Back to top

Pamacsos fülű akrobaták

Hazánk rengetegeinek talán legközkedveltebb lakója a vörös mókus, mely gyakorta feltűnik parkokban, kertekben is. Kecses külsejüket, légtornászt meghazudtoló mozgásukat látva gyermekkorunk kedvenc dalai, meséi is eszünkbe jutnak. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a mókus intelligenciája a patkányokéval vetekszik, a rágcsálók Einsteinjének is mondhatnánk.

voros-mokus-molnar-peter.jpg

Fotó: Molnár Péter
Hazánkban egyetlen mókusfaj, a vörös mókus él, de nevével ellentétben egyedei közt szép számmal előfordul sárgásbarna, szürkés bundájú, sőt némelyik már-már egészen feketének látszik. Selymes tapintású, puha prémjük miatt hajdanán vadászták is, és hosszú, finom szőrű farkuk is több egyed vesztét okozta, a belőle készült ecsettel szívesen dolgoztak a festők. Szerencsére azonban nálunk a ma már védett mókusokat sosem vadászták olyan mennyiségben, hogy állományuk jelentősen megfogyatkozott volna, sőt napjainkban újabb és újabb területeket hódítanak meg. Főként az Északi-középhegységben és a Dunántúlon élnek, de szinte mindenhol felbukkanhatnak az országban.

Mint az ernyő

voros_mokus_jonas-katalin.jpg

Fotó: Jónás Katalin
A vörös mókus Írországtól Japánig előfordul, s a tőlünk nyugatabbra élő állomány főként a fenyveseket, míg a keletiek inkább a lombhullató erdőket népesítik be. Hazánkban különösen a vegyes állományú erdőket kedvelik, ahol a fafajok eltérő termésérésének köszönhetően folyamatosan jutnak táplálékhoz. Erdőgazdálkodásunkra jellemző szálaló vágás, az erdőfoltok, illetve a fás, cserjés sávok meghagyása, kialakítása mindinkább kedvez a mókusoknak. Ezek az állatok ugyanis a fákon ugyan akrobatikus ügyességgel mozognak, a földön felettébb esetlenek, s ott könnyen válhatnak ragadozók prédájává. A mókusok testfelépítése szinte teljes mértékben az ágak közötti mozgáshoz alkalmazkodott. A kifejlett állatok orrcsúcstól a farokvégig akár félméteresek is lehetnek, s ennek felét hosszú, dús szőrzetű farkuk teszi ki. Testtömegük viszont mindössze 20-50 dekagrammos. Mellső lábukon 4-4, a hátsókon 5-5 ujj található. Az ujjak mintegy 3 centiméter hosszú, tűhegyes karomban végződnek, ezekkel még a legvékonyabb ágakon is könnyűszerrel megkapaszkodnak. De még így is előfordulhat, hogy a mókus leesik az ágról: ilyenkor lompos farkuk segítségével ejtőernyősként érhetnek a földre, így nagy valószínűséggel a 6-8 méteres zuhanástól sem sérülnek. Az ágról ágra szökkenés közben pedig kormányként szolgál a dús farok.

Több fészek

A mókusok jellemzően nappal szerzik meg táplálékukat, építik fészkeiket. Egy állat általában több fészket is épít, tartózkodó, szülő- és alvófészek is létezik. A fészket odúba, nem ritkán vastag faágak villájába készíti, de ahol sok a nyest és a nyuszt, inkább az ágak végébe építkezik, ahová nem merészkedik a ragadozó. A zord téli napokon használt, általában 30 centiméter külső átmérőjű fészket igen gondosan alakítja ki, míg a tartózkodó fészek 15-16 centis. A hidegben teljesen összegömbölyödik, s lompos farkával betakaródzik, de nem alszik téli álmot. Gyakran felébred, s ilyenkor a nyár és ősz folyamán kialakított raktáraiból lakmározik. Amikor viszont hó fedi a tájat, nem mindig találják meg az általában a föld alá készített raktárat. De az is megtörténhet, hogy egyszerűen csak elfelejtik, merre ásták el az eleséget, vagy éppen más mókus fosztja ki az éléstárat. A fiatal egyedeknek kevesebb idejük van a téli éléskamrák kialakítására, feltöltésére, illetve tapasztalatlanok is, így sokszor legyengülhetnek a tél folyamán, és akár el is pusztulhatnak.

Magányos állat

dsc_0002.jpg

Fotó: Andrési Pál
A mókusok télen párzanak, így 5-6 hetes vemhesség után már február és április között megszületnek a tavaszi fiatalok. Ezeknél az elléseknél 4-7 kölyök látja meg a napvilágot. Táplálékbőséges években egy második ellés is jellemző, de olyankor csak 2-4 utód születik. A kölykök szeme 4-5 hetes korukban nyílik ki, s általában 50 napos korukban már kijárnak a fészekből. Pár héten belül önállósulnak, s 4 hónaposan már szüleikhez hasonló szőrzetben pompáznak. Egyéves korukra ivarérettek, s melyek megérik a 2. életévüket, sokkal nagyobb eséllyel élnek tovább, olykor 7 évig is.

Bár a mókusok felettébb mozgékony állatok, ritkán hagyják el a 6-7 hektárnyi területüket. Egy-egy mókusterritórium nagysága annak függvényében változhat, hogy az állat milyen idős, illetve milyen nemű. De legalább ilyen fontos, hogy a populáció hierarchiájában hol helyezkedik el az egyed. A mókusok alapjában véve magányos állatok, a hím a nősténnyel csak párzás idején van együtt, ugyanakkor egy-egy terület mókuspopulációja bonyolult alá- és fölérendeltségben él. Az erőteljes hímek territóriumai jellemzően nem fedik egymást, míg a fiataloké és a nőstényeké gyakorta egymásba ér.

