Back to top

Pamacsos fülű akrobaták

Hazánk rengetegeinek talán legközkedveltebb lakója a vörös mókus, mely gyakorta feltűnik parkokban, kertekben is. Kecses külsejüket, légtornászt meghazudtoló mozgásukat látva gyermekkorunk kedvenc dalai, meséi is eszünkbe jutnak. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a mókus intelligenciája a patkányokéval vetekszik, a rágcsálók Einsteinjének is mondhatnánk.

voros-mokus-molnar-peter.jpg

Fotó: Molnár Péter
Hazánkban egyetlen mókusfaj, a vörös mókus él, de nevével ellentétben egyedei közt szép számmal előfordul sárgásbarna, szürkés bundájú, sőt némelyik már-már egészen feketének látszik. Selymes tapintású, puha prémjük miatt hajdanán vadászták is, és hosszú, finom szőrű farkuk is több egyed vesztét okozta, a belőle készült ecsettel szívesen dolgoztak a festők. Szerencsére azonban nálunk a ma már védett mókusokat sosem vadászták olyan mennyiségben, hogy állományuk jelentősen megfogyatkozott volna, sőt napjainkban újabb és újabb területeket hódítanak meg. Főként az Északi-középhegységben és a Dunántúlon élnek, de szinte mindenhol felbukkanhatnak az országban.

Mint az ernyő

voros_mokus_jonas-katalin.jpg

Fotó: Jónás Katalin
A vörös mókus Írországtól Japánig előfordul, s a tőlünk nyugatabbra élő állomány főként a fenyveseket, míg a keletiek inkább a lombhullató erdőket népesítik be. Hazánkban különösen a vegyes állományú erdőket kedvelik, ahol a fafajok eltérő termésérésének köszönhetően folyamatosan jutnak táplálékhoz. Erdőgazdálkodásunkra jellemző szálaló vágás, az erdőfoltok, illetve a fás, cserjés sávok meghagyása, kialakítása mindinkább kedvez a mókusoknak. Ezek az állatok ugyanis a fákon ugyan akrobatikus ügyességgel mozognak, a földön felettébb esetlenek, s ott könnyen válhatnak ragadozók prédájává. A mókusok testfelépítése szinte teljes mértékben az ágak közötti mozgáshoz alkalmazkodott. A kifejlett állatok orrcsúcstól a farokvégig akár félméteresek is lehetnek, s ennek felét hosszú, dús szőrzetű farkuk teszi ki. Testtömegük viszont mindössze 20-50 dekagrammos. Mellső lábukon 4-4, a hátsókon 5-5 ujj található. Az ujjak mintegy 3 centiméter hosszú, tűhegyes karomban végződnek, ezekkel még a legvékonyabb ágakon is könnyűszerrel megkapaszkodnak. De még így is előfordulhat, hogy a mókus leesik az ágról: ilyenkor lompos farkuk segítségével ejtőernyősként érhetnek a földre, így nagy valószínűséggel a 6-8 méteres zuhanástól sem sérülnek. Az ágról ágra szökkenés közben pedig kormányként szolgál a dús farok.

Több fészek

A mókusok jellemzően nappal szerzik meg táplálékukat, építik fészkeiket. Egy állat általában több fészket is épít, tartózkodó, szülő- és alvófészek is létezik. A fészket odúba, nem ritkán vastag faágak villájába készíti, de ahol sok a nyest és a nyuszt, inkább az ágak végébe építkezik, ahová nem merészkedik a ragadozó. A zord téli napokon használt, általában 30 centiméter külső átmérőjű fészket igen gondosan alakítja ki, míg a tartózkodó fészek 15-16 centis. A hidegben teljesen összegömbölyödik, s lompos farkával betakaródzik, de nem alszik téli álmot. Gyakran felébred, s ilyenkor a nyár és ősz folyamán kialakított raktáraiból lakmározik. Amikor viszont hó fedi a tájat, nem mindig találják meg az általában a föld alá készített raktárat. De az is megtörténhet, hogy egyszerűen csak elfelejtik, merre ásták el az eleséget, vagy éppen más mókus fosztja ki az éléstárat. A fiatal egyedeknek kevesebb idejük van a téli éléskamrák kialakítására, feltöltésére, illetve tapasztalatlanok is, így sokszor legyengülhetnek a tél folyamán, és akár el is pusztulhatnak.

Magányos állat

dsc_0002.jpg

Fotó: Andrési Pál
A mókusok télen párzanak, így 5-6 hetes vemhesség után már február és április között megszületnek a tavaszi fiatalok. Ezeknél az elléseknél 4-7 kölyök látja meg a napvilágot. Táplálékbőséges években egy második ellés is jellemző, de olyankor csak 2-4 utód születik. A kölykök szeme 4-5 hetes korukban nyílik ki, s általában 50 napos korukban már kijárnak a fészekből. Pár héten belül önállósulnak, s 4 hónaposan már szüleikhez hasonló szőrzetben pompáznak. Egyéves korukra ivarérettek, s melyek megérik a 2. életévüket, sokkal nagyobb eséllyel élnek tovább, olykor 7 évig is.

