Back to top

Kövestető-kilátó

Kövestető Pécstől 16 kilométerre, Hosszúhetény és a Komlóhoz tartozó Zobákpuszta között fekszik. Itt épített nemrégiben új kilátót a Mecsekerdő Zrt., 458 méter magasan a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet határában.

Azért erre a helyszínre esett a választás, mert a környék természetjáróinak kedvelt kirándulóhelye, számos túraútvonal keresztülvezet rajta, miközben az erdészet közelmúltban felújított szálláshelyéről, a Natur Hotel Kövestetőtől is pár perces sétával megközelíthető. Arra kanyarog a Skóciai Szent Margit Zarándokút és a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra, a Hármashegy vonulatán átívelő zöld kereszt turistaút, valamint néhány kilométernyire keletre a Hosszúhetényen és Pusztabányán is áthaladó Üvegesek útja is. A névadó Kövestető-csúcs (460 méter) a kilátótól 500 méterre nyugatra található, 5 kilométer távolságban pedig a Zengő áll, amely 682 méteres csúcsával a Mecsek legmagasabb pontja. A szemlélődésre és nyugalomra vágyó turisták a 2015 nyarán felavatott kilátó 14,8 méter magas szintjéről gyönyörködhetnek a Duna kölkedi ágától a Szársomlyón át a Villányi- és Papuk-hegységig húzódó tájban, továbbá jól láthatók a Nyugat-Mecsek nagy csúcsai, a Misina és a Tubes is.

A 17,5 méter magas, hatszögletes, csigalépcsős, fedett sátortetős építmény fából és acélból készült Szabó Péter okleveles építészmérnök tervei alapján, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mecsekerdő Zrt. számára 2014-ben megítélt 53,8 millió forint támogatás felhasználásával. A támogatás emellett számos közjóléti létesítmény kialakítását tette lehetővé a Mecsekben, a Baranyai Hegyháton, a Dél-Zselicben, illetve a Dráva-síkon.

kovestetopanorama.kalmaslajos_2100.jpg

Panoráma a Kövestető-kilátóról
Panoráma a Kövestető-kilátóról
Fotó: Kalmár Lajos

kovestetokilato.kalmarl_800.jpg

Fotó: Kalmár Lajos
Az erdőgazdaság kicserélte az elhasználódott turisztikai berendezéseket, és a bakancsos turistáknak új pihenő- és kirándulóhelyeket alakított ki: a Kövestető-kilátóval, 2 erdei tanösvénnyel, 5 erdei kirándulóhellyel és 23 erdei pihenővel bővült a Mecsekerdő Zrt. közjóléti infrastruktúrája. A két erdei tanösvény egyike, a kilátó mellett elhaladó Kövestető-tanösvény az erdőt, a térségben élő fafajokat, a természet­közeli erdőgazdálkodást, valamint az erdőhöz kötődő régi mesterségeket mutatja be.

A kilátó közelében, a hegygerinc vonulatában, a vulkanikus alapkőzeten kialakult savanyú talajon ritkán előforduló erdőtársulás, hársas törmeléklejtő erdő díszlik. A mélyebben fekvő részeken gyertyános-tölgyes, bükkös erdőkben járhatunk. A terület számos védett növényfajnak ad otthont, így előfordul néhány különleges vadon élő orchideafaj is: a kétlevelű sarkvirág, a bíboros kosbor és a kardos madársisak.

naturhotelkovesteto.kissg_.jpg

A szállodától pár perces sétával érhető el a kilátó
A szállodától pár perces sétával érhető el a kilátó
Fotó: Nagy Gábor

hidasiforrasnagyg.jpg

A Hidasi-forrás a völgyről kapta a nevét
A Hidasi-forrás a völgyről kapta a nevét
Fotó: Nagy Gábor
Túrajavaslatok

• A 2 kilométerre található Pusztabánya egyike a Kelet-Mecsek azon települé­seinek, ahol egykor üveget fújtak a német bevándorló lakosok.
A telepü­lés mára teljesen eltűnt a föld színéről, a hajdani Vitraria helyét emlékkő jelzi az erdő szélén. A környéken feltárt 18. századi üvegfújó kemencék és üvegcsűr helyén ma egy üvegfújó kemence működőképes másolata található. A nagy tisztáson, a kulcsos turistaháznál látható Szatyor Győző pécsi faszobrász Életfa című alkotása.

• Kövestetőről erdei sétával érhető el Pusztabányán keresztül a természetjárók közt népszerű Hidasi-völgy, amely a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén fekszik.

• Néhány kilométerre található Hosszúhetény Üveges múzeumával és a festői Kisújbánya üvegharangjával, klumpás múzeumával.

