Back to top

Kövestető-kilátó

Kövestető Pécstől 16 kilométerre, Hosszúhetény és a Komlóhoz tartozó Zobákpuszta között fekszik. Itt épített nemrégiben új kilátót a Mecsekerdő Zrt., 458 méter magasan a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet határában.

Azért erre a helyszínre esett a választás, mert a környék természetjáróinak kedvelt kirándulóhelye, számos túraútvonal keresztülvezet rajta, miközben az erdészet közelmúltban felújított szálláshelyéről, a Natur Hotel Kövestetőtől is pár perces sétával megközelíthető. Arra kanyarog a Skóciai Szent Margit Zarándokút és a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra, a Hármashegy vonulatán átívelő zöld kereszt turistaút, valamint néhány kilométernyire keletre a Hosszúhetényen és Pusztabányán is áthaladó Üvegesek útja is. A névadó Kövestető-csúcs (460 méter) a kilátótól 500 méterre nyugatra található, 5 kilométer távolságban pedig a Zengő áll, amely 682 méteres csúcsával a Mecsek legmagasabb pontja. A szemlélődésre és nyugalomra vágyó turisták a 2015 nyarán felavatott kilátó 14,8 méter magas szintjéről gyönyörködhetnek a Duna kölkedi ágától a Szársomlyón át a Villányi- és Papuk-hegységig húzódó tájban, továbbá jól láthatók a Nyugat-Mecsek nagy csúcsai, a Misina és a Tubes is.

A 17,5 méter magas, hatszögletes, csigalépcsős, fedett sátortetős építmény fából és acélból készült Szabó Péter okleveles építészmérnök tervei alapján, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mecsekerdő Zrt. számára 2014-ben megítélt 53,8 millió forint támogatás felhasználásával. A támogatás emellett számos közjóléti létesítmény kialakítását tette lehetővé a Mecsekben, a Baranyai Hegyháton, a Dél-Zselicben, illetve a Dráva-síkon.

kovestetopanorama.kalmaslajos_2100.jpg

Panoráma a Kövestető-kilátóról
Panoráma a Kövestető-kilátóról
Fotó: Kalmár Lajos

kovestetokilato.kalmarl_800.jpg

Fotó: Kalmár Lajos
Az erdőgazdaság kicserélte az elhasználódott turisztikai berendezéseket, és a bakancsos turistáknak új pihenő- és kirándulóhelyeket alakított ki: a Kövestető-kilátóval, 2 erdei tanösvénnyel, 5 erdei kirándulóhellyel és 23 erdei pihenővel bővült a Mecsekerdő Zrt. közjóléti infrastruktúrája. A két erdei tanösvény egyike, a kilátó mellett elhaladó Kövestető-tanösvény az erdőt, a térségben élő fafajokat, a természet­közeli erdőgazdálkodást, valamint az erdőhöz kötődő régi mesterségeket mutatja be.

A kilátó közelében, a hegygerinc vonulatában, a vulkanikus alapkőzeten kialakult savanyú talajon ritkán előforduló erdőtársulás, hársas törmeléklejtő erdő díszlik. A mélyebben fekvő részeken gyertyános-tölgyes, bükkös erdőkben járhatunk. A terület számos védett növényfajnak ad otthont, így előfordul néhány különleges vadon élő orchideafaj is: a kétlevelű sarkvirág, a bíboros kosbor és a kardos madársisak.

naturhotelkovesteto.kissg_.jpg

A szállodától pár perces sétával érhető el a kilátó
A szállodától pár perces sétával érhető el a kilátó
Fotó: Nagy Gábor

hidasiforrasnagyg.jpg

A Hidasi-forrás a völgyről kapta a nevét
A Hidasi-forrás a völgyről kapta a nevét
Fotó: Nagy Gábor
Túrajavaslatok

• A 2 kilométerre található Pusztabánya egyike a Kelet-Mecsek azon települé­seinek, ahol egykor üveget fújtak a német bevándorló lakosok.
A telepü­lés mára teljesen eltűnt a föld színéről, a hajdani Vitraria helyét emlékkő jelzi az erdő szélén. A környéken feltárt 18. századi üvegfújó kemencék és üvegcsűr helyén ma egy üvegfújó kemence működőképes másolata található. A nagy tisztáson, a kulcsos turistaháznál látható Szatyor Győző pécsi faszobrász Életfa című alkotása.

• Kövestetőről erdei sétával érhető el Pusztabányán keresztül a természetjárók közt népszerű Hidasi-völgy, amely a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén fekszik.

• Néhány kilométerre található Hosszúhetény Üveges múzeumával és a festői Kisújbánya üvegharangjával, klumpás múzeumával.

