Back to top

Eldőlt: teljes neonikotinoid-tilalom jön

Totális neonikotinoid-tilalmat szavaztak meg az Európai Unió tagállamai pénteken, és bár Magyarország három másik tagállammal együtt ellene szavazott, a döntés jövőre életbe lép.

Lényegében teljes tilalmat szavaztak meg pénteken az Európai Uniós tagállamai a neonikotinoid alapú növényvédő szerek használatára, a tagállamok nagy többséggel támogatták a döntést. Magyarország és három másik tagállam (Csehország, Dánia és Románia) nemmel szavazott, azonban a tilalom így is érvénybe lép.

„Nagyon örülünk, és egyértelműen üdvözöljük a döntést” - mondta el ezzel kapcsolatban a magyarmezogazdasag.hu-nak Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője. A környezetvédő hozzátette: tartanak ugyanakkor attól, hogy eseti engedélyek, derogációk kérésével a teljes tilalom gyakorlati megvalósítását évekig, vagy akár „szinte a végtelenségig” el lehet húzni.

Ezt rossz precedensnek nevezte Simon Gergely. A szakértő emlékeztetett arra is, hogy az eddigi, részleges tilalom nem váltotta be a vele kapcsolatos félelmeket.

„Amíg Magyarországon tilos volt ezeket a szereket használni, rekordtermések születtek, nem igazolódott tehát be az, amivel az ipar korábban fenyegetett” - tette hozzá.

Fotó: Stock

Mint ismert, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) és a tagállamok 2013-ban közösen felülvizsgálták egyes neonikotinoid tartalmú hatóanyagok és a fipronil uniós engedélyét, különös tekintettel a méhpusztulásokban játszott szerepükre. A vizsgálatok alapján az EFSA javasolta 2013 elején, hogy négy csávázószert (az imidaklopridot, a klotianidint, a tiametoxámot és a fipronilt) csak olyan növénynél alkalmazzák, amelyek nem vonzzák a méheket és más beporzó rovarokat.

A négy anyag vizsgálatából végül három esetében született tilalmi rendelkezés, mikor elfogadta az Európai Bizottság azt a határozatot, amelynek értelmében az egész Európai Unióban korlátozzák három úgynevezett neonikotinoid rovarirtó szer alkalmazását, amelyeket ártalmasnak találtak a méhekre.

Ez a tilalom eddig csak a méhek számára attraktív növények, így a kukorica, a napraforgó és a repce esetében élt, a pénteki döntés eredményeként azonban teljes tiltás jön az egész EU-ban, amely alól csak az üvegházi alkalmazás jelent majd kivételt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Áremelkedés várható az élelmiszereknél

Az élelmiszerárak felfelé húzzák az idén az inflációt, de az élelmiszeripar és a termelők a gyengébb érdekérvényesítő képességük miatt a kereskedőknél kisebb mértékben lesznek képesek emelni áraikat – vetítette előre a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Melyik a legszebb dió?

Először rendeznek Országos Dió Szépségversenyt Somogyapátiban a Diós Kertvendéglőben, ahol évek óta Diófesztivált tartanak. A bírálatra bárki beküldheti szépnek, értékesnek vélt gyümölcseit október 1-6. közt a Diós Kertvendéglőbe. A minták számától függően több zsűri bírálja el szakmai szempontok szerint a diófajtákat, az eredményhirdetésre október 6-án, szombaton 14 órakor kerül sor.

Modellértékűek a mezőgazdasági kapcsolataink Laosszal

Magyarország elkötelezett a Laosszal megkötött, mezőgazdasági tárgyú együttműködések folytatásában – jelentette ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár, amikor az Agrárminisztériumban fogadta a délkelet-ázsiai ország küldöttségét. Feldman Zsolt kiemelte, hazánk már a harmadik kötött segélyprogramot indította el Laoszban.

Keményítőben erősít az Opus

Az Opus Nyrt. tulajdonába kerül a keményítő-, alapanyaggyártással és forgalmazással foglalkozó Viresol Kft. 51 százalékos üzletrésze, ezzel újabb szakasz valósul meg az idén februárban bejelentett, a tőzsdei társaság működésében meghatározó tőkeemelés-sorozatból - közölte az Opus Nyrt. hétfőn a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

Szárazságtűrő kukoricák Muronyból

Kontinentális klímára, szárazság és aszály elviselésére nemesít kukoricafajtákat a KWS Magyarországon. A Muronyban folyó programból jövőre már a harmadik nemzedék új hibridjeit vezetik be a piacra. Pallós Mihály ügyvezető a nemesítőállomás bemutatóján elmondta, hogy a cég bevétele közel ötödét fordítja kutatás-fejlesztésre. A nagyok mellett nekik még többet kell letenni az asztalra a sikerhez.

Még tovább növekedne Csányi vágóhídja

Néhány éven beindulna a második műszak a mohácsi vágóhídon, amely már jelenleg is az ország legnagyobb ilyen jellegű üzeme. A mostani egyműszakos termelésben az idén 900 ezer állatot vágnak, hamarosan ez a duplájára nőhet.

Iskolakert a panelházak tövében

Budapesti iskolásoknak nyílik lehetőségük arra, hogy jobban megismerkedjenek a természettel, a saját maguk nevelte zöldségek, fűszerek zamatával az Agrárminisztérium és a Syngenta támogatásával átadott iskolakertben. A XVIII. kerületi Vörösmarty Mihály Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium udvarán köszmétebokrokat, szedret, évelő dísznövényeket ültettek és magaságyásokat alakítottak ki.

Szőlőtermelés permetezés és betegségek nélkül

Amellett, hogy nem terheljük vegyszerekkel a környezetünket, a permetezés elhagyásával, minimalizálásával a szőlőtermelés költségeit is csökkentjük, ha a rezisztens fajták mellett tesszük le a voksunkat. Igaz, a gyümölcs, illetve a belőle készült bor minőségén még van mit „csiszolni”, de a szakemberek jó úton járnak.

Elfogadhatatlan az uniós agrártámogatások csökkentése

Magyarország számára elfogadhatatlan a Közös Agrárpolitika költségvetésének csökkentése – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a COPA-COGECA 2018. szeptember 13-án tartott elnökségi ülésén, Brüsszelben.

Százezer tonna ipari paradicsom

Szinte egymást érik az ipari paradicsommal megrakott szerelvények az Univer Product Zrt. kecskeméti telepén. A két lépcsőben több, mint 9 milliárd forintból megvalósított műszaki, infrastrukturális, építési és technológiai fejlesztésnek köszönhetően idén már több mint 100 ezer tonna ipari paradicsomot dolgoznak föl az üzemben. Ezzel a 37. helyre kerültek a paradicsomföldolgozók világrangsorában.