Back to top

Talajművelési ABC (VI.): belvíz

Éppen aktuális, hogy Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből a belvízzel foglalkozó részt közöljük. A továbbiakban bemutatjuk a belvizek típusait, illetve a belvizes talajok művelésével kapcsolatos hasznos tanácsokat is találhatnak az érdeklődők.

Belvíz

Termelést akadályozó káros vízbőség (vízpangás) a talaj felszínén és a termőrétegben. A belvizek kialakulása több kedvezőtlen tényező együttes hatására jön létre, és – Rakonczai János nyomán – három fő típus különböztethető meg.

Összegyülekezési típusú belvizek. Amikor a csapadék mennyisége meghaladja a felszíni beszivárgás és lefolyás összegét, a felszín mélyedéseiben összegyűlik. Sík területeken a talajtulajdonságok és azokat akár átmenetileg is befolyásoló időjárási viszonyok (pl. talajfagy), valamint a relatív domborzat helyzete okozzák a belvízképződést.

Feltörő, felszivárgó belvizek. A talajvíz kapcsolatban van a környező magasabb területek talajvizeivel, amely a felszínre szivárog. Ilyen típusú belvizek ott jelennek meg, ahol az eltemetett egykori folyómedrek durvább szemcséjű üledékei oldalirányú szivárgást tesznek lehetővé. Az eltemetett folyómedrek meghatározó szerepet játszanak a nyomás alatti talaj- és rétegvizek felszínre jutásában (a vízfeltörések sajátos, folyómederre emlékeztető képet mutathatnak).

Tanács: A természeti eredetű belvizek tolerálható szinten tartása kistérségi, térségi összefogást és intézkedéseket feltételez. A művelés eredetű vízpangás a talaj vízbefogadó és -tároló képességének kialakítása, fenntartása révén előzhető meg. Ne használjanak talpképző művelőeszközöket nedves talajon, de nyirkos talajon is csak körültekintéssel, folyamatos ellenőrzéssel. Csapadékos idényben elkerülhetetlen a technológiai taposás (a keréknyomokban összegyűlik a víz), gyógyítása több lépcsőben történhet (szikkasztás, egyengetés, fellazítás). Meggondolandó: A víztöbbletnek pillanatnyilag az a része felesleges, amelyet a jó állapotú talaj sem képes tárolni.

Elvezetés által generált belvizek. Ekkor az elvezetni szándékozott vizek átmenetileg a csatornákban és (ha megtelnek, akkor) azok környezetében tározódnak.

Összegyülekező belvíz
Összegyülekező belvíz
A belvízképződés természeti tényezői között hidrometeorológiai (sok csapadék, fagy), domborzati okok (felszíni mélyedések), hidrogeológiai (a felszín közelében a csapadék beszivárgását akadályozó vízzáró kőzetek) és a talajjal összefüggő (vízáteresztő és tározóképesség) okok vannak.

Feltörő belvíz
Feltörő belvíz
A belvízképződést emberi tényezők is befolyásolják, például hiányosan működő vízrendezési létesítmények, víz útját álló beépítések (házak, utak, vasutak) esetén.

Gazdálkodási eredetű belvizek alakulhatnak ki túlöntözéskor (a talaj túltelítődése miatt), nedves felszín géppel való összetiprásakor vagy a vízelvezető árkok betemetése miatt. Vízpangás alakulhat ki a szakszerűtlen művelés révén a talajban kialakult eke- vagy tárcsatalpréteg fölött.

Elvezetéssel generált belvíz
Elvezetéssel generált belvíz
A tartósan víz alá került talajok művelhetősége, termékenysége leromlik, ezért adott termőhely gazdasági értéke is csökken. A vízpangás kárát növeli a nitrogén talajvízbe mosódása, majd az élő vizekbe jutása (környezeti kár). A víz által eliszapolt talaj kolloidjai a felszíni rétegből mélyebbre süllyednek, ahol ülepedett rétegekhez kapcsolódva erősítik azok összeállását.

