Címke: XXV. Alföldi Napok

Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon tenyésztési nagydíjat nyerni, rangos elismerésnek számít. Mozsgai József húsmarhatenyésztő tavaly szánta rá magát először, hogy megméretteti legszebb bikáját, Pullót, és nyert vele. Az idén ismét őt nevezte a bírálatra, és megint elhozta a legjobbnak járó trófeát. De vajon díjazza-e a piac a kiváló tenyésztői munkát – kérdeztük tőle.

Akik érdeklődnek távoli országok őshonos baromfii iránt, azok számára minden bizonnyal felejthetetlen élményt nyújtott az idei Alföldi Állattenyésztési Napok baromfisátra, ugyanis itt bemutatták Japán egyik legősibb, de Európában az egyik legritkább viadorfajtáját, a tuzo tyúkot. Japánban már a múlt évezred közepén virágzott a viadorfajták tartása és tenyésztése.

A XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon a galambok közül legnagyobb számban a szalontai óriást mutatták be. Ez jelzésértékű, hiszen ezek az állatok kiváló hústermelő képességgel, szaporasággal bírnak, miközben ellenálló képességük is kimagasló, s ahol lehet, kijáró (vagy ahogy Erdélyben nevezik, réti) galambként is szedegethetnek némi eleséget maguknak a határban.

A jubileumi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok egyik záróeseménye volt a baromfiárverés, melyre második alkalommal került sor a rangos esemény történetében. Egyértelmű, hogy a tavalyi árverést nem felejtette el a törzsközönség – sok ismerős arcot láthattunk a licitálók és az érdeklődők között. Idén azonban lényegesen többen vásároltak tárcsát, mint az előző évben.

Virágzó juhtenyésztésünk egyik ékes bizonyítéka, hogy a XXV. jubileumi Állattenyésztési Napokon oly fajtát is láthattunk Hódmezővásárhelyen a juh fajtabemutatón, melyet most először importáltak az Európai Unió területére. Természetesen a különleges állatok mellett felvonultatták a tenyésztők a hús-, a tejelő- és egyes őshonos fajták legszebb példányait is.

Harmincnegyedik alkalommal gyűltek össze tavaszi kihajtási ünnepükre a juhászok a Dél-Alföldön. A szakmai bemutatók és szórakoztató programok mellett az idei főzőverseny egyik célja az volt, hogy növelje a juhhús népszerűségét is - jelenleg az egy főre jutó éves fogyasztás alig több, mint fél kilogramm Magyarországon.

Jakab Juditék generációkra eljegyezték magukat az állatgondozással.Férjével, Lukács Lászlóval több mint 20 éve húsmarhatartással foglalkoznak Mindszentgodisa-Bakóca térségében. A világvégi falvakhoz egy világon át vezetett az út, az egyetem után az USA-ban dolgoztak közel egy évet húsmarha farmokon. Az ott tapasztalt mentalitás, munkaszervezés alapján kezdték el kiépíteni saját gazdaságukat.