Back to top

Talajművelési ABC (VI.): belvíz

Éppen aktuális, hogy Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből a belvízzel foglalkozó részt közöljük. A továbbiakban bemutatjuk a belvizek típusait, illetve a belvizes talajok művelésével kapcsolatos hasznos tanácsokat is találhatnak az érdeklődők.

Belvíz

Termelést akadályozó káros vízbőség (vízpangás) a talaj felszínén és a termőrétegben. A belvizek kialakulása több kedvezőtlen tényező együttes hatására jön létre, és – Rakonczai János nyomán – három fő típus különböztethető meg.

Összegyülekezési típusú belvizek. Amikor a csapadék mennyisége meghaladja a felszíni beszivárgás és lefolyás összegét, a felszín mélyedéseiben összegyűlik. Sík területeken a talajtulajdonságok és azokat akár átmenetileg is befolyásoló időjárási viszonyok (pl. talajfagy), valamint a relatív domborzat helyzete okozzák a belvízképződést.

Feltörő, felszivárgó belvizek. A talajvíz kapcsolatban van a környező magasabb területek talajvizeivel, amely a felszínre szivárog. Ilyen típusú belvizek ott jelennek meg, ahol az eltemetett egykori folyómedrek durvább szemcséjű üledékei oldalirányú szivárgást tesznek lehetővé. Az eltemetett folyómedrek meghatározó szerepet játszanak a nyomás alatti talaj- és rétegvizek felszínre jutásában (a vízfeltörések sajátos, folyómederre emlékeztető képet mutathatnak).

Tanács: A természeti eredetű belvizek tolerálható szinten tartása kistérségi, térségi összefogást és intézkedéseket feltételez. A művelés eredetű vízpangás a talaj vízbefogadó és -tároló képességének kialakítása, fenntartása révén előzhető meg. Ne használjanak talpképző művelőeszközöket nedves talajon, de nyirkos talajon is csak körültekintéssel, folyamatos ellenőrzéssel. Csapadékos idényben elkerülhetetlen a technológiai taposás (a keréknyomokban összegyűlik a víz), gyógyítása több lépcsőben történhet (szikkasztás, egyengetés, fellazítás). Meggondolandó: A víztöbbletnek pillanatnyilag az a része felesleges, amelyet a jó állapotú talaj sem képes tárolni.

Elvezetés által generált belvizek. Ekkor az elvezetni szándékozott vizek átmenetileg a csatornákban és (ha megtelnek, akkor) azok környezetében tározódnak.

Összegyülekező belvíz
Összegyülekező belvíz
A belvízképződés természeti tényezői között hidrometeorológiai (sok csapadék, fagy), domborzati okok (felszíni mélyedések), hidrogeológiai (a felszín közelében a csapadék beszivárgását akadályozó vízzáró kőzetek) és a talajjal összefüggő (vízáteresztő és tározóképesség) okok vannak.

Feltörő belvíz
Feltörő belvíz
A belvízképződést emberi tényezők is befolyásolják, például hiányosan működő vízrendezési létesítmények, víz útját álló beépítések (házak, utak, vasutak) esetén.

Gazdálkodási eredetű belvizek alakulhatnak ki túlöntözéskor (a talaj túltelítődése miatt), nedves felszín géppel való összetiprásakor vagy a vízelvezető árkok betemetése miatt. Vízpangás alakulhat ki a szakszerűtlen művelés révén a talajban kialakult eke- vagy tárcsatalpréteg fölött.

Elvezetéssel generált belvíz
Elvezetéssel generált belvíz
A tartósan víz alá került talajok művelhetősége, termékenysége leromlik, ezért adott termőhely gazdasági értéke is csökken. A vízpangás kárát növeli a nitrogén talajvízbe mosódása, majd az élő vizekbe jutása (környezeti kár). A víz által eliszapolt talaj kolloidjai a felszíni rétegből mélyebbre süllyednek, ahol ülepedett rétegekhez kapcsolódva erősítik azok összeállását.

Vízpangás eketalppal lerontott talajon
Vízpangás eketalppal lerontott talajon
A természeti eredetű magas talajvízszint kezelése túlnő a gazdálkodás keretein. A tömör vagy poros (víz hatására eliszapolódó) szerkezet szakszerűtlen művelés következménye, vagyis az ilyen hiba megelőzhető és javítható.
Leromlott talajszerkezet a feltörő víz visszahúzódása után
Leromlott talajszerkezet a feltörő víz visszahúzódása után