Bár a mókusok felettébb mozgékony állatok, ritkán hagyják el a 6-7 hektárnyi területüket. Egy-egy mókusterritórium nagysága annak függvényében változhat, hogy az állat milyen idős, illetve milyen nemű. De legalább ilyen fontos, hogy a populáció hierarchiájában hol helyezkedik el az egyed. A mókusok alapjában véve magányos állatok, a hím a nősténnyel csak párzás idején van együtt, ugyanakkor egy-egy terület mókuspopulációja bonyolult alá- és fölérendeltségben él. Az erőteljes hímek territóriumai jellemzően nem fedik egymást, míg a fiataloké és a nőstényeké gyakorta egymásba ér.

A mókus döntően az erdőben termő növények hajtásaival, rügyeivel, gyümölcseivel, magvaival táplálkozik, különösen a tölgy- és bükkmakkot, valamint a fenyőmagot eszi, de nem veti meg a madarak tojásait, fiókáit sem. Olykor-olykor gombát is fogyaszt.

Veszélyes rokon

Bár a természetközeli erdőgazdálkodásnak és a hathatós védelemnek köszönhetően vörösmókus-állományunk az elmúlt időszakban némileg növekedett, mégis kérdéses, hogy unokáink gyönyörködnek-e majd e bájos rágcsálókban az erdei túráik során. Kontinensünkre ugyanis az elmúlt évszázadokban több helyre betelepítették az amerikai szürke mókust. Ez pedig nemcsak jól alkalmazkodik a megváltozott környezethez, hanem emésztése is hatékonyabb, így több zsírt tud felhalmozni a télre, s nagyobb a túlélési esélye. Ennek, valamint a szürke mókusok által terjesztett vírusos megbetegedésnek tudható be, hogy mára Európa több pontjáról is eltűntek a vörös mókusok. A szürke mókus kedvencként tartását az EU-ban a közelmúltban betiltották, s állományapasztással is igyekeznek megóvni az őshonos mókusokat. A vörös mókus nálunk élő legközelebbi rokona az ürge.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kardosfai kilátó

Kaposvártól alig 20 kilométerrel délre, a zselici erdő mélyén mászhatjuk meg hazánk legmagasabb, fából épült kilátóját. 2015-ös megnyitása óta már több tízezren csodálták meg legfölső szintjéről a sokszínű zselici tájat, a távoli Badacsonyt, a Mecsek vonulatait és a horvátországi Papuk-hegység vonulatát.

Megkezdődött a turisztikai kerékpárutak táblázása

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017-ben 350 millió forint hazai forrást biztosít a kiemelt fontosságú turisztikai kerékpárutak kitáblázására. Az új, egységes arculatú táblák elsőként a Pannonhalma-Balatonfüred és a Fertőd-Keszthely szakaszokon jelennek meg.

Szentpéteri Sándor: Behálózva

Egy fotós, egy kép, egy történet. Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.

Erdő, zene, tánc

Szeptember 29-től október 1-ig ismét muzsikált az erdő a Körösök völgyében. Az első két napon Gyula-Városerdőn a DALERD Zrt. Tájékoztatási Központja adott helyet a rendezvénynek, míg vasárnap a ROMSILVA Bihar megyei igazgatósága Püspökfürdőn.

Kápolna a zalai szőlőhegyen

Nyugodt, békés helyen áll a börzöncei kápolna, melyet hajdanán Szent Lőrinc tiszteletére szenteltek fel. A kis zalai római katolikus kápolna létezéséről sokáig szinte csak a környékbeliek és azok tudtak, akiknek dolguk volt a neki otthont adó szőlőhegyen. Mára a túrázás szerelmeseinek készült több online felületen is helyet kapott.

Erdők hete: fókuszban a természet

Megnyílt az Erdők hete országos rendezvénysorozat Kaposváron, a Sefag Zrt. Erdők Háza Látogatóközpontjának átadásával. A huszonegyedik alkalommal rendezett Erdők hetében állami- és magánerdészetek, erdei iskolák és oktatási intézmények a Közös kincsünk az erdő mottó jegyében október 2. és 8. között 100 helyszínen 200 programmal várják az érdeklődőket.

Az albínó mamutfenyők misztikus világa

Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy az emberek és az állatok között előfordul albinizmus, de kevésbé közismert, hogy léteznek albínó növények is. Ezek a ritka „erdei szellemek” nem rendelkeznek klorofillal, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy improvizáljanak.

Őrségi pele-futam: 2017-ben az Év Emlőse a mogyorós pele!

Az Év Emlőse: a mogyorós pele! rendezvénysorozat 2017. szeptember 27-én az Őrségi Nemzeti Parkba érkezett. A szalafő-pityerszeri Népi Műemlékegyüttes udvarán Őrségi pele-futam címmel szervezett játékos bemutató napot a Földművelésügyi Minisztérium és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

Érettebb akkordok - Interjú a Tankcsapdával

Évtizedekkel ezelőtt a buli és a vadulás, ma már egyre inkább a kikapcsolódás terepe az erdő a debreceni rockcsapat, a Tankcsapda számára. A formáció tagjai közül a dobos, Fejes Tamás, és a zenekarvezető, basszer és énekes Lukács László mesélt A Mi Erdőnknek az alföldi várost körülölelő erdőkről, és arról, hogyan alakult át a természet szerepe az életükben.

Kosborok az erdőkben

Az orchideák a legtöbb ember képzeletében egzotikus tájak különleges virágai, melyek valójában szinte az egész földkerekségen, így hazánkban is megtalálhatók. A magyar nevükön kosborféléknek nevezett családnak világszerte mintegy 25 ezer faja ismert, Magyarországon eddig több mint 70 fajuk került elő.