Back to top

Új rovarölőszer válthatja ki a betiltott csávázószereket a repcében

Várhatóan még ebben az évben további korlátozásokat vezetnek be az utóbbi időben nagy vihart kavart rovarölőszer-hatóanyagokra. A repcetermelés azonban továbbra sem marad hatékony védelem nélkül, engedélyt kapott ugyanis az a szer, amely kiválthatja a korlátozás alá kerülő neonikotinoid hatóanyagokat.

Itthon ez év januárjában engedélyezték az úgynevezett ciantraniliprol hatóanyagú, Lumiposa nevű csávázószert, amellyel kiválthatók egyes neonikotinoidok. A repcevetőmag kezelésére alkalmas készítménynek köszönhetően ezentúl neonikotinoidok nélkül is megvédhető a rovarkártevőktől a haszonnövény. A készítményt egyelőre kizárólag repce esetében lehet használni.

– Mindaz a küzdelem, ami a magyar méhészek és a repcetermesztők között az elmúlt években lejátszódott, nyugvópontra kerülhet. Az új készítmény engedélyezésének köszönhetően pedig a magyar repcetermesztés továbbra is biztonságosan működhet a jövőben – mondta a Magyar Időknek Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető jelezte: a nemrégiben megszületett európai uniós döntés értelmében hazánkban is további korlátozásokat vezetnek be az érintett három neonikotinoid (tiametoxám, klotianidin és imidakloprid) hatóanyag felhasználását illetően. A tagállamok többsége megszavazta azt a brüsszeli javaslatot, amely megtiltja a szóban forgó hatóanyagok szántóföldi felhasználását. A jogszabályt azonban még nem tették közzé. A hatóanyagok felhasználása zárt üvegházakban továbbra is engedélyezett marad.

A döntést ugyanakkor komoly vita előzte meg. A beporzókra gyakorolt káros hatást az elmúlt években több vizsgálat is igazolta. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) ez év februárjában tette közzé jelentését, amely a 2013 óta megjelent kutatási eredményeket összegzi.

Az EFSA ebben közölte: a tanulmányok alapján nem lehet kizárni, hogy ezen szerek bizonyos módú felhasználása kockázatot jelent a házi, a posz- és a vadméhek egészségére.

A betiltást ellenzők ugyanakkor számtalan fórumon hangsúlyozták, hogy ez a típusú rovarölő szer nagyon nehezen helyettesíthető a szántóföldi növénytermesztésben. Az eddigi gyakorlat is azt mutatja, hogy a hektáronként pár grammnyi csávázószer helyett a gazdáknak az egész táblát kezelniük kell, egy szezonban akár többször is, ami több liternyi egyéb rovarölő szer felhasználását jelenti.

Nagy István lapunk kérdésére megerősítette: hazánk mind ez idáig azért tartott ki a neonikotinoidok használata mellett, mert minden olyan szer, amely a helyettesítésére szolgálhatott, tízszer-tizenötször nagyobb környezetkárosítással járt volna, miközben az említett csávázószer szabályos és szakszerű felhasználásával minimalizálni lehetett a beporzókat érintő veszélyt.

A GYOMIRTÓKAT IS ÁTVIZSGÁLJÁK

A közeljövőben az összes, Magyarországon engedélyezett, glifozáttartalmú készítmény engedélyét felülvizsgálják, így döntés születhet arról is, hogy indokolt-e a felhasználás korlátozása, illetve szükség van-e a vásárlásához és felhasználáshoz kapcsolódó forgalmi kategória módosítására.
A glifozát egy régóta ismert gyomirtó hatóanyag, amelyet széles körben használ a mezőgazdaság. Jelenleg ez a világon a legnagyobb mértékben használt szer.

Az Európai Unióban forgalomban lévő hatóanyagokat rendszerint 10 évente felülvizsgálják, így ellenőrzik, hogy az új tudományos információk alapján is megfelelnek-e a jóváhagyási követelményeknek. Az értékelés szakaszában több környezetvédő szervezet kritizálta a hatóanyag létjogosultságát, és próbált tudományos érveket felhozni a megújításának megakadályozására.

