A Föld népességének növekedése és a klímaváltozás globális vízválsággal fenyeget, és rendkívüli kihívás elé állítja a mezőgazdaságot. Magyarország vízföldrajzi adottságai kedvezőek ugyan, az egy főre jutó vízkészlet az egyik legnagyobb a kontinensen, a csapadékból származó saját felszíni vízkészletünk azonban a legkisebb. A jelenleginél szélsőségesebb csapadékeloszlásra, az aszályos időszakok térbeli és időbeli kiterjedésére kell felkészülnünk.
Aranyos Tibor, a Nyíregyházi Kutatóintézet segédmunkatársa az üzemen belüli vízgazdálkodási lehetőségek kihasználásában látja a megoldást az éghajlatváltozás negatív hatásaihoz történő alkalmazkodásra. A módszer legfontosabb elemei: a csapadékra és belvizekre alapozott víztározás és vízvisszapótlás, a talaj vízmegtartó képességének javítása, a komplex melioráció, a táblán belüli vízvisszatartás és -tározás, valamint a víztakarékos öntözési technológiák alkalmazása.
A szakember vizsgálatai alapján az öntözhető terület nagysága hazánkban 200 ezer hektár körüli, amiből mindössze 70-100 ezer hektárt öntöznek ténylegesen. A kapacitások alacsony kihasználtságát a szétaprózott tulajdonosi szerkezettel, a termelői együttműködések hiányával, a parcellák alacsony átlagos területével, az osztatlan közös tulajdonokkal, a vízjogi engedélyezési rendszer bonyolultságával, a kevés öntözővízzel, illetve a fejlesztéshez szükséges források hiányával magyarázza Aranyos Tibor.
Kutatásában a Nyíregyházi Kutatóintézet munkatársa kitér többek között az öntözésfejlesztés alapvető feltételeire, az öntözés gazdaságosságára, illetve a környezetre és a talajtermékenységre gyakorolt hatásaira is. Ezeket összegző pályázatával Aranyos Tibor elnyerte a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány díját.
Az MTA Afro-Ázsiai Kutató Központjának, majd Világgazdasági Kutató Intézetének egykori igazgatója emlékére alapított elismerést a Magyar Tudományos Akadémián, a víz világnapja alkalmából rendezett éves konferencián vette át a nyíregyházi kutató.