• Püspökszentlászló közelében nyílik az Európában is számon tartott növényritkaság, a bánáti bazsarózsa.

• Komló mellett, Sikondán gyógyvizes élményfürdő működik, ahová a szemközti Mecsekerdő Zrt. apart­manház szállóvendégei kedvezményes belépőjegyet válthatnak.

• Magyaregregy felé izgalmas túra a Máré-vár meglátogatása.

pusztabanyauveghuta.nagyg_.jpg

Az ipartörténeti emlék a Mecsekerdő Zrt. közreműködésével készült
Az ipartörténeti emlék a Mecsekerdő Zrt. közreműködésével készült
Fotó: Nagy Gábor

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Nincs rossz idő, csak nem megfelelő felszerelés!"

Vízlepergető, meleg ruha, bakancs a hétvégi túrázók kötelező kelléke. A szomorkás időben ne hagyjuk, hogy hangulatunk is borús legyen, öltözzünk fel rétegesen, és irány az erdő!

Magyar-horvát együttműködés keretében fejlesztik a Zselici Csillagparkot

Fejlesztik a Zselici Csillagparkot és környezetét, valamint megújítják a horvátországi Suhopolje Jankovich-kastélyának parkját egy 2019 tavaszáig tartó, másfél millió euró költségvetésű horvát-magyar együttműködés keretében.

Megszámolták a zergéket a Tátrában

Tovább nőtt a Magas-Tátrában a zergeállomány az elmúlt másfél évben, a november első napjaiban végzett állományfelmérés szerint a hegység szimbólumának számító kérődzők száma 1263-ra emelkedett - derült ki a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) és az annak erdőit felügyelő állami ügynökség (SLTANAP) honlapjain közzétett adatokból.

Karvezető motoron

A jó hangulat, a vidámság és az önfeledt szórakozás mindenkinek garantált, aki ellátogat Tatár Csaba bármelyik fúvószenekarának koncertjére. A klasszikusok mellett a Gangnam style, ByeAlextől a Kedvesem, a Copacabana, a King Kong vagy a Karib-tenger kalózainak zenéje sem okoz fejtörést a zenekarok tagjainak – műfajok sokszínűsége és humoros, néha meghökkentő látványelemek jellemzik a fellépéseket.

A magyar vadon páncélosa

A világon ma élő 313 teknősfaj közül a mocsári teknős elterjedési területe az egyik legnagyobb, példányai Európa nagy részén éppúgy megtalálhatók, mint Ázsia nyugati területein, sőt még Észak-Afrikában is előfordulnak. Már több millió éve népesíti be Földünket ez a jó alkalmazkodó képességgel megáldott hüllő, de a 21. század embere alkotta világban számuk csökken.

Gombák az erdő mélyéről

„Gombázni jó, sokkal jobb, mint üzletben vagy piacon megvásárolni a zöldséget. Semmihez sem fogható élmény ugyanis, amikor az ember az erdőben, természetes környezetben gombára, mi több, teljes gombacsaládra bukkan” – vallja Benkő Lajos, aki erdei gombatúrákat vezet.

Szent Márton napi lakoma után kiránduljon egy jót az EGERERDŐ-nél!

Napsütésre is számíthatunk a hétvégén, bár a novemberi időjárásban néhányan csak vágyakozva néznek ki a fűtött szobákból. Ezen a Szent Márton-napi libalakomákkal terhelt hétvégén bizonyára jól fog esni egy erdei séta!

Még Obornakon is túl

Zala megye eldugott szegletében, a festői szépségű erdőkkel borított obornaki völgyben működik a Zalaerdő Zrt. Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskolája. Tavaly tavasszal pedig nagyon igényesen felszerelt szálláshelyet is építettek a több napra érkező iskolásoknak, természetjáróknak, családoknak.

Átalakulóban a magyar erdők: eltűnnek a fenyők és a bükkök

A Dendroctonus ponderosae egy észak-amerikai szúfaj, egy példánya nagyjából akkora, mint egy rizsszem. Alapesetben hasznos szerepet tölt be a fenyőerdők ökoszisztémájában: a leggyengült, öreg fákat támadja meg, így gyorsabban tudnak fejlődni a fiatalabbak. Az elmúlt évtizedek forróbb és szárazabb nyarai miatt azonban tömegesen elszaporodott, és támadta meg a melegedés miatt kiszáradt fenyőerdőket.

Pályázat az Erdő legjobb szobrászainak

Az Erdőmentők Alapítvány fafaragó pályázatot hirdet, az Erdő legjobb szobrászainak - tudatja közleményében a szervezet. A részvételi szándékot minden pályázónak november 30-ig kell jeleznie. A műveknek 2018. március 31-ig kell elkészülniük.