Back to top

Új rovarölőszer válthatja ki a betiltott csávázószereket a repcében

Várhatóan még ebben az évben további korlátozásokat vezetnek be az utóbbi időben nagy vihart kavart rovarölőszer-hatóanyagokra. A repcetermelés azonban továbbra sem marad hatékony védelem nélkül, engedélyt kapott ugyanis az a szer, amely kiválthatja a korlátozás alá kerülő neonikotinoid hatóanyagokat.

Itthon ez év januárjában engedélyezték az úgynevezett ciantraniliprol hatóanyagú, Lumiposa nevű csávázószert, amellyel kiválthatók egyes neonikotinoidok. A repcevetőmag kezelésére alkalmas készítménynek köszönhetően ezentúl neonikotinoidok nélkül is megvédhető a rovarkártevőktől a haszonnövény. A készítményt egyelőre kizárólag repce esetében lehet használni.

– Mindaz a küzdelem, ami a magyar méhészek és a repcetermesztők között az elmúlt években lejátszódott, nyugvópontra kerülhet. Az új készítmény engedélyezésének köszönhetően pedig a magyar repcetermesztés továbbra is biztonságosan működhet a jövőben – mondta a Magyar Időknek Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető jelezte: a nemrégiben megszületett európai uniós döntés értelmében hazánkban is további korlátozásokat vezetnek be az érintett három neonikotinoid (tiametoxám, klotianidin és imidakloprid) hatóanyag felhasználását illetően. A tagállamok többsége megszavazta azt a brüsszeli javaslatot, amely megtiltja a szóban forgó hatóanyagok szántóföldi felhasználását. A jogszabályt azonban még nem tették közzé. A hatóanyagok felhasználása zárt üvegházakban továbbra is engedélyezett marad.

A döntést ugyanakkor komoly vita előzte meg. A beporzókra gyakorolt káros hatást az elmúlt években több vizsgálat is igazolta. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) ez év februárjában tette közzé jelentését, amely a 2013 óta megjelent kutatási eredményeket összegzi.

Az EFSA ebben közölte: a tanulmányok alapján nem lehet kizárni, hogy ezen szerek bizonyos módú felhasználása kockázatot jelent a házi, a posz- és a vadméhek egészségére.

A betiltást ellenzők ugyanakkor számtalan fórumon hangsúlyozták, hogy ez a típusú rovarölő szer nagyon nehezen helyettesíthető a szántóföldi növénytermesztésben. Az eddigi gyakorlat is azt mutatja, hogy a hektáronként pár grammnyi csávázószer helyett a gazdáknak az egész táblát kezelniük kell, egy szezonban akár többször is, ami több liternyi egyéb rovarölő szer felhasználását jelenti.

Nagy István lapunk kérdésére megerősítette: hazánk mind ez idáig azért tartott ki a neonikotinoidok használata mellett, mert minden olyan szer, amely a helyettesítésére szolgálhatott, tízszer-tizenötször nagyobb környezetkárosítással járt volna, miközben az említett csávázószer szabályos és szakszerű felhasználásával minimalizálni lehetett a beporzókat érintő veszélyt.

A GYOMIRTÓKAT IS ÁTVIZSGÁLJÁK

A közeljövőben az összes, Magyarországon engedélyezett, glifozáttartalmú készítmény engedélyét felülvizsgálják, így döntés születhet arról is, hogy indokolt-e a felhasználás korlátozása, illetve szükség van-e a vásárlásához és felhasználáshoz kapcsolódó forgalmi kategória módosítására.
A glifozát egy régóta ismert gyomirtó hatóanyag, amelyet széles körben használ a mezőgazdaság. Jelenleg ez a világon a legnagyobb mértékben használt szer.

Az Európai Unióban forgalomban lévő hatóanyagokat rendszerint 10 évente felülvizsgálják, így ellenőrzik, hogy az új tudományos információk alapján is megfelelnek-e a jóváhagyási követelményeknek. Az értékelés szakaszában több környezetvédő szervezet kritizálta a hatóanyag létjogosultságát, és próbált tudományos érveket felhozni a megújításának megakadályozására.