A mókus döntően az erdőben termő növények hajtásaival, rügyeivel, gyümölcseivel, magvaival táplálkozik, különösen a tölgy- és bükkmakkot, valamint a fenyőmagot eszi, de nem veti meg a madarak tojásait, fiókáit sem. Olykor-olykor gombát is fogyaszt.

Veszélyes rokon

Bár a természetközeli erdőgazdálkodásnak és a hathatós védelemnek köszönhetően vörösmókus-állományunk az elmúlt időszakban némileg növekedett, mégis kérdéses, hogy unokáink gyönyörködnek-e majd e bájos rágcsálókban az erdei túráik során. Kontinensünkre ugyanis az elmúlt évszázadokban több helyre betelepítették az amerikai szürke mókust. Ez pedig nemcsak jól alkalmazkodik a megváltozott környezethez, hanem emésztése is hatékonyabb, így több zsírt tud felhalmozni a télre, s nagyobb a túlélési esélye. Ennek, valamint a szürke mókusok által terjesztett vírusos megbetegedésnek tudható be, hogy mára Európa több pontjáról is eltűntek a vörös mókusok. A szürke mókus kedvencként tartását az EU-ban a közelmúltban betiltották, s állományapasztással is igyekeznek megóvni az őshonos mókusokat. A vörös mókus nálunk élő legközelebbi rokona az ürge.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Alpokalja, Gyöngyös és Pinka mente

A címben olvasható földrajzi nevek erdőtervezési körzetekre utalnak, amelyek területén közel 12 ezer hektár állami erdőt kezel a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. négy igazgatóságának egyike.

Maros Sándor: Hazatérés

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Maros Sándor, a Kanizsa TV nyugalmazott igazgatójának képét mutatjuk be. Általános iskolás korában fizika tanára segítségével sajátította el a képkészítés mágiáját. Már szinte felnőttként kanyarodott „vissza” az általa kifejezőbbnek hitt állóképek világába. Főleg madárfotókat készít.

Jégvihart imitáltak egy amerikai erdőben

Amerikai tudósok vizet permeteztek egy kísérleti erdőre egy hideg éjszaka, hogy a jégviharok és a klímaváltozás hatásait tanulmányozzák, írja az MTI. A víz órákon belül ráfagyott a faágakra, mintha valóban jégvihar csapott volna le az erdőre. Az eredményekről az amerikai mezőgazdasági társaság (American Society of Agronomy) közelmúltban tartott tampai konferenciáján számoltak be.

Rendhagyó a Karcagi Parkerdő Lombkorona sétánya

Az Alföldön lombkoronasétányt avatni rendhagyó, hiszen döntően fátlan területnek van elkönyvelve. Ezért is különleges a 100 millió forintos beruházásból megvalósult fejlesztés – mondta el Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerdán a Karcagi Parkerdő Lombkorona sétányának ünnepélyes átadásán.

Fából készült gyerekparadicsom

Az országot járva az állami erdőgazdaságok területein éppúgy, mint városaink, falvaink közterein, egyre gyakrabban találkozhatunk különleges megjelenésű fajátszóterekkel. Többségük az Ilona-malom Műhely csapatának alkotása. Vajon miként születnek ezek az egyedi művek? Erről beszélgettünk Kocsis Csabával, a társaság ügyvezetőjével.

A huta vándorolt a fa után

Kutatások szerint a 17. század végétől a 18. század elejéig négy üvegbánya, azaz üvegkészítő műhely működött a Kelet-Mecsek hegyei között. Kiterjedt bükkösei miatt Baranyának ezen vidéke ideális helye volt e tevékenységnek. S bár napjainkban nem pipál üvegkohó a fák között, a táj gazdag lelőhelye a hazai üvegművesség emlékeinek.

Átalakítják az idegenhonos erdőket a Bükki Nemzeti Parkban

Az idegen- és az őshonos fák arányának javításával állítják helyre a védett erdei élőhelyeket a Bükki Nemzeti Park (BNP) szakemberei; a munkát négy megyében öt év alatt végzik el - tájékoztatta az MTI-t a nemzeti park igazgatósága hétfőn.

Erdő nélkül nincs élet

Nem könnyű feladat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) igazgatójának lenni. Borovics Attilának napi 8-10 órában az egyik legnagyobb feladata, hogy beszerezze a megfelelő információkat, s ezek értékelése után határozzák meg tevékenységük irányát. Egy erdőfelújítással százéves befektetést alapoznak meg, ahol ma a klímaváltozás a kulcsszó.

A Majer Antal-kilátó és a tiszafák

A 488 méter magas Miklós-Pál hegy tetején 2015-ben épített kilátóhoz a Tiszafás tanösvény vezet. A 22 méter magas faszerkezetű építményről körpanoráma nyílik a Bakony északi és déli sávjára, valamint a Balaton-felvidékre. A Veszprém megyéhez több szállal is kötődő Majer Antal erdőmérnök számos kutató munkát végzett a területen.

A Sable-sziget elvadult lovai a jég hátán is megélnek

Sable-sziget egy apró holdsarlót formázó homokzátony az Atlanti-óceánban. Több legenda is született arról, hogy a lovak hajótörést szenvedett hajókról úszhattak a partra. Az igazság az, hogy az első lovakat egy bostoni pap és egy kereskedő vitte a szigetre más háziállatokkal együtt. A rendkívül rossz időjárási körülményekhez egyedül a lovak tudtak alkalmazkodni, a többi haszonállat kipusztult.