Back to top

Talajművelési ABC (VI.): belvíz

Éppen aktuális, hogy Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből a belvízzel foglalkozó részt közöljük. A továbbiakban bemutatjuk a belvizek típusait, illetve a belvizes talajok művelésével kapcsolatos hasznos tanácsokat is találhatnak az érdeklődők.

Belvíz

Termelést akadályozó káros vízbőség (vízpangás) a talaj felszínén és a termőrétegben. A belvizek kialakulása több kedvezőtlen tényező együttes hatására jön létre, és – Rakonczai János nyomán – három fő típus különböztethető meg.

Összegyülekezési típusú belvizek. Amikor a csapadék mennyisége meghaladja a felszíni beszivárgás és lefolyás összegét, a felszín mélyedéseiben összegyűlik. Sík területeken a talajtulajdonságok és azokat akár átmenetileg is befolyásoló időjárási viszonyok (pl. talajfagy), valamint a relatív domborzat helyzete okozzák a belvízképződést.

Feltörő, felszivárgó belvizek. A talajvíz kapcsolatban van a környező magasabb területek talajvizeivel, amely a felszínre szivárog. Ilyen típusú belvizek ott jelennek meg, ahol az eltemetett egykori folyómedrek durvább szemcséjű üledékei oldalirányú szivárgást tesznek lehetővé. Az eltemetett folyómedrek meghatározó szerepet játszanak a nyomás alatti talaj- és rétegvizek felszínre jutásában (a vízfeltörések sajátos, folyómederre emlékeztető képet mutathatnak).

Tanács: A természeti eredetű belvizek tolerálható szinten tartása kistérségi, térségi összefogást és intézkedéseket feltételez. A művelés eredetű vízpangás a talaj vízbefogadó és -tároló képességének kialakítása, fenntartása révén előzhető meg. Ne használjanak talpképző művelőeszközöket nedves talajon, de nyirkos talajon is csak körültekintéssel, folyamatos ellenőrzéssel. Csapadékos idényben elkerülhetetlen a technológiai taposás (a keréknyomokban összegyűlik a víz), gyógyítása több lépcsőben történhet (szikkasztás, egyengetés, fellazítás). Meggondolandó: A víztöbbletnek pillanatnyilag az a része felesleges, amelyet a jó állapotú talaj sem képes tárolni.

Elvezetés által generált belvizek. Ekkor az elvezetni szándékozott vizek átmenetileg a csatornákban és (ha megtelnek, akkor) azok környezetében tározódnak.

Összegyülekező belvíz
Összegyülekező belvíz
A belvízképződés természeti tényezői között hidrometeorológiai (sok csapadék, fagy), domborzati okok (felszíni mélyedések), hidrogeológiai (a felszín közelében a csapadék beszivárgását akadályozó vízzáró kőzetek) és a talajjal összefüggő (vízáteresztő és tározóképesség) okok vannak.

Feltörő belvíz
Feltörő belvíz
A belvízképződést emberi tényezők is befolyásolják, például hiányosan működő vízrendezési létesítmények, víz útját álló beépítések (házak, utak, vasutak) esetén.

Gazdálkodási eredetű belvizek alakulhatnak ki túlöntözéskor (a talaj túltelítődése miatt), nedves felszín géppel való összetiprásakor vagy a vízelvezető árkok betemetése miatt. Vízpangás alakulhat ki a szakszerűtlen művelés révén a talajban kialakult eke- vagy tárcsatalpréteg fölött.

Elvezetéssel generált belvíz
Elvezetéssel generált belvíz
A tartósan víz alá került talajok művelhetősége, termékenysége leromlik, ezért adott termőhely gazdasági értéke is csökken. A vízpangás kárát növeli a nitrogén talajvízbe mosódása, majd az élő vizekbe jutása (környezeti kár). A víz által eliszapolt talaj kolloidjai a felszíni rétegből mélyebbre süllyednek, ahol ülepedett rétegekhez kapcsolódva erősítik azok összeállását.