Az elhúzódó és politikailag érzékeny eljárás végső szakaszában a kémiai anyagok toxikológiai besorolásáért felelős Európai Vegyi Anyag Ügynökség nem talált olyan bizonyítékot, amely alapján a glifozátot emberi egészségre károsnak kellett volna nyilvánítani. A bizottság ezt követően megállapította: nincs tudományos akadálya annak, hogy a szer újra megkapja az engedélyt, ugyanakkor öt év múlva ismételten felül kell vizsgálni a hatóanyag használatát.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méheket pusztítja az atka, sok az üres kaptár Tolna megyében

A hosszan tartó meleg őszi napoknak nem örültek a megye méhészei. Attól tartanak ugyanis, hogy a kaptárakban a téli időszakra szánt mézkészlet idő előtt elfogyhat. Az idei év amúgy is sok bosszúságot okozott a termelőknek. A méztermés közepesre sikerült, az atkás betegség pedig sok kaptárt meggyérített.

A hamis és illegális növényvédő szerek visszaszorításáról egyeztettek

A hamis és illegális növényvédő szerek kereskedelme elleni fellépés jegyében harmadik alkalommal egyeztettek a visegrádi országok adó-, vám- és növényvédelmi hatóságai a Magyar- és az Európai Növényvédelmi Szövetség szervezésében Kisvárdán megrendezett III. Visegrádi Tanácskozáson, 2018. november 14-15-én.

Kitettek magukért a nógrádi szántóföldek

Végeztek az idei betakarítási munkákkal a megyei gazdák. Az agrárkamara összesítése alapján a jelentősebb szántóföldi növények hozamai meghaladták a tavalyi évét.

Kaptárak lehallgatásával mentenek méheket

A mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés segíthet megállítani a világ méhpopulációjának drasztikus lecsökkenését. A kaptárakra hat érzékelőt helyeznek, melyekkel rögzítik a méhek zümmögését, a láb és szárny mozgásuk hangjait, az általuk termelt méz súlyát, a kaptár páratartalmát, továbbá a helyi időjárási és légszennyezettségi viszonyokat.

„Méhcsípés-terápia” Kairóban

Ezerszámra tenyészti a méheket Omar Abulhassan Kairó külvárosában – de nem a méz, hanem a méreg miatt.

A mezőgazdaság teljesítménye is segítette a GDP növekedést

Kiugróan jól teljesített a magyar gazdaság a harmadik negyedévben. A bruttó hazai termék (GDP) 5,0 százalékkal nőtt ebben az időszakban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az eredményhez a mezőgazdaság is hozzájárult – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatójából. A mezőgazdaság mely területe volt ennyire sikeres - kérdeztük a szakminisztériumtól?

Mézes reggeli Tatán

November 16-án, pénteken Tatán ünnepélyes keretek között kezdődött el a Mézes reggeli nevű idei mézfogyasztást ösztönző kampány, melyet Szlovéniában indítottak el, s célja, hogy a gyermekeket a mézfogyasztásra ösztönözze, megismertesse velük a méz és más méztermékek kiváló élettani hatásait.

Ha megjön a hideg, összebújnak a méhek

A téli időszak az összehúzódás időszaka a kaptárban. A méhek telelőfürtben vészelik át a hideget, melyben állandó hőmérsékletet tartanak. Máig megfejtetlen, miként szabályozzák a fürt hőmérsékletét. A fürtbe húzódás egyúttal jelzés a méhész számára.

Árulkodó méhek

Méheket több évtizede használnak környezeti terhelések megfigyelésére. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói, ipari partnerek bevonásával 2015-ben kezdtek méhcsaládokra alapozott biomonitoring rendszer fejlesztésébe. Eddigi tapasztalataikat konferencia keretében számoltak be.

Foltosszárnyú muslica szamócában

Hazánkban is mind nagyobb gondot okoz a nemrégiben megtelepedett foltosszárnyú muslica kártétele. A Magyarországon is tevékenykedő holland szaktanácsadó, Klaas Plas tanácsait adjuk közre szamócatermesztőknek. Európában mindenütt terjed a kártevő, és az érőfélben lévő, ép gyümölcsöt károsítja. Szamócában különösen nehezen vehető észre, csak a szedéskor könnyen nyomódó gyümölcsök árulkodnak róla.