Az elhúzódó és politikailag érzékeny eljárás végső szakaszában a kémiai anyagok toxikológiai besorolásáért felelős Európai Vegyi Anyag Ügynökség nem talált olyan bizonyítékot, amely alapján a glifozátot emberi egészségre károsnak kellett volna nyilvánítani. A bizottság ezt követően megállapította: nincs tudományos akadálya annak, hogy a szer újra megkapja az engedélyt, ugyanakkor öt év múlva ismételten felül kell vizsgálni a hatóanyag használatát.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Védjük lovainkat a Nyugat-nílusi láztól!

A nyár és az ősz folyamán az Európai Unió több tagállamában, köztük Magyarországon is jelentették a lovak Nyugat-nílusi lázzal történő megfertőződését. 2018-ban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma hazánk 64 állattartó telepén mutatta ki a fertőzést.

Növényvédelmi előrejelzés – mindenki a moníliára panaszkodik

Zajlik a szőlő- és gyümölcsszüret, de már a következő idényre is gondolni kell, egyebek között azzal, hogy nem hagyjuk a fán a moníliás termést, és szükség esetén őszi olajos lemosó permetezést is bevetünk. Puszpángmoly-fronton sem árt az éberség.

Szőlőtermelés permetezés és betegségek nélkül

Amellett, hogy nem terheljük vegyszerekkel a környezetünket, a permetezés elhagyásával, minimalizálásával a szőlőtermelés költségeit is csökkentjük, ha a rezisztens fajták mellett tesszük le a voksunkat. Igaz, a gyümölcs, illetve a belőle készült bor minőségén még van mit „csiszolni”, de a szakemberek jó úton járnak.

Elfogadhatatlan az uniós agrártámogatások csökkentése

Magyarország számára elfogadhatatlan a Közös Agrárpolitika költségvetésének csökkentése – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a COPA-COGECA 2018. szeptember 13-án tartott elnökségi ülésén, Brüsszelben.

Az indások beporzására fejlesztett „robot-poszméh” - videóval

A természetes beporzók példátlan gyorsasággal tűnnek el. Ez komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra és a gazdaságra, valamint az állatok és emberek fennmaradására. Mivel számtalan élelmiszer-növény beporzói is a méhek, az eltűnésük az élelmiszertermelést is veszélyezteti.

Ha a fele védett, az egész védett

Hatékonyan vissza lehet szorítani a burgonya fitoftórás betegségét, ha regionális szinten megszervezik, melyik parcellákon teremjenek rezisztens fajták. A teljes régió akkor tekinthető kellően védettnek, ha összességében a termőterület ötven százalékán fitoftórarezisztens burgonyát ültetnek – állítja doktori disszertációjában a Wageningen Egyetem kutatója, Francine Pacilly.

Kamionban, vasúton és uszályban is szállítják a somogyi gabonát

Szeptember elején felgyorsult a somogyi gabonaexport: a szárazság miatt korábban lelassult a dunai hajózás, ám mostanra normalizálódott a helyzet. Eddig nagyjából hárommilliárd forint értékű termény várt elszállításra.

Növényvédelmi előrejelzés – gyorsan a szőlőszürettel

Szeptember első napjaiban gyökeresen megváltozott az időjárás a korábbi időszakhoz képest: a Dunántúlon és Közép-Magyarországon néhány nap alatt a sokévi átlag másfél-kétszerese hullott csapadékból, helyenként jéggel társulva, ami a szüret alatti gyümölcsösöket és szőlőt károsította. Csapadékos vidékeken a szőlőt a szürkepenészes rothadás, a gyümölcsféléket pedig a gyümölcsmonília-fertőzés veszélyezteti, különösen a jégjárta helyeken.

Méhek eltájolása, méhlopások

A kaptáron kívül tartózkodó méhről sok mindent tudni kell, hiszen kész csoda, hogy a méh a lakása körüli légtérben eligazodik és legtöbbször hazatalál, elvégre a méh látása gyengébb az emberénél. Bár borús időben is „látja” a napot, mint tájékozódási pontot. Sőt, derűs időben az égboltról visszaverődő (sarkított) fényt is látja.

Nyilvántartásba vették a ketreces állattartás beszüntetését célzó kezdeményezést

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette a ketrecben tartott vagy tenyésztett állatokkal szembeni embertelen bánásmód felszámolását célzó európai polgári kezdeményezést - közölte az uniós bizottság szerdán.