• Püspökszentlászló közelében nyílik az Európában is számon tartott növényritkaság, a bánáti bazsarózsa.

• Komló mellett, Sikondán gyógyvizes élményfürdő működik, ahová a szemközti Mecsekerdő Zrt. apart­manház szállóvendégei kedvezményes belépőjegyet válthatnak.

• Magyaregregy felé izgalmas túra a Máré-vár meglátogatása.

pusztabanyauveghuta.nagyg_.jpg

Az ipartörténeti emlék a Mecsekerdő Zrt. közreműködésével készült
Az ipartörténeti emlék a Mecsekerdő Zrt. közreműködésével készült
Fotó: Nagy Gábor

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Városállam” a dombtetőn

Pannonhalma apró város a völgyben, és egy önálló „városállam”a dombtetőn, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál. Olyan jelentőségű emlék­helye országunknak, melyet minden magyar embernek legalább egyszer látnia kell.

Végleg kirepülnek a gemenci feketególya-fiókák

Nemsokára végleg elhagyják a családi fészket Tóbiás és Sára fiókái. A három kamasz közül a legbátrabb július 10-én repült ki először a fészekből. Azóta mindhárman szárnyra kapnak, de még vissza-visszatérnek, mert a tojó még eteti őket, habár egyre ritkábban. A Gemenc Zrt. webkamerás élő közvetítésével néhány napig még megfigyelhető a kifejlett példányokétól eltérően sárga csőrű fiatalok önállósodása.

Ismét erdőtüzek pusztítottak Horvátországban

Újabb erdőtüzek pusztítottak a horvátországi Dalmáciában: a legsúlyosabb volt a helyzet Split-Dalmát megyében, ahol több falut is körbevett a tűz, lakóházak, olajfaültetvények, mezőgazdasági gépek váltak a lángok martalékává és egy óvoda is leégett, több helyi lakost és turistát is evakuáltak. Azonban sikerült megállítani a tüzet hétfőn késő este a horvátországi Split városának határánál.

Èletre szóló küldetés

Sokszor halljuk a nevét, ha adakozásról van szó, számos koncertet szervezett, adott a rászorultak megsegítésére. Mága Zoltán hegedűművész támogatott már gyermekklinikát, tehetséges iskolásokat, hátrányos helyzetűeket felkaroló alapítványokat itthon és a határon túli magyarság körében. Legutóbb pedig jótékonysági tűzifaakció keretében segített elviselhetőbbé tenni több ezer családnak a zord téli napokat.

Az első órában tízezerszeresére nőhet az erdőtűz kiterjedése

A NÉBIH felhívja a lakosság figyelmét, hogy a hőség következtében Magyarországon is extrém magas az erdőtűzkockázat. A nagy szárazságban az élő aljnövényzet is éghető állapotba került és a szeles időjárás miatt az erdőtüzek nagyon gyorsan koronatűzzé fejlődhetnek. Tartós szárazság esetén, egy zivatar után akár már néhány órával ismét meg tud gyulladni a növényzet, sőt a kisebb eső sokszor el sem jut az erdő talajszintjére.

Elindult a Nemzeti kincsünk az Erdő című filmsorozat sugárzása az MTVA M5 csatornán

A Nemzeti kincsünk az Erdő című kisfilmek hazánk erdeit, az erdőgazdálkodás folyamatát, és az erdész szakemberek munkáját mutatják be.

Romániában enyhítettek az erdőtörvény szankcióin

Enyhült az állami szigor, újult erővel folyhat az erdőirtás Romániában: csak 2016-ban kilencmillió euró kár keletkezett a törvénytelen fakitermelés miatt az országban.

Tavaszi és nyári erdő témában hirdet fotópályzatot a ZALAERDŐ Zrt.

A pályázat célja, hogy az amatőr fotósok megmutassák alkotásaikat, a Kárpát-medencei tavaszi és nyári erdőben található növény- és állatvilág szépségeit.

Nemcsak doktorai a fáknak

A harkályokat, a fák doktorait könnyen megleshetjük az Alföldön éppúgy, mint a hegyvidékeinken járva. Hosszan tartó dobolásuk és gyakori hívóhangjuk szinte egybeforr a tavaszi ébredéssel.

Apró szépségek, nagy örömmel

Nevezték már a tojásfestés királynőjének, az ország nyuszijának – sokféle titulussal illette a sajtó Zsigóné Kati népi iparművészt. Tény, hogy szenvedéllyel műveli, amihez hozzáfog, legyen az bútorfestés, falpingálás vagy terítőhímzés. Nyolc díszítőművészeti ág munkái kerülnek ki a keze alól, ám a legjellegzetesebb mégis a hímes tojás készítése. Az apró mesterművek kézügyesség, motívumismeret, fantázia és türelem együtteséből születnek.