Back to top

Talajművelési ABC (VI.): belvíz

Éppen aktuális, hogy Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből a belvízzel foglalkozó részt közöljük. A továbbiakban bemutatjuk a belvizek típusait, illetve a belvizes talajok művelésével kapcsolatos hasznos tanácsokat is találhatnak az érdeklődők.

Belvíz

Termelést akadályozó káros vízbőség (vízpangás) a talaj felszínén és a termőrétegben. A belvizek kialakulása több kedvezőtlen tényező együttes hatására jön létre, és – Rakonczai János nyomán – három fő típus különböztethető meg.

Összegyülekezési típusú belvizek. Amikor a csapadék mennyisége meghaladja a felszíni beszivárgás és lefolyás összegét, a felszín mélyedéseiben összegyűlik. Sík területeken a talajtulajdonságok és azokat akár átmenetileg is befolyásoló időjárási viszonyok (pl. talajfagy), valamint a relatív domborzat helyzete okozzák a belvízképződést.

Feltörő, felszivárgó belvizek. A talajvíz kapcsolatban van a környező magasabb területek talajvizeivel, amely a felszínre szivárog. Ilyen típusú belvizek ott jelennek meg, ahol az eltemetett egykori folyómedrek durvább szemcséjű üledékei oldalirányú szivárgást tesznek lehetővé. Az eltemetett folyómedrek meghatározó szerepet játszanak a nyomás alatti talaj- és rétegvizek felszínre jutásában (a vízfeltörések sajátos, folyómederre emlékeztető képet mutathatnak).

Tanács: A természeti eredetű belvizek tolerálható szinten tartása kistérségi, térségi összefogást és intézkedéseket feltételez. A művelés eredetű vízpangás a talaj vízbefogadó és -tároló képességének kialakítása, fenntartása révén előzhető meg. Ne használjanak talpképző művelőeszközöket nedves talajon, de nyirkos talajon is csak körültekintéssel, folyamatos ellenőrzéssel. Csapadékos idényben elkerülhetetlen a technológiai taposás (a keréknyomokban összegyűlik a víz), gyógyítása több lépcsőben történhet (szikkasztás, egyengetés, fellazítás). Meggondolandó: A víztöbbletnek pillanatnyilag az a része felesleges, amelyet a jó állapotú talaj sem képes tárolni.

Elvezetés által generált belvizek. Ekkor az elvezetni szándékozott vizek átmenetileg a csatornákban és (ha megtelnek, akkor) azok környezetében tározódnak.

Összegyülekező belvíz
Összegyülekező belvíz
A belvízképződés természeti tényezői között hidrometeorológiai (sok csapadék, fagy), domborzati okok (felszíni mélyedések), hidrogeológiai (a felszín közelében a csapadék beszivárgását akadályozó vízzáró kőzetek) és a talajjal összefüggő (vízáteresztő és tározóképesség) okok vannak.

Feltörő belvíz
Feltörő belvíz
A belvízképződést emberi tényezők is befolyásolják, például hiányosan működő vízrendezési létesítmények, víz útját álló beépítések (házak, utak, vasutak) esetén.

Gazdálkodási eredetű belvizek alakulhatnak ki túlöntözéskor (a talaj túltelítődése miatt), nedves felszín géppel való összetiprásakor vagy a vízelvezető árkok betemetése miatt. Vízpangás alakulhat ki a szakszerűtlen művelés révén a talajban kialakult eke- vagy tárcsatalpréteg fölött.

Elvezetéssel generált belvíz
Elvezetéssel generált belvíz
A tartósan víz alá került talajok művelhetősége, termékenysége leromlik, ezért adott termőhely gazdasági értéke is csökken. A vízpangás kárát növeli a nitrogén talajvízbe mosódása, majd az élő vizekbe jutása (környezeti kár). A víz által eliszapolt talaj kolloidjai a felszíni rétegből mélyebbre süllyednek, ahol ülepedett rétegekhez kapcsolódva erősítik azok összeállását.

