Back to top

Pamacsos fülű akrobaták

Hazánk rengetegeinek talán legközkedveltebb lakója a vörös mókus, mely gyakorta feltűnik parkokban, kertekben is. Kecses külsejüket, légtornászt meghazudtoló mozgásukat látva gyermekkorunk kedvenc dalai, meséi is eszünkbe jutnak. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a mókus intelligenciája a patkányokéval vetekszik, a rágcsálók Einsteinjének is mondhatnánk.

Fotó: Molnár Péter
Hazánkban egyetlen mókusfaj, a vörös mókus él, de nevével ellentétben egyedei közt szép számmal előfordul sárgásbarna, szürkés bundájú, sőt némelyik már-már egészen feketének látszik. Selymes tapintású, puha prémjük miatt hajdanán vadászták is, és hosszú, finom szőrű farkuk is több egyed vesztét okozta, a belőle készült ecsettel szívesen dolgoztak a festők. Szerencsére azonban nálunk a ma már védett mókusokat sosem vadászták olyan mennyiségben, hogy állományuk jelentősen megfogyatkozott volna, sőt napjainkban újabb és újabb területeket hódítanak meg. Főként az Északi-középhegységben és a Dunántúlon élnek, de szinte mindenhol felbukkanhatnak az országban.

Mint az ernyő

Fotó: Jónás Katalin
A vörös mókus Írországtól Japánig előfordul, s a tőlünk nyugatabbra élő állomány főként a fenyveseket, míg a keletiek inkább a lombhullató erdőket népesítik be. Hazánkban különösen a vegyes állományú erdőket kedvelik, ahol a fafajok eltérő termésérésének köszönhetően folyamatosan jutnak táplálékhoz. Erdőgazdálkodásunkra jellemző szálaló vágás, az erdőfoltok, illetve a fás, cserjés sávok meghagyása, kialakítása mindinkább kedvez a mókusoknak. Ezek az állatok ugyanis a fákon ugyan akrobatikus ügyességgel mozognak, a földön felettébb esetlenek, s ott könnyen válhatnak ragadozók prédájává. A mókusok testfelépítése szinte teljes mértékben az ágak közötti mozgáshoz alkalmazkodott. A kifejlett állatok orrcsúcstól a farokvégig akár félméteresek is lehetnek, s ennek felét hosszú, dús szőrzetű farkuk teszi ki. Testtömegük viszont mindössze 20-50 dekagrammos. Mellső lábukon 4-4, a hátsókon 5-5 ujj található. Az ujjak mintegy 3 centiméter hosszú, tűhegyes karomban végződnek, ezekkel még a legvékonyabb ágakon is könnyűszerrel megkapaszkodnak. De még így is előfordulhat, hogy a mókus leesik az ágról: ilyenkor lompos farkuk segítségével ejtőernyősként érhetnek a földre, így nagy valószínűséggel a 6-8 méteres zuhanástól sem sérülnek. Az ágról ágra szökkenés közben pedig kormányként szolgál a dús farok.

Több fészek

A mókusok jellemzően nappal szerzik meg táplálékukat, építik fészkeiket. Egy állat általában több fészket is épít, tartózkodó, szülő- és alvófészek is létezik. A fészket odúba, nem ritkán vastag faágak villájába készíti, de ahol sok a nyest és a nyuszt, inkább az ágak végébe építkezik, ahová nem merészkedik a ragadozó. A zord téli napokon használt, általában 30 centiméter külső átmérőjű fészket igen gondosan alakítja ki, míg a tartózkodó fészek 15-16 centis. A hidegben teljesen összegömbölyödik, s lompos farkával betakaródzik, de nem alszik téli álmot. Gyakran felébred, s ilyenkor a nyár és ősz folyamán kialakított raktáraiból lakmározik. Amikor viszont hó fedi a tájat, nem mindig találják meg az általában a föld alá készített raktárat. De az is megtörténhet, hogy egyszerűen csak elfelejtik, merre ásták el az eleséget, vagy éppen más mókus fosztja ki az éléstárat. A fiatal egyedeknek kevesebb idejük van a téli éléskamrák kialakítására, feltöltésére, illetve tapasztalatlanok is, így sokszor legyengülhetnek a tél folyamán, és akár el is pusztulhatnak.

Magányos állat

Fotó: Andrési Pál
A mókusok télen párzanak, így 5-6 hetes vemhesség után már február és április között megszületnek a tavaszi fiatalok. Ezeknél az elléseknél 4-7 kölyök látja meg a napvilágot. Táplálékbőséges években egy második ellés is jellemző, de olyankor csak 2-4 utód születik. A kölykök szeme 4-5 hetes korukban nyílik ki, s általában 50 napos korukban már kijárnak a fészekből. Pár héten belül önállósulnak, s 4 hónaposan már szüleikhez hasonló szőrzetben pompáznak. Egyéves korukra ivarérettek, s melyek megérik a 2. életévüket, sokkal nagyobb eséllyel élnek tovább, olykor 7 évig is.