Vízpangás eketalppal lerontott talajon
Vízpangás eketalppal lerontott talajon
A természeti eredetű magas talajvízszint kezelése túlnő a gazdálkodás keretein. A tömör vagy poros (víz hatására eliszapolódó) szerkezet szakszerűtlen művelés következménye, vagyis az ilyen hiba megelőzhető és javítható.
Leromlott talajszerkezet a feltörő víz visszahúzódása után
Leromlott talajszerkezet a feltörő víz visszahúzódása után

Belvízkárt szenvedett talaj művelésének tízparancsolata

  1. Legfontosabb a kár enyhítése, újabb károkozás tilos.
  2. Tilos minden olyan beavatkozás, amely a talaj regenerálódását megakasztja: a mély és elmunkálatlan tarlóművelés, a nyári szántás, a kenő-gyúró őszi szántás.
  3. A talajokat művelhető, elmunkálható állapotban bolygassák a taposási kár csökkentése érdekében.
  4. A talajállapot-javító mélyebb alapművelés előfeltétele sekély, mulcshagyó tarlóhántással teremthető meg.
  5. A tömör, vízzáró réteg átlazítása hántott tarlón, a legfelső rétegben biológiai szempontból aktív (beéredésnek indult) talajon ajánlatos.
  6. A művelési rendszerben a fokozatos mélyítés követendő, sekély tarlóművelés, kissé mélyebb ápolás, a tömör rétegnél mélyebb alapozó művelés.
  7. A felszínvédelem idejének kitolása, mulcshagyó alapművelés alkalmazása.
  8. Szervesanyag- és szénkímélés minden művelésnél (szükséges bolygatás igen, kárt okozó vagy felesleges nem).
  9. Talajszerkezet-kímélés a művelési rendszer minden lépésében.
  10. Táblaszintű talajállapot-ellenőrzés tarlóművelés, alapművelés, vetés után és növényállományban.

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szamócát szermaradék nélkül

Akkor lehet növényvédő szerek és műtrágyák nélkül szamócát termeszteni, ha mindent megteszünk azért, hogy a növény jól érezze magát és a talajéletet igyekszünk gazdagítani, derült ki a FruitVeB és a ZFW Hortiservice Kft. szakmai napján Kecskeméten. Az sem árt persze, ha a termesztett fajta nem érzékeny a betegségekre, főként a nehezen leküzdhető talajban élő kórokozókkal szemben ellenálló.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Meghatározó talajvédelem

A talaj védelme egyre fontosabb a gazdálkodó számára is, de a jövőbeni támogatások elemeként sem elhanyagolható. Az EU-ban is napirenden van ez a téma.

Már lehet fejtrágyázást végezni

A trágyázási tilalmi időszak február 15-én ér véget, ugyanakkor a termésnövelő anyagok kijuttatása továbbra is az időjárástól függ.

Gipszet a szántóföldre

Azt hinnénk, hogy aki két évtizede gipsszel foglalkozik az a vakolás és a gipszkartonozás nagy szakértője. Warren Dick azonban a gipsz egészen más felhasználási formáját vizsgálja ennek az anyagnak: a szántóföldi hasznosítását.

Mikrohorror a talajban

A talajuntságot és az ellene való védekezést vette górcső alá a Malagrow Kft. a legutóbbi, Kecskeméten tartott tanácskozásán. Mint elhangzott, kialakulásának késleltetésére, tüneteinek mérséklésére, megszüntetésére számos, a termesztés során alkalmazható megoldás áll rendelkezésünkre. Ezek közül a szolnoki központú cég által forgalmazott Myco’Sol PTC készítményre hívták fel a figyelmet.

Mindennapi mérgeink

A 35 éves Magyar Biokultúra Szövetség által rendezett 31. Biokultúra Tudományos Napon választ kaphattunk arra is, hogy honnan kerülhet szermaradék a bioélelmiszerekbe, és bizonyságot kaphattunk arról is, hogy mai szennyezett világunkban a biogazdálkodás az egyetlen járható út az egészséges élelmiszer-termelés irányába.

A magyar piacot készül lefedni a BERKO

Saját gyártású, kiváló ár-érték arányú gépekkel igyekszik megfogni a gazdákat a vajdasági székhelyű BERKO az idei AGROmashEXPO és AgrárgépShow-n. A távol-keleti piacokon is jelen lévő cég terve, hogy egész Magyarországon elérhetők legyenek gépeik.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

"Befogott" napsugarakkal a kártevők ellen

A gazdálkodóknak gyakran kell kémiai talajfertőtlenítőket használniuk. Ezek a szerek széles körű biocidek, ami azt jelenti, hogy a kártevők mellett a hasznos mikroorganizmusokat is pusztítják. Sok háztáji kertész ismeri a talajszolarizáció hatékonyságát. A nedves talajra terített átlátszó műanyag-fóliával befogható a napsugárzás, mely még a talajban élő kártevőket is elpusztítására.