Back to top

A világ legmagányosabb békája

Bolíviában él Rómeó, a Sehuencas-vízibéka (ejtsd: széjuenkássz), aki fajának utolsó élő példánya lehet. A tudósok versenyt futnak az idővel, hogy találhassanak neki egy nőstényt.

Rómeó már 11 éves, és 9 éve próbál párt találni. Ennek érdekében egy társkereső profilt is létrehoztak neki, ahol adományokkal lehet segíteni a nőstény utáni kutatásokat. A tudósok folyamatosan kutatnak a folyókban és patakokban, és remélik, hogy találnak egy nőstényt, így végre megindulhat a fajmegőrzési szaporító program.

„Nem akarjuk, hogy elveszítse a reményt” nyilatkozta Arturo Munoz természetvédelmi biológus az AFP hírügynökségnek.

„Továbbra is bízunk abban, hogy odakint vannak még fajtársai, így létrehozhatunk egy fajmegőrzési szaporító programot hogy megmentsük a fajt” mondta.

A természetvédőknek azonban sietnie kell, mivel a Sehuencas-vízibékák általában nem élnek tovább 15 évnél. Ez azt jelenti, hogy Rómeónak, aki jelenleg a Cochabamba Természettudományi Múzeumban él, körülbelül 5 éve van még, hogy megmentse a faját.

Rómeó egyik képe a társkereső oldalról
Rómeó egyik képe a társkereső oldalról
Fotó: www4.match.com/partner/profile/romeo
A kampány része, hogy 15000 dollárt (kb. 3,7 millió forintot) gyűjtsenek össze Valentin-nap előtt a párkereső oldalon létrehozott profil segítségével – amin egyébként teljes értékű információk vannak, profilképpel és a béka adataival.

A készítők kellő humorral és némi iróniával fűszerezve rakták össze az oldalt, ahol többek között ilyen mondatok olvashatók:

„Nem akarom nagyon túldramatizálni a dolgot vagy ilyesmi, de szó szerint az utolsó vagyok a fajtámból.”

„Jellemzően magamnak való vagyok, és a legjobb éjszakákon otthon pihenek, néha pedig hosszú órákig bámulom a vizet magam körül.”

„Csak egy másik Sehuencas-ra vágyom, olyanra, mint én. Ellenkező esetben a teljes létezésem, ahogyan most ismerjük, véget ér (nem nagy ügy).”

Forrás: 
bbc.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bambi a vadasparkban és a bábszínházban is

Igazán különleges esemény történt február elején a Budakeszi Vadasparkban: a Budapesti Bábszínház társulata a Bambi című előadása tiszteletére ellátogatott a Magyarországon őshonos és a Kárpát-medencébe betelepült állatokat bemutató vadasparkba, s örökbe fogadott egy fiatal őzsutát, „Borit”, hogy így is kifejezze odaadását az állatok iránt.

Csigás, neszes patások

Hazánk középhegységeinek ösvényeit járva némi szerencsével találkozhatunk a juhra emlékeztető muflonnal. Ahhoz azonban, hogy közelről megpillanthassuk őket, igencsak csöndben kell közlekednünk, ugyanis rendkívül éberek. Nem véletlenül mondja a népnyelv: a muflon neszes állat.

Miért mondjuk: „iszik, mint a gödény”?

A rózsás gödény mintegy másfél méteres testhosszával, hatalmas, jellegzetes csőrével lenyűgözi a madárbarátokat. Csőrét lényegében egy hatalmas halfogó eszköznek is tekinthetjük. Felső kávája kampós, míg az alsón egy terjedelmes, torokra is kiterjedő bőrzacskó található.

Júniusra elfogyhat az ivóvíz Fokvárosban

Katasztrófa sújtotta területté nyilvánították kedden a dél-afrikai hatóságok az ország egészét, mert Fokváros környékét emberemlékezet óta nem tapasztalt szárazság sújtja hónapok óta.

Elfogadás előtt a Mézjelentés

Március elsején szavazhat az Európai Parlament a Mézjelentésről, amely az Európában termelt, azon belül is a kiváló minőségű magyar mézet védené meg a hamisított importtól. Bár a dokumentum sarokpontja az álmézek elleni küzdelem, elfogadásának ennél sokkal szélesebb körű előnyei lehetnek, mondta Erdős Norbert, a Mézjelentést beterjesztő EP-képviselő Szombathelyen, sajtótájékoztatón.

A tűlevelűeket károsító rovarok pusztítója

A búbos cinege talán a legszebb hazai cinegefaj, a verébnél kisebb, hossza 11,5 cm. Hátrafelé hajló hegyes bóbitája alapján könnyű felismerni. A tojó és a fiatalok búbja valamivel rövidebb, mint a hímé, de ezt általában csak akkor látni, ha a két madár egymás közelében van. Leggyakrabban hallatott nagyon jellemző hangja pergő „gürrr”.

„A fene egye meg!” - a farkasok helyzete a korábbi századokban

Nincs magyar ember akinek e „szelíd” káromkodás ne hagyta volna el az ajkát. A „fene” szót elsősorban a népi gyógyászatban, mint betegségelnevezést használták. Az viszont kevésbé ismert, hogy egészen a 1270-es évekig Magyarországon a „fene” alatt farkast értettek. A magyarságot, mint pásztorkodó, állattartó népet mindig erősen foglalkoztatta a farkas elleni védelem.

Városlakó vadállatok

Jóllehet, a városok elsősorban az emberek igényeit hivatottak kiszolgálni, azonban nem csupán számunkra biztosítanak ideális lakókörnyezetet. Míg nyugaton a vaddisznók borzolják a városlakók idegeit, a kecs­kemétieknek a nyestek okoznak álmatlan éjszakákat. Továbbá, amely fajtól leginkább ódzkodunk, annak egyedei szorulnak leginkább segítségünkre és toleranciánkra.

Hegyvidéki bagoly az Alföldön

Meglepő találkozásban volt része egy nagykörűi madarásznak a minap. Rimóczi Árpád egy uráli baglyot figyelt meg a Tisza-parti településen.

Madarászok, irány a kardoskúti puszta!

Az enyhe időnek köszönhetően rendkívül színes madárvilág figyelhető meg a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó térségében.