Back to top

Kövestető-kilátó

Kövestető Pécstől 16 kilométerre, Hosszúhetény és a Komlóhoz tartozó Zobákpuszta között fekszik. Itt épített nemrégiben új kilátót a Mecsekerdő Zrt., 458 méter magasan a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet határában.

Azért erre a helyszínre esett a választás, mert a környék természetjáróinak kedvelt kirándulóhelye, számos túraútvonal keresztülvezet rajta, miközben az erdészet közelmúltban felújított szálláshelyéről, a Natur Hotel Kövestetőtől is pár perces sétával megközelíthető. Arra kanyarog a Skóciai Szent Margit Zarándokút és a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra, a Hármashegy vonulatán átívelő zöld kereszt turistaút, valamint néhány kilométernyire keletre a Hosszúhetényen és Pusztabányán is áthaladó Üvegesek útja is. A névadó Kövestető-csúcs (460 méter) a kilátótól 500 méterre nyugatra található, 5 kilométer távolságban pedig a Zengő áll, amely 682 méteres csúcsával a Mecsek legmagasabb pontja. A szemlélődésre és nyugalomra vágyó turisták a 2015 nyarán felavatott kilátó 14,8 méter magas szintjéről gyönyörködhetnek a Duna kölkedi ágától a Szársomlyón át a Villányi- és Papuk-hegységig húzódó tájban, továbbá jól láthatók a Nyugat-Mecsek nagy csúcsai, a Misina és a Tubes is.

A 17,5 méter magas, hatszögletes, csigalépcsős, fedett sátortetős építmény fából és acélból készült Szabó Péter okleveles építészmérnök tervei alapján, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mecsekerdő Zrt. számára 2014-ben megítélt 53,8 millió forint támogatás felhasználásával. A támogatás emellett számos közjóléti létesítmény kialakítását tette lehetővé a Mecsekben, a Baranyai Hegyháton, a Dél-Zselicben, illetve a Dráva-síkon.

kovestetopanorama.kalmaslajos_2100.jpg

Panoráma a Kövestető-kilátóról
Panoráma a Kövestető-kilátóról
Fotó: Kalmár Lajos

kovestetokilato.kalmarl_800.jpg

Fotó: Kalmár Lajos
Az erdőgazdaság kicserélte az elhasználódott turisztikai berendezéseket, és a bakancsos turistáknak új pihenő- és kirándulóhelyeket alakított ki: a Kövestető-kilátóval, 2 erdei tanösvénnyel, 5 erdei kirándulóhellyel és 23 erdei pihenővel bővült a Mecsekerdő Zrt. közjóléti infrastruktúrája. A két erdei tanösvény egyike, a kilátó mellett elhaladó Kövestető-tanösvény az erdőt, a térségben élő fafajokat, a természet­közeli erdőgazdálkodást, valamint az erdőhöz kötődő régi mesterségeket mutatja be.

A kilátó közelében, a hegygerinc vonulatában, a vulkanikus alapkőzeten kialakult savanyú talajon ritkán előforduló erdőtársulás, hársas törmeléklejtő erdő díszlik. A mélyebben fekvő részeken gyertyános-tölgyes, bükkös erdőkben járhatunk. A terület számos védett növényfajnak ad otthont, így előfordul néhány különleges vadon élő orchideafaj is: a kétlevelű sarkvirág, a bíboros kosbor és a kardos madársisak.

naturhotelkovesteto.kissg_.jpg

A szállodától pár perces sétával érhető el a kilátó
A szállodától pár perces sétával érhető el a kilátó
Fotó: Nagy Gábor

hidasiforrasnagyg.jpg

A Hidasi-forrás a völgyről kapta a nevét
A Hidasi-forrás a völgyről kapta a nevét
Fotó: Nagy Gábor
Túrajavaslatok

• A 2 kilométerre található Pusztabánya egyike a Kelet-Mecsek azon települé­seinek, ahol egykor üveget fújtak a német bevándorló lakosok.
A telepü­lés mára teljesen eltűnt a föld színéről, a hajdani Vitraria helyét emlékkő jelzi az erdő szélén. A környéken feltárt 18. századi üvegfújó kemencék és üvegcsűr helyén ma egy üvegfújó kemence működőképes másolata található. A nagy tisztáson, a kulcsos turistaháznál látható Szatyor Győző pécsi faszobrász Életfa című alkotása.

• Kövestetőről erdei sétával érhető el Pusztabányán keresztül a természetjárók közt népszerű Hidasi-völgy, amely a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén fekszik.

• Néhány kilométerre található Hosszúhetény Üveges múzeumával és a festői Kisújbánya üvegharangjával, klumpás múzeumával.

• Püspökszentlászló közelében nyílik az Európában is számon tartott növényritkaság, a bánáti bazsarózsa.

• Komló mellett, Sikondán gyógyvizes élményfürdő működik, ahová a szemközti Mecsekerdő Zrt. apart­manház szállóvendégei kedvezményes belépőjegyet válthatnak.

• Magyaregregy felé izgalmas túra a Máré-vár meglátogatása.

pusztabanyauveghuta.nagyg_.jpg

Az ipartörténeti emlék a Mecsekerdő Zrt. közreműködésével készült
Az ipartörténeti emlék a Mecsekerdő Zrt. közreműködésével készült
Fotó: Nagy Gábor

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vállalkozó erdész

Gősi István volt műszaki, erdőművelési, fahasználati műszaki vezető, majd erdészetvezető, s most a Pilisi Parkerdő Zrt. központjában vezérigazgató-helyettes. A kort megelőzve, az országban elsőként a Pilisszentkereszti Erdészetnél kezdődött meg az örökerdő-gazdálkodás nagyüzemi bevezetése az ő irányításával. Munkája elismeréseként a Magyar Erdőkért-díjjal tüntették ki.

Fagykár után hernyóinvázió

Az egy hónappal ezelőtti hóesés és fagy nagyon komoly károkat okozott a Budapest környéki erdőkben, amelyeket a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai a mai napig csak részben tudtak helyreállítani. A térségben ráadásul egy új pókhálósmoly-faj is felütötte a fejét. A szakértők igyekeznek megnyugtatni a kedélyeket, mondván, nincs ok az aggodalomra, mert a lepkék csak néhány növényen élnek meg.

Hamarosan igényelhető az erdészeti gépbeszerzési támogatás

2017. június 1-től nyújthatók be a támogatási kérelmek az ,,Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások" című, VP5-8.6.1-17 kódszámú pályázati felhívásra.

Bővül a Soproni Tudásközpont

A Soproni Egyetem és az ELTE konzorciális együttműködésben 1,167 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében az intézményi kutatás-fejlesztés, innováció erősítésére, a tudományos kutatói utánpótlás feltételrendszerének javítására, valamint a vállallatok és az egyetemek közti szorosabb kapcsolattartás érdekében.

Az áprilisi hó és fagy jelentős károkat okozott a Pilisi Parkerdőben

Az idei áprilisi hó és fagy a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél a fiatalabb erdőkben okozott károkat, és az erdei infrastruktúrát rongálta meg - közölte a társaság kedden.

Az erdők és az erdőgazdálkodók érdekeit védi az erdőtörvény módosítása

Az Országgyűlés a mai napon elfogadta az erdőtörvény módosítását. A jogszabály mintegy két és fél éves előkészítésében hangsúlyos szerepet játszott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve stratégiai partnerei, az Országos Erdészeti Egyesület és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége. A három szervezet véleménye szerint a jogszabály-módosítás az erdők és az erdőgazdálkodók érdekeit védik, a természet értékeinek megőrzése mellett.

A hét elején dönthetnek az erdőtörvényről

Az új szabályozás az eddig használaton kívüli területek státusát is rendezné.

Nagy károkat okozott a szokatlan tavaszi időjárás az erdőkben

Az áprilisi havazás Budapestnél nagyobb területen tett komoly kárt a hazai erdőkben. Közel hetvenezer hektáron pusztított a jég, a hó, a fagy, a kár mértéke az előzetes becslések szerint mintegy egy milliárd forint – mondta Fazekas Sándor.

Egy fotós, egy kép, egy történet

Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.

Magnóliák és japáncseresznyék Jeliben

Mostantól már nemcsak májusban, havasszépe- és azáleavirágzás idején érdemes ellátogatni a Jeli Arborétumba. Áprilisban nyíló magnólia- és japáncseresznye-gyűjteménnyel gazdagodott az 1920-as évek elején gróf Ambrózy-Migazzi István által alapított nagy hírű arborétum, amelyet a természetjáró turistaidény megnyitóján, május elején mutattak be először a nagyközönségnek.