0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Megkapta az uniós eredetvédelmet a makói petrezselyemgyökér

Az OFJ (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) nevű uniós címke megszerzésével az egyebek között a szentesi paprika, a szőregi rózsatő, a gönci kajszibarack és a gyulai kolbász alkotta zártkörű klubhoz csatlakozott a makói petrezselyemgyökér.

Az OFJ logót akkor viselheti a makói petrezselyemgyökér, ha Makó, Csanádpalota, Apátfalva, Ambrózfalva, Csanádalberti, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, vagy Pitvaros települések közigazgatási határain belül termesztették. A termőhelyek azonosítása érdekében a Csanád és Térsége Gazdakör nyilvántartja tagjait az MVH (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, vagyis jogutódja a Magyar Államkincstárnál lévő) regisztrációs számuk alapján.

A regisztrációs számnak és a helyrajzi számnak szerepelnie kell a becsomagolt termékre helyezett címkén. Az árumegjelöléshez használt egyedi címkéket a MAGOSZ makói szervezeténél, illetve a Csanád és Térsége Gazdakörnél tudják a termelők beszerezni – áll az uniós oltalomra beadott pályázatban.

A termék és a földrajzi terület kapcsolatáról ugyanitt az olvasható, hogy a nagyban való petrezselyemgyökér-termesztésnek tekintélyes múltja van Makón. Keletkezése és fejlődése a hagyma nagyban való termesztésével kapcsolatos, így kialakulása a hagymáéval együtt, a XVIII. század második felére tehető. Szirbik Miklós, a város krónikása 1836-ban már virágzása tetőpontján rajzolja meg Makó petrezselyemgyökér-termesztését. Azóta mind a mai napig Makó az ország legelső petrezselyemgyökér-termesztő vidéke.

Makón és környékén a petrezselyemgyökeret hosszú ideje zöldségnek nevezik, mely alatt pontosan a Makói hosszú tájfajta termesztését értik.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában jelent meg a védelem odaítéléséről határozó jogszabály: a Bizottság (EU) 2017/2227 végrehajtási rendelete egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [„Makói petrezselyemgyökér” (OFJ)].

Az Európai Bizottság DOOR-adatbázisa a makói petrezselyemgyökéren kívül jelenleg hét magyarországi OFJ („kékcímkés”) terméket tartalmaz: a budapesti téliszalámit, a magyar szürkemarha húst, a gyulai kolbászt, a csabai kolbászt, a gönci kajszibarackot, a szőregi rózsatövet és a szentesi paprikát.

Az eggyel szigorúbb, a „piroscímkés” kategóriában, az oltalom alatt álló eredetmegjelölést birtokló termékek között pedig hat képviseli hazánkat pillanatnyilag: a szegedi szalámi, a hajdúsági torma, a makói vöröshagyma, a szegedi fűszerpaprika-őrlemény, az alföldi kamillavirágzat és a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu