Back to top

Új rovarölőszer válthatja ki a betiltott csávázószereket a repcében

Várhatóan még ebben az évben további korlátozásokat vezetnek be az utóbbi időben nagy vihart kavart rovarölőszer-hatóanyagokra. A repcetermelés azonban továbbra sem marad hatékony védelem nélkül, engedélyt kapott ugyanis az a szer, amely kiválthatja a korlátozás alá kerülő neonikotinoid hatóanyagokat.

Itthon ez év januárjában engedélyezték az úgynevezett ciantraniliprol hatóanyagú, Lumiposa nevű csávázószert, amellyel kiválthatók egyes neonikotinoidok. A repcevetőmag kezelésére alkalmas készítménynek köszönhetően ezentúl neonikotinoidok nélkül is megvédhető a rovarkártevőktől a haszonnövény. A készítményt egyelőre kizárólag repce esetében lehet használni.

– Mindaz a küzdelem, ami a magyar méhészek és a repcetermesztők között az elmúlt években lejátszódott, nyugvópontra kerülhet. Az új készítmény engedélyezésének köszönhetően pedig a magyar repcetermesztés továbbra is biztonságosan működhet a jövőben – mondta a Magyar Időknek Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető jelezte: a nemrégiben megszületett európai uniós döntés értelmében hazánkban is további korlátozásokat vezetnek be az érintett három neonikotinoid (tiametoxám, klotianidin és imidakloprid) hatóanyag felhasználását illetően. A tagállamok többsége megszavazta azt a brüsszeli javaslatot, amely megtiltja a szóban forgó hatóanyagok szántóföldi felhasználását. A jogszabályt azonban még nem tették közzé. A hatóanyagok felhasználása zárt üvegházakban továbbra is engedélyezett marad.

A döntést ugyanakkor komoly vita előzte meg. A beporzókra gyakorolt káros hatást az elmúlt években több vizsgálat is igazolta. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) ez év februárjában tette közzé jelentését, amely a 2013 óta megjelent kutatási eredményeket összegzi.

Az EFSA ebben közölte: a tanulmányok alapján nem lehet kizárni, hogy ezen szerek bizonyos módú felhasználása kockázatot jelent a házi, a posz- és a vadméhek egészségére.

A betiltást ellenzők ugyanakkor számtalan fórumon hangsúlyozták, hogy ez a típusú rovarölő szer nagyon nehezen helyettesíthető a szántóföldi növénytermesztésben. Az eddigi gyakorlat is azt mutatja, hogy a hektáronként pár grammnyi csávázószer helyett a gazdáknak az egész táblát kezelniük kell, egy szezonban akár többször is, ami több liternyi egyéb rovarölő szer felhasználását jelenti.

Nagy István lapunk kérdésére megerősítette: hazánk mind ez idáig azért tartott ki a neonikotinoidok használata mellett, mert minden olyan szer, amely a helyettesítésére szolgálhatott, tízszer-tizenötször nagyobb környezetkárosítással járt volna, miközben az említett csávázószer szabályos és szakszerű felhasználásával minimalizálni lehetett a beporzókat érintő veszélyt.

A GYOMIRTÓKAT IS ÁTVIZSGÁLJÁK

A közeljövőben az összes, Magyarországon engedélyezett, glifozáttartalmú készítmény engedélyét felülvizsgálják, így döntés születhet arról is, hogy indokolt-e a felhasználás korlátozása, illetve szükség van-e a vásárlásához és felhasználáshoz kapcsolódó forgalmi kategória módosítására.
A glifozát egy régóta ismert gyomirtó hatóanyag, amelyet széles körben használ a mezőgazdaság. Jelenleg ez a világon a legnagyobb mértékben használt szer.

Az Európai Unióban forgalomban lévő hatóanyagokat rendszerint 10 évente felülvizsgálják, így ellenőrzik, hogy az új tudományos információk alapján is megfelelnek-e a jóváhagyási követelményeknek. Az értékelés szakaszában több környezetvédő szervezet kritizálta a hatóanyag létjogosultságát, és próbált tudományos érveket felhozni a megújításának megakadályozására.

Az elhúzódó és politikailag érzékeny eljárás végső szakaszában a kémiai anyagok toxikológiai besorolásáért felelős Európai Vegyi Anyag Ügynökség nem talált olyan bizonyítékot, amely alapján a glifozátot emberi egészségre károsnak kellett volna nyilvánítani. A bizottság ezt követően megállapította: nincs tudományos akadálya annak, hogy a szer újra megkapja az engedélyt, ugyanakkor öt év múlva ismételten felül kell vizsgálni a hatóanyag használatát.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A zebracsíkos lótakaró nemcsak divathóbort

Régóta próbálják megfejteni a tudósok, hogy mi célt szolgálnak a zebrák csíkjai. Egy tanulmányhoz a valódi zebrák mellett csíkos és egyszínű takaróba burkolt lovakat is megfigyeltek, és meglepő következtetésre jutottak.

Emelik a mezőgazdasági termelőknek nyújtható támogatás maximumát

A jelenlegi 15 ezerről 25 ezer euróra emeli a mezőgazdasági termelőknek nyújtható nemzeti támogatás felső határát az Európai Bizottság.

Mégsem halt ki az indonéziai óriásméh - videóval!

Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja Indonéziában - írja a The Guardinan online kiadása. A hüvelyujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a háziméhnél négyszer nagyobb óriásméhet (Megachile pluto) utoljára 38 éve látták, ezért félő volt, hogy kihalt, ám az indonéziai Észak-Maluku tartományban újra felbukkant egy példány.

Ismeretlen betegség tizedeli a bükkfákat

Egyelőre nem tudni, milyen kórokozó pusztítja a bükkfákat az Amerikai Egyesült Államok illetve Kanada területén. Aggodalomra ad okot, hogy a betegséget az európai bükkből (Fagus sylvatica) is kimutatták.

A szívó kártevők réme

Bár az elmúlt években nem volt jellemző, hogy új hatóanyaggal jelennek meg a növényvédős cégek, a Bayer Hungária Kft. most mégis meglepte a gazdákat. A cég országjáró szőlő szimpóziumának egri állomásán mutatkozott be az idei év nagy újdonsága, a Sivanto prime, amelyet egyszerűen úgy jellemeztek, hogy a természet ajándéka a szívó kártevők ellen.

Egyszerűbb lesz a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevők elleni támogatás igénylése

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben támogatást nyújt. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei szervezete 2018-ban ismét összeállította a közterületi sorfák jegyzékét, a növényeket növényvédelmi igényük szerint is értékelték. A védekezésben pedig már most is vannak tennivalók.

Hol terem a legjobban a szamóca?

A mezőgazdaság sokat profitál a viráglátogató méhekből és más beporzó rovarokból. A bokorsávok és az erdőszélek pedig nagyon fontos élőhelyeik ezeknek az állatoknak. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan hatnak ezek a cserjesávok, illetve azok közelsége az erdőszélhez a szamóca beporzóira.