Back to top

„In memoriam Ampelológiai Intézet”

A 120 éves Ampelológiai Intézetre, a szőlészet-borászat elismert kutatóira és az évtizedeken át ott folyó egyedülálló tudományos munkára emlékeztek Márton napján a budapesti Herman Ottó úton megjelent kutatók, dolgozók, szakemberek. A budafoki Promontórium Borrend, a Magyar Borakadémia, a NAIK és az MTA tagjai rótták le tiszteletüket a nagymultú intézet főépületének emléktáblájánál.

A világon elsőként a szőlőket pusztító amerikai gyökértetű, a filoxéra miatt alapított Országos Filoxéra Kísérleti Állomást Herman Ottó javaslatára a Tisza Kálmán-kormány. A kísérleti állomást 1890-ben Bethlen András miniszter átszervezte, és létrehozta a Magyar Királyi Állami Rovartani Állomást, majd később, ugyanezen a telken az 1896. évi felújítási törvény 5. törvénycikke hívta életre a Magyar Királyi Központi Szőlészeti Kísérleti Állomást és Ampelológiai Intézetet. Így a Herman Ottó út 15 alatt alakult ki az ország első mezőgazdasági kutatótelepe, amelynek tudománytörténeti és kultúrtörténeti jelentősége kimagasló. A magyar szőlészet-borászat filoxéra-vész utáni rekonstrukciója az akkor Európa legmodernebb kutatási központjában neves szakemberek munkájának volt köszönhető.
A központi épületben volt az igazgatóság, könyvtár, múzeum, konferencia-terem és a „Magyar királyi felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam”. Az I. és II. világháború alatt jelentősen károsodott épületeket nem az eredeti állapotba építették újjá. Ma is látható az eklektikus stílusú téglaépületeken díszítésként a terrakotta szőlőfürtök, Bacchus-fej. A levakolt régi címert is a rendszerváltáskor fedték fel, de az 1947-ben eltűnt Szent Korona nem került elő.


A párizsi Pasteur intézet csak 7 évvel később épült. Ebben a példaértékű Ampelológiai Intézetben született az elhatározás, hogy 6 szőlő és bortermelő ország 1924-ben megalapította a párizsi székhelyű érdekképviseletét (OIV. ma Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet), melynek mára 46 tagországa van. Az intézet első neves munkatársai Istvánffy Gyula, Tompa Artúr, Kövessi Ferenc, Pálinkás Gyula, Dicenty Dezső, Andrasovszky József, Requinyi Géza, Sántha László voltak, de a borászat máig is első nagydoktora; Dr. Soós István volt, aki 1943-ban kísérletügyi igazgató, 1946-tól az intézet helyettes igazgatója, majd igazgatójaként irányította 1950-ben az intézet átszervezését Szőlészeti Kutató Intézetté, amelynek igazgatója maradt 1955-ig.
Később Katona József, Mercz Árpád, Ásvány Ákos, Ferenczi Sándor, Prehoda József Csizmadia Darab József és még sokan mások neve fémjelezte, akik a szőlőre és borra vonatkozó kémiai, mikrobiológiai és nemesítési ismeretek gazdagításával elősegítették a szőlő- és borkultúra fejlesztését.

Népszerű agrárszaklapok