Vízpangás eketalppal lerontott talajon
Vízpangás eketalppal lerontott talajon
A természeti eredetű magas talajvízszint kezelése túlnő a gazdálkodás keretein. A tömör vagy poros (víz hatására eliszapolódó) szerkezet szakszerűtlen művelés következménye, vagyis az ilyen hiba megelőzhető és javítható.
Leromlott talajszerkezet a feltörő víz visszahúzódása után
Leromlott talajszerkezet a feltörő víz visszahúzódása után

Belvízkárt szenvedett talaj művelésének tízparancsolata

  1. Legfontosabb a kár enyhítése, újabb károkozás tilos.
  2. Tilos minden olyan beavatkozás, amely a talaj regenerálódását megakasztja: a mély és elmunkálatlan tarlóművelés, a nyári szántás, a kenő-gyúró őszi szántás.
  3. A talajokat művelhető, elmunkálható állapotban bolygassák a taposási kár csökkentése érdekében.
  4. A talajállapot-javító mélyebb alapművelés előfeltétele sekély, mulcshagyó tarlóhántással teremthető meg.
  5. A tömör, vízzáró réteg átlazítása hántott tarlón, a legfelső rétegben biológiai szempontból aktív (beéredésnek indult) talajon ajánlatos.
  6. A művelési rendszerben a fokozatos mélyítés követendő, sekély tarlóművelés, kissé mélyebb ápolás, a tömör rétegnél mélyebb alapozó művelés.
  7. A felszínvédelem idejének kitolása, mulcshagyó alapművelés alkalmazása.
  8. Szervesanyag- és szénkímélés minden művelésnél (szükséges bolygatás igen, kárt okozó vagy felesleges nem).
  9. Talajszerkezet-kímélés a művelési rendszer minden lépésében.
  10. Táblaszintű talajállapot-ellenőrzés tarlóművelés, alapművelés, vetés után és növényállományban.

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.

Ellés utáni méhelváltozások

Az optimális két ellés közötti időszak (< 400 nap) elérése érdekében fontos, hogy a méh ellés utáni elváltozásainak korai diagnózisát, gyógykezelését és megelőzését megtegyük, valamint a betegségek szaporodásbiológiai és laktációs teljesítményre gyakorolt hatását az adott gazdaságban folyamatosan vizsgáljuk.

A napelemes öntözéssel kapcsolatban végzett kutatást az ENSZ

Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új kutatása szerint a napenergiával működtetett öntözőrendszerek komoly előrelépést jelenthetnek a fenntartható vízhasználat növelése érdekében. A jelentés kiemeli, hogy az ezen elv alapján működő öntözőrendszerek megfizethető technológiát jelenthetnek a fejlődő országok kis- és nagyüzemi gazdálkodói számára.

Talajművelési ABC (XI.): növényi sorrend, talajművelés, talajjavítás

A növények az utónövény termésére és termesztéstechnológiai eljárásaira gyakorolt hatásuk alapján is rangsorolhatók. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből ezúttal is alapvető fontosságú tanácsok közül válogattunk - ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását.

A tehenészeti veszteségek mérséklésének lehetőségei (II.)

A hatvanas évekhez képest megduplázódott a holstein-fríz állományok tejtermelése. Ugyanakkor a tejelő tehenek szaporodásbiológiai teljesítménye drámaian csökkent. Cikkünk második részében a szaporodásbiológiai menedzsment számára hasznos információkat osztanak meg szerzőink.

Hol belvíz, hol aszály

Megsárgult a búza, megkékült a repce a víznyomástól. Még mindig megközelítőleg húszezer hektár van víz alatt. Mekkora a kár a vetésekben, meddig bírják még a vízben a növények? Késnek-e az időjárás miatt a tavaszi munkák - kérdeztük Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnökétől.

Talajművelési ABC (X.): Mit kell tudni a direktvetésről?

A művelés nélküli termesztést napjainkban nagy érdeklődés kíséri (pro és kontra). A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve. Ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását, hetente válogatunk a könyv címszavai és tanácsai közül. Ezúttal a direktvetéssel ismerkedhetünk meg.

Próbálják behozni a lemaradást a somogyi földeken

A késői tavasz és a belvíz miatt hetekkel később tudtak csak nekiállni a munkáknak a földeken Somogyban. Sokan viszont behozták a hátrányuk nagy részét, a Sió mentén azonban vannak még nagyobb foltok, amelyek vízzel borítottak.

Érdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen

A sertések 1-es típusú parvovírusa (porcine parvovírus 1 – PPV1) jelentős veszteségeket elsősorban az intenzíven tartott, korán tenyésztésbe fogott, nagyüzemi sertéstenyészetekben okoz. Főként az első vemhességük idején fertőződött kocasüldők szaporodásbiológiai rendellenességekben megnyilvánuló (pl. halvaszületés, mumifikáció) és a kocák visszaivarzását okozó betegsége.

Talajművelési ABC (IX.): vetés

A vetés módját meghatározhatja, hogy milyen művelési rendszerrel dolgozunk. Fontos, hogy vetéskor ne romoljon a talaj kialakult állapota - ha sikerül rajta javítani, az mindenképpen előnyös. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvének a vetésről szóló részét tesszük közzé.