0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. július 20.

Kikotortuk a közösségimédia-zaj alól a kotorékozás valódi kérdéseit

A kotorékozás betiltását kezdeményező miniszteri javaslat éles vitát váltott ki. Míg az állatvédők történelmi előrelépésként üdvözlik, a vadászok szerint a kérdés jóval összetettebb, természetvédelmi és vadgazdálkodási szempontokat is érint.

Természet és termelékenység kéz a kézben

Egy új, természetbarát mezőgazdasági formát, az agriwilding-ot vizsgáltak belga kutatók. Egy 15 éve működő két hektáros területen döbbenetes felfedezést tettek: még a természetvédelmi területeknél is nagyobb fajgazdagságot találtak.

Egy új majomfajt találtak Afrika mélyén

A Kongói Demokratikus Köztársaság esőerdeiben a tudósok egy korábban ismeretlen afrikai majomfajt azonosítottak – ez a modern főemlőskutatás egyik legritkább felfedezése.

A kínai Zöld Nagy Fal

Kína fél évszázada építi a „Zöld Nagy Falat”, amelynek köszönhetően sikerült visszaszorítani a terjeszkedő sivatagot, de a szakértők szerint a siker megőrzése továbbra is komoly kihívás.

Valóban jobb a szúnyogok ellen a biológiai védekezés?

Miért is fontos, hogy Gajdos László élő környezetért felelős miniszter bejelentette: a hazai elavult, kémiai úton történő szúnyoggyérítés helyett biológiai gyérítésre áll át az ország?

Kelet-magyarországi Agrárfórum 2026

„Virentis Hajdonicalium” = a virágzó Hajdúság

Vadon is terjed a csavarlégy

A szakértők szerint nem önmagában a csavarlégy jelenti a legnagyobb veszélyt Észak-Amerikában, hanem az, hogy az illegális állatmozgatás és a vadállomány fertőződése egyre nehezebbé teszi a parazita visszaszorítását.

Tehenek segítik a lepkéket

Ragyogó narancssárga szárnyaival és fekete mintázatával az ezüstös gyöngyházlepke egykor Wales és Anglia-szerte elterjedt volt. Mára azonban ez az egyik legritkább brit lepkefaj: állománya 1970 óta 62%-kal csökkent.

Halálos kimenetelű betegség terjedhet a kiskertekben

Jelentősen megnövekedett az utóbbi években a halálos humán alveoláris echinococcosis parazitás fertőző betegség előfordulása Európában. A kórt egy galandféregfaj okozza, aminek elsődleges terjesztői a rágcsálók és azokat fogyasztók ragadozók.

Már 49 ezer fajt fenyeget a kihalás veszélye

Az IUCN friss Vörös Listája szerint tovább nőtt a veszélyeztetett fajok száma. A jelentés a mélytengeri bányászat, az élőhelyek átalakítása és az inváziós fajok hatásaira is figyelmeztet.

Egy apró, csúcsra törő emlős cáfolta meg a tudományt

Az Andokban, 7000 méteres tengerszint feletti magasságban él egy apró egér, mely miatt a tudósok kénytelenek újragondolni a földi élet határait.

A Molnár-szikla szerelmi tragédiája

A Bükk-hegység keleti kapujánál meredek, sziklás hegyoldalak között tör ki a Szinva-patak, mielőtt elérné Miskolc városát, és a Sajóval egyesülve küldené vizét a távoli világba.

Lisztes kis méregzsákra irányul a figyelem

A Vadonleső Program szakmai közössége egy hamisítatlan, agilis, éjszakai ragadozót választott az Év Emlősének. Avatatlan szemek akár összekeverhetik a nyesttel, esetleg a házi görénnyel.

Ritka mérgesgyíkfajt sikerült fogságban szaporítani

A guatemalai természetvédőknek a világ egyik legveszélyeztetettebb gyíkfaját, a mexikói viperagyík egyik alfaját sikerült szaporítaniuk fogságban.

A korallzátonyoktól a Földközi-tengerig

Egy új tudományos modell előre jelzi, mely vörös-tengeri halfajok jelenhetnek meg legközelebb a Földközi-tengerben. Az eredmények segíthetnek időben felismerni az inváziós fajokat, és felkészülni az általuk okozott ökológiai változásokra.

Az alkalmazkodás ára: elviselik a sósabb vizet, de a betegségeket már nem

Generációkon át egy kis észak-amerikai békafaj képes volt alkalmazkodni az egyre sósabbá váló környezethez. A Missouri Egyetem új kutatása azonban arra utal, hogy ez az alkalmazkodás váratlan áldozattal járt.

Pálmaliliom invázió: mexikói hangulat a Kiskunságban

A kiskunsági homokbuckák között járva különös látvány fogadja a természetjárót: az őshonos árvalányhaj és a borókások szomszédságában húsos kaktusztelepek és pálmaliliomok tarkítják a pusztát. Növényinvázió emberi felelőtlenségből?

Rengeteg a tonhal a hálókban, mégis bajban a halászok

A japán halászok idén arról számoltak be, hogy szokatlanul sok kékúszójú tonhal került a hálókba. Azonban a veszélyeztetett halra fogási kvóta van érvényben, így nem kerülhet mind a piacra.

A zöldebb városrészek segíthetnek a klímaváltozás ellen

A városi zöldterületek nemcsak szebbé teszik a környezetet, hanem mérséklik a hőséget, javítják a lakók egészségét és erősítik a közösségeket is. Egy szakértő szerint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás a lakónegyedekben kezdődik.

Itt várható több halálozás a hőhullámok miatt

Magyar kutatók az elmúlt tizenegy év adatai alapján megvizsgálták, mely megyéket sújtották leginkább a hőhullámok, és hol jártak a legnagyobb többlethalálozással.

A kolibrik miatt gyorsabban alakulnak ki új fajok

A Readingi Egyetem kutatói megállapították, hogy a kolibrik miatt kétszer olyan gyorsan alakulnak ki új bromélia fajok, mint más beporzók esetén.

A vízmegtartás a jövő mezőgazdaságának kulcsa

A magyar mezőgazdaságban dolgozók számára az elmúlt évek aszályai egyértelművé tették: a víz stratégiai erőforrás.