Vízpangás eketalppal lerontott talajon
Vízpangás eketalppal lerontott talajon
A természeti eredetű magas talajvízszint kezelése túlnő a gazdálkodás keretein. A tömör vagy poros (víz hatására eliszapolódó) szerkezet szakszerűtlen művelés következménye, vagyis az ilyen hiba megelőzhető és javítható.
Leromlott talajszerkezet a feltörő víz visszahúzódása után
Leromlott talajszerkezet a feltörő víz visszahúzódása után

Belvízkárt szenvedett talaj művelésének tízparancsolata

  1. Legfontosabb a kár enyhítése, újabb károkozás tilos.
  2. Tilos minden olyan beavatkozás, amely a talaj regenerálódását megakasztja: a mély és elmunkálatlan tarlóművelés, a nyári szántás, a kenő-gyúró őszi szántás.
  3. A talajokat művelhető, elmunkálható állapotban bolygassák a taposási kár csökkentése érdekében.
  4. A talajállapot-javító mélyebb alapművelés előfeltétele sekély, mulcshagyó tarlóhántással teremthető meg.
  5. A tömör, vízzáró réteg átlazítása hántott tarlón, a legfelső rétegben biológiai szempontból aktív (beéredésnek indult) talajon ajánlatos.
  6. A művelési rendszerben a fokozatos mélyítés követendő, sekély tarlóművelés, kissé mélyebb ápolás, a tömör rétegnél mélyebb alapozó művelés.
  7. A felszínvédelem idejének kitolása, mulcshagyó alapművelés alkalmazása.
  8. Szervesanyag- és szénkímélés minden művelésnél (szükséges bolygatás igen, kárt okozó vagy felesleges nem).
  9. Talajszerkezet-kímélés a művelési rendszer minden lépésében.
  10. Táblaszintű talajállapot-ellenőrzés tarlóművelés, alapművelés, vetés után és növényállományban.

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajművelési ABC – Tarlóápolás

Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvből szemlézünk, ezúttal a nyári aratás befejezéséhez közeledve a tarlógondozás és -ápolás kerül a fókuszba.

Klímaváltozási stratégiák: több figyelmet érdemelne a talaj

Miközben a klímaváltozás megvámolja a mezőgazdaságot, a földhasználat pedig a bolygó felmelegedését segíti elő, a döntéshozók klímastratégiájában még mindig csekély figyelem jut a talajoknak.

Egészségesek az iskolakerti talajok

2017 végétől 2018 elejéig immár harmadik alkalommal zajlottak le sikeresen az Iskolakert-hálózat kertjeinek talajvizsgálatai. A Nébih tanakajdi laboratóriumának szakemberei 9 iskolakert 2-2 talajmintáját analizálták. Az iskolakertek egyéni kiértékelést és javaslatokat is kapnak a talajjal kapcsolatos további teendőikről.

Világszerte csökken a földek termékenysége

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő - derül ki az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja által közzétett, az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadásából. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

A talajtól a ritka fotós pillanatokig

Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.

Búzatermesztésünk feladatai

A búza a magyar növénytermesztés meghatározó ágazata. Eredményessége alapvetően befolyásolja a legtöbb üzem gazdálkodásának hatékonyságát. A magyar búzatermesztés legfőbb jellemzője az állandó változás.

Hogyan lesz a vörösiszapból termőföld?

Egy új technológián dolgoznak Ausztráliában, melynek segítségével a mérgező vörösiszapot hasznosítható talajjá lehet alakítani. Ezzel megoldódna a zagytárolók drága rehabilitálásának problémája.

Olvastak, szavaztak és nyertek!

Februárban hirdettük meg a Magyar Mezőgazdaság első főszerkesztőjének nevével fémjelzett Adorján János-díjat. A díjat lapunk külső szerzői kaphatják meg, és erről olvasóink döntenek. A szavazatot leadók sem maradnak ajándék nélkül, közöttük havonta kisorsoljuk egy mezőgazdasági gép méretarányos makettjét a KITE Zrt. és az Axiál Kft. jóvoltából.

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.

Ellés utáni méhelváltozások

Az optimális két ellés közötti időszak (< 400 nap) elérése érdekében fontos, hogy a méh ellés utáni elváltozásainak korai diagnózisát, gyógykezelését és megelőzését megtegyük, valamint a betegségek szaporodásbiológiai és laktációs teljesítményre gyakorolt hatását az adott gazdaságban folyamatosan vizsgáljuk.