Bár a mókusok felettébb mozgékony állatok, ritkán hagyják el a 6-7 hektárnyi területüket. Egy-egy mókusterritórium nagysága annak függvényében változhat, hogy az állat milyen idős, illetve milyen nemű. De legalább ilyen fontos, hogy a populáció hierarchiájában hol helyezkedik el az egyed. A mókusok alapjában véve magányos állatok, a hím a nősténnyel csak párzás idején van együtt, ugyanakkor egy-egy terület mókuspopulációja bonyolult alá- és fölérendeltségben él. Az erőteljes hímek territóriumai jellemzően nem fedik egymást, míg a fiataloké és a nőstényeké gyakorta egymásba ér.

A mókus döntően az erdőben termő növények hajtásaival, rügyeivel, gyümölcseivel, magvaival táplálkozik, különösen a tölgy- és bükkmakkot, valamint a fenyőmagot eszi, de nem veti meg a madarak tojásait, fiókáit sem. Olykor-olykor gombát is fogyaszt.

Veszélyes rokon

Bár a természetközeli erdőgazdálkodásnak és a hathatós védelemnek köszönhetően vörösmókus-állományunk az elmúlt időszakban némileg növekedett, mégis kérdéses, hogy unokáink gyönyörködnek-e majd e bájos rágcsálókban az erdei túráik során. Kontinensünkre ugyanis az elmúlt évszázadokban több helyre betelepítették az amerikai szürke mókust. Ez pedig nemcsak jól alkalmazkodik a megváltozott környezethez, hanem emésztése is hatékonyabb, így több zsírt tud felhalmozni a télre, s nagyobb a túlélési esélye. Ennek, valamint a szürke mókusok által terjesztett vírusos megbetegedésnek tudható be, hogy mára Európa több pontjáról is eltűntek a vörös mókusok. A szürke mókus kedvencként tartását az EU-ban a közelmúltban betiltották, s állományapasztással is igyekeznek megóvni az őshonos mókusokat. A vörös mókus nálunk élő legközelebbi rokona az ürge.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hollóválság fenyegeti Nagy-Britanniát

Kezdenek elfogyni a hollók az angol műemlék kastélyokban, ez viszont egy prófécia szerint súlyos veszélyt jelez előre a királyságnak. A hatóságok ezért hollótenyésztési programot indítanak.

Kétmillió hektár erdő a Szabadság téren

Két napra újra beköltözött az erdő a főváros szívébe a harmadik Erdővarázs Családi Napok keretében. A rendezvény eszmeiséget képvisel az erdők népszerűsítésén túl a szemléletformálás, tájékoztatás is célja, hangsúlyozta megnyitójában Nagy István agrárminiszter.

Több, mint egymillió hektár erdő lett a lángok martaléka

A megelőzést célzó fokozott intézkedésekre van szükség az erdőtüzek növekvő kockázatának visszaszorításához - jelentette ki az európai, közel-keleti és észak-afrikai erdőtüzekről szóló, 2017-es eseteket rögzítő jelentésében az Európai Bizottság csütörtökön.

Virágzik az agancsok feketepiaca

Az agancsokat hagyományosan dísztárgyként hasznosítják, esetleg késnyelet vagy gombokat készítettek belőle. Az utóbbi időben készítenek belőle lámpákat, esetleg bútorokat, ezek azonban meglehetősen exkluzív tárgyak, nehéz elképzelni, hogy havonta több tonna alapanyagra van szüksége a készítőknek.

Geocaching verseny az erdőkben

Az Agrárminisztérium és a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllő együttműködésében elindult az ország eddigi legnagyobb tematikus geocaching versenye, 76 darab geoláda kihelyezésével. A verseny célja az erdőgazdaságok szakmai és turisztikai tevékenységének népszerűsítése, magyar erdeink élővilágának bemutatása, valamint a természetjárás ösztönzése.

Vajon kik nyerik a harmadik erdőismereti vetélkedőt?

Vajon tényleg növekedett az erdőterület Magyarországon az elmúlt évszázadban? A trianoni veszteség után hogyan erdősítették a fátlan területeket? Mit tehetnek a mai emberek az ország természeti örökségének gyarapításáért? Mindezekben a témákban elmélyülhetnek azok a középiskolások, akik jelentkeznek az Országos Erdészeti Egyesület Fedezd fel az örökséged! erdőismereti vetélkedőjére.

Újabb medvetámadás Székelyföldön

Medve támadt egy férfira szerda délután a székelyföldi Csíkkarcfalván - közölte az Agerpres hírügynökség, a Hargita megyei önkormányzat közleményére hivatkozva.

Újra divatban az ezüstfácán

Az utóbbi hónapokban egyértelművé vált, hogy újra lendületbe került a hazai díszfácántenyésztés, s úgy tűnik, nemcsak a ritkább, nagy értékű fajok iránt mutatkozik nagy érdeklődés, hanem a hazánkban már régóta tartottak iránt is, melyek a kezdők számára is ajánlhatók. A leggyakrabban tartott fajok között szerepel az ezüstfácán is.

A méheknek jobb a marketingje, pedig a darazsak is hasznosak

Noha egyformán hasznosak, a darazsakat utálja, a méheket szereti az emberek többsége - állapította meg egy brit tanulmány.

Átfogó természetvédelmi munka kezdődik a Túr mentén

A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) és a szatmárnémeti központú Erdélyi Kárpát Egyesület a Túr folyó menti védett területek természetvédelmi kezelésének megalapozását és bemutató infrastruktúrájának fejlesztését valósítja meg 643,7 ezer euró összköltségvetésű közös projektben, az Interreg V-A Románia-Magyarország program támogatásával.