A mirabolán (Prunus cerasifera) eleve változékony faj, Tordason, a NÉBIH Kertészeti Növények Fajtakísérleti Osztály állomásán korábban és nagyobb mértékben pusztulnak rajta a fák, mint más alanyon, számolt be tapasztalatairól Szani Zsolt. Magyarországon a kajszioltványok 90 százalékát mirabolánon hozzák forgalomba és az alanyok zöme vad magonc, tehát önmagában is nagyon változatos, növény-egészségügyi szempontból nem ellenőrzött állomány. Így van ez annak ellenére, hogy létezik több államilag elismert alany, de az utóbbi években teret nyerő intenzív termesztési módszerekkel egyiket sem próbálták ki. A Vörös szilva kajszialanyként Tordason is jól bírja a kedvezőtlen körülményeket. Cegléden öt államilag minősített vadkajszi és négy mirabolán alany vírusmentes szaporítóanyagát lehetne beszerezni.
Őszibarack és szilva is lehet
A Montclair őszibarackról azt tapasztalta Mikita Tamás, a Gyümölcsért Kft. szaktanácsadója, hogy a talpi részén hoz gyökeret, ezért a kajszit karózni kell, bár egyes fajták szépen „megállnak a lábukon”. A Fehér besztercei szilva is jól bevált kajszialany a saját házikertjében. A termőtájban például Gönc környékén a kötött talaj miatt nem is lehetne vadkajszi alanyt használni.
Balatonvilágoson a Balaton Fruit Kft. ültetvényében ugyanaz a fajta öntözött körülmények közt hamarabb és jobban terem vadkajszin, mint mirabolánon. Ugyanakkor a mai támogatási rendeletben előírt hektáronkénti 660 fás sűrűségben nem lehet megtartani a vadkajszi alanyú fákat az erős növekedésük miatt.
A faiskolából érkező oltvány minősége alapvető az ültetvény további életében, szögezte le hozzászólásában Szalay László, a Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszék munkatársa. Érdekesek lehetnek a szilva és szilva-mira bo lán hibrid alanyfajták is, mint a Wan genheim szilva és az abból szelektált Wavit. A szilva alanyok összeférhetőségéről azért több ismeretre lenne szükség. Még a Fehér beszterceiről sem tudjuk, hogy a Ceglédi arany vagy a Ceglédi óriás hogyan viselkedik rajta. A Harcot például a negyedik-ötödik évben pusztult el szilva alanyon, a Veecot a mira bolánnal nem fért össze az egyetem soroksári kísérleti ültetvényében. A tanszék gyűjteményében 55 fajtát vizsgálnak. Náluk például a Romániában legjobbnak tartott, késői érésű Mamaia kajszi három év alatt kipusztult. Kajsziban a fagytűrő képesség az egyik legfontosabb szempont a hazai termesztésre való alkalmasság megítélésekor.
Szentpéteri Tamás szaktanácsadó az olasz kajsziter mesztésről elmondta: közbeoltással is nevelnek fákat mirabolán vagy GF 677 őszibarack alanyon, mert korán termőre forduló és bőtermő ültetvényeket akarnak művelni. Azt azonban tudnunk kell, hogy az őszibarack nem viseli el a vízzel telített talajt, hamar kipusztul. Hatalmas a különbség egy mikroszaporított és egy kommersz alany között.
A Magyar kajszi megmarad
A Magyar kajszi nem fog eltűnni hazánkból, bár mostanában elenyésző arányban telepítik. A mai 40 ezer tonnás mennyiségben ugyan nem lehet eladni, de íze, aromája és a hazai fogyasztói szokások miatt a helyi forgalomban továbbra is keresett marad. Arra azonban számítani kell, hogy az ipari árak nem emelkednek, a hagyományos magyar fajták pedig elsősorban ipari felhasználásra értékesíthetők. Nem bírják ugyanis a hűtőtárolás-gépi válogatás-csomagolás megpróbáltatásait, ami pedig alapvető ahhoz, hogy áruházláncokba szállítsák. Az új fajtákkal nagy kockázatot vállal a termesztő, még akkor is, ha azok beváltak Európában.
Tudatosan válasszunk fajtát
Boldogkőváralja körzetében, a Gyümölcsért Kft. termelői körében 40 új fajtát telepítettek, összegezte Kiss Gábor, a cég ügyvezetője. Sok rossz tapasztalatra tettek szert, egészen katasztrofális kajszik is találhatók, de vannak tíz évnél idősebb, 30-40 tonnás termést adó ültetvények, mindössze 2 százalékos tőhiánnyal. Nálunk nagyon hiányoznak a bemutató ültetvények és a technológiai kutatások, tette hozzá.
Tudatosabb termelői magatartást hiányolt több hozzászóló is, hiszen az uniós csatlakozásunk után liberalizált lett a fajtahasználat, sokat lazult a korábbi ellenőrzési rendszer. Ne akarjunk tavaszról őszre oltványt rendelni, aki komolyan gondolja a telepítést, tervezzen előre és próbálja összeszedni az ismereteket a fajtákról. Sokat kritizáljuk a faiskolásokat, de egy hirtelen ötlettől vezérelt megrendeléssel nem tudnak mit kezdeni, így a termesztők külföldi oltványt vásárolnak 10 euró körüli áron. Bár az oltványok árában mindenütt meg kell fizetni az újdonságértéket, Romániában 6 euróba kerül egy új nemesítésű román kajszi. Azon is el lehet gondolkozni, hogy a szaporítóanyag árából forgassunk vissza pénzt kutatásokra, hangzott el egy többek által kivihetetlennek tartott ötlet.
Ma a legnagyobb gond a fapusztulás, azzal kellene következetesen foglalkozni. Az nem megoldás, hogy szezon végén veszünk valamit egy olasz vagy francia faiskolában és azt próbálgatjuk.