Belvízkárt szenvedett talaj művelésének tízparancsolata

  1. Legfontosabb a kár enyhítése, újabb károkozás tilos.
  2. Tilos minden olyan beavatkozás, amely a talaj regenerálódását megakasztja: a mély és elmunkálatlan tarlóművelés, a nyári szántás, a kenő-gyúró őszi szántás.
  3. A talajokat művelhető, elmunkálható állapotban bolygassák a taposási kár csökkentése érdekében.
  4. A talajállapot-javító mélyebb alapművelés előfeltétele sekély, mulcshagyó tarlóhántással teremthető meg.
  5. A tömör, vízzáró réteg átlazítása hántott tarlón, a legfelső rétegben biológiai szempontból aktív (beéredésnek indult) talajon ajánlatos.
  6. A művelési rendszerben a fokozatos mélyítés követendő, sekély tarlóművelés, kissé mélyebb ápolás, a tömör rétegnél mélyebb alapozó művelés.
  7. A felszínvédelem idejének kitolása, mulcshagyó alapművelés alkalmazása.
  8. Szervesanyag- és szénkímélés minden művelésnél (szükséges bolygatás igen, kárt okozó vagy felesleges nem).
  9. Talajszerkezet-kímélés a művelési rendszer minden lépésében.
  10. Táblaszintű talajállapot-ellenőrzés tarlóművelés, alapművelés, vetés után és növényállományban.

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kőzetgyapot, kókuszrost, netán farosttal kevert tőzeg? Melyiket válasszuk?

A talajt helyettesítő közegeken való termesztés leghasznosabb előnye, hogy kiküszöbölhető az összes talajból eredő gond. Kizárhatók a talajból eredő fertőzések, a káros sófölhalmozódás és a leromlott talajszerkezet sem rontja a termesztés eredményeit. Nem mellesleg a közeges termesztéshez társított klímaszabályozással, tápanyag-utánpótlással elérhető termésátlag túlszárnyalja a talajban elérhetőt.

Hallotta már a gyökerek növekedését?

A gyökerek növekedését meg lehet hallani, sőt, a talajban élő giliszták mozgását is. Az ETH Zürich és a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet egy új módszerrel állt elő a talajok vizsgálatához.

Szenved a repce, nem jön az eső

A középtávú előrejelzések szerint a következő 10-12 nap során sem valószínű nagyobb mennyiségű csapadék, pedig az ország jelentős részén hatalmas szükség lenne rá: sokfelé szenved a repce, mely már eleve hiányosan, nehezen, alacsony tőszámmal kelt, az őszi búza kelése pedig többfelé még alig tudott megindulni a száraz talajban.

Nagy István: javítani kell a termőképességet

Agrárfórumot szervezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei Igazgatósága Vasszécsenyben, ahol átadták a 4. Vas megyei Búza Termelési Verseny díjait is. Nagy István agrárminiszter előadásában kifejtette, hogy a hozamok javítása érdekében a korszerű technológiákon és genetikákon túl a talaj termőképességének fokozása alapvető feladat.

Agrárium a dzsungelben

Évekig kutatta a brazil őserdőben az egykori őslakosok mező- és erdőgazdálkodási múltját egy magyar kutatónő, az európai hódítók előtti gazdálkodás környezeti hatásaira fókuszálva. A gödöllői Szent István Egyetemről egy németországi kitérővel Angliába, majd a dzsungelbe került Gonda Regina jelenleg az Exeteri Egyetemen készül megvédeni doktori disszertációját.

Talajművelés, tápanyagpótlás

Az elgyomosodott, ápolatlan, magára hagyott kertek látvány ezekben a hónapokban arra enged következtetni, hogy sokan nem veszik komolyan az őszi talaj-előkészítéssel kapcsolatos tanácsokat, nincsenek tisztában annak fontosságával. Ősszel a fertőzött növényei részek letakarításával számos kártevő rovar és kórokozó kártételét is mérsékelhetjük, megelőzhetjük.

A méhek egészségének erősítése

A méhpopuláció nem csak a méztermelése miatt kitüntetett jelentőségű, megporzó tevékenysége révén kulcsfontosságú szerepet játszik a mezőgazdaságban. Az emberiség eledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be, és az általuk beporzott növények értéke a világ élelmiszerpiacán eléri az évi 200 milliárd dollárt.

Megújuló fajtakínálat: madáreleség hibridek és szója-innováció

Az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet 2017. január 1-je óta a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karának önálló intézeteként működik. Az egyetemmel kialakított szorosabb integráció mellett folytatódik a sok évtizedes kutató-fejlesztő munka a napraforgó-, a szója-, a csicseri- és takarmányborsó-nemesítés területén.

A hőstressz okozta károk enyhítése

A hőstressz – súlyosságától függően – többféle hatással lehet a reprodukciós folyamatokra. Leglátványosabb hatásai közé tartoznak az ivarzási viselkedés intenzitásának csökkenése; az alacsony termékenység, nem utolsó sorban pedig az abnormális ivar- és embrionális sejtek előfordulásának növekvő gyakorisága.

A közeljövő élelmiszer-termelése

Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő 30 év során a népesség és a jövedelmek várható növekedését figyelembe véve a növényi termékek előállítását számottevően, 60-70 százalékkal kell növelni ahhoz, hogy a lakosság közvetlen élelmiszerigényét és az állatállomány megnövekedett takarmányigényét fedezni lehessen.