkor is képesek összeterelni, együtt tartani a nyájat, ha városi kutyaként még sosem láttak korábban birkákat. Ennek titka a terelő ösztönükben rejlik, ami megkülönbözteti őket a többi fajtától. Létrejöttük a pásztorok évszázadokon át tartó szelektáló munkájának köszönhető.

Amíg lesznek pásztorok, megmaradnak a sinkák is – vallják a Hortobágyon több emberöltő óta a juhászok arról a gulyások által használt és alakított szívós kutyafajtáról, amelynek „pedigréjét” nem papíron, hanem a fejükben őrzik a pusztában élők.