Back to top

A nyárfa, akinek 4000 követője van a Twitteren

Körülbelül négyezren követik egy hollandiai nyárfa twitter-bejegyzéseit. Pedig nem is mond túl bonyolult dolgokat: egyebek között arról tájékoztatja rajongóit, hogy hány órakor indult be aznap a nedvkeringése, vagy, hogy hány liter vizet párologtatott el a nap során.

A Wageningen Egyetem egyik épülete előtt álló, több mint 30 éves, 28 méter magas és közel egyméteres törzsátmérőjű kanadai nyár minden nap megoszt néhány érdekes információt az élettani folyamatairól, amihez két dolog szükséges:

egyrészt a fára szerelt szenzorok, másrészt pedig egy algoritmus, amely a szenzorok adataiból szöveges üzeneteket gyárt.

A projektet vezető, az egyetem erdőgazdálkodási tanszékén dolgozó Ute Sass-Klaassen rendkívül lelkesen beszélt Hollandia egyetlen twitterező fájáról a Wageningen Egyetem tudományos ismeretterjesztő lapjának, a Wageningen Worldnek, hozzátette azonban, hogy az ölet nem tőle származik, hanem a belgiumi Genti Egyetemen dolgozó Kathy Steppe, illetve csapata fejéből pattant ki.

Gentben egy bükk, egy juhar és egy tölgy is „ír” twitter-bejegyzéseket, Németországban pedig egy twitterező erei fenyőről tudnak.

Egyébként a vicces kütyü elsősorban oktatási célt szolgál, ebben a formában szeretnék a széles közönséghez is közelebb hozni az egyetemen zajló kutatásokat. „Be szeretnénk mutatni, mi zajlik egy fa belsejében, milyen hatással van a párologtatására egy meleg, szeles nap, az év mely szakaszában lendül be a növekedése, és milyen gyorsan nő” – fejtette ki Ute Sass-Klaassen. A twitter-üzeneteken fellelkesülve pedig rengetegen lettek kíváncsiak a fánkra, már mintegy négyezer követővel büszkélkedhet – tette hozzá.

A kütyü lelke egy nedvkeringés-mérő műszer, illetve egy dendrométer.

Előbbi azt méri, hogy milyen sebességgel szállítja a fa a folyadékot, utóbbi pedig a törzsátmérő változásait követi nyomon. Érdekes tudni, hogy az átmérő nemcsak a fa korával változik, hanem a napi ciklusa is megfigyelhető: mérhetően lecsökken nappal, amikor sok vizet párologtat el a fa, és helyreáll éjszakára, amikor újra feltöltődnek a folyadékkészletek. Mindezt pedig egy kisebb meteorológiai állomás egészíti ki, hogy a fától kapott adatokat össze lehessen vetni a légköri páratartalom, a hőmérséklet, valamint a talajnedvesség aktuális adataival is.

„Ne higgyék azonban, hogy csak a szórakoztatás a célja a twitterező nyárfának!”

– hangsúlyozta a kutatónő. Mint fogalmazott, „a vicces kütyü hátterében kőkemény tudomány rejlik”, azt követik ugyanis nyomon, hogy miként reagál a fa a különböző környezeti hatásokra. Az évgyűrűkről mindannyian tudunk, és azt is hallották már a legtöbben, hogy a gyűrűk szélessége elárul némi általános információt arról, hogy az adott évben jó vagy rossz körülmények között növekedett a fa. A wageningeni kutatók azonban ennél már előrébb járnak pár lépéssel, és az egyes évgyűrűkben található sejtek mérete, illetve alakja is sok információt elárul már nekik.

„Minden egyes fa egy archívum, csak meg kell találni a kulcsot az archivált információk dekódolásához”

– fogalmaz a kutató. Az információkból pedig nemcsak a múlt eseményeit tudják rekonstruálni, de modellezni tudják azt is, hogy a klímaváltozásra miként reagálnak a fák.

Sok száz fa adatait gyűjtik a kutatók erre a célra Hollandia-szerte, többségük azonban csendesen és észrevétlenül „teszi a dolgát” – a hírnév mindössze egyiküknek, a twitterező nyárfának adatott meg. Akit érdekel, a @TreeWatchWur címen találja meg a Twitteren.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi legyen a töménytelen fahulladékkal?

Franciaországban 6 millió tonnánál is több fahulladék keletkezik évente, és úgy tűnik, pirolízis egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a hulladékkezelésben.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Fontos fejlesztések a kirándulók egyik kedvenc helyszínén

„Ez a 21. századi erdők mintapéldája” – fogalmazott Nagy István agrárminiszter Királyréten, ahol ünnepélyes keretek közt Kirándulóközpontot adtak át. A természetjárók örömére a környéken számos fejlesztés valósult meg eddig s valósul meg a közeljövőben is.

Ingyenes gyümölcsfaoltó tanfolyam a Füvészkertben

Mindig is szívesen kipróbálta volna a gyümölcsfaoltást, de sosem tudta, hogyan fogjon hozzá? Itt az alkalom, a budapesti Füvészkertben március 23-án ingyen belevághat bárki: csak a belépőjegyet kell kifizetni, minden egyebet biztosítanak a szervezők. Persze aki szeretné a saját gyümölcsfáját oltani, annak sincs akadálya.

Több milliót érő városi erdő

A dél-angliai LiveWest lakásszövetkezet, az országban elsőként, fölmérette és fölértékeltette az ingatlanjai környezetében növő fákat. Kiderült, hogy a városi erdők inkább vagyonnak tekinthetők, ráfordított költségek busásan megtérülnek.

Húsmentes hetet tartanak Hollandiában

Tavaly rendezték meg először, és a sikeren felbuzdulva az idén is megtartják a nemzeti húsmentes hetet Hollandiában március 11–17. között. Komoly lökést adhat a kezdeményezés népszerűségének, hogy a nagynevű Wageningen Egyetem is melléállt.

Sok önkéntes segített a nyíregyházi erdőfelújításban

Nagyon sikeres volt a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete által meghirdetett önkéntes erdőfelújítási program. Pénteken délután mintegy ötvenen, felnőttek és gyerekek együtt pótolták az elszáradt csemetéket egy négyhektáros területen.

A klímaváltozás nemcsak a fákat, az ökoszisztémát is átalakítja

Egy új tanulmány rámutat arra, hogyan kapcsolódnak össze a klíma, az evolúció, a növények és a talajok egymással. Ez az első kutatás, ami megmutatja, hogy a klímaváltozás miatti evolúció a fapopulációkban megváltoztatja azt, ahogyan ezek a növények a velük közvetlen kapcsolatban álló talajra és az abban élő mikrobákra hatnak.

Újraéleszthetők az elpusztult erdők is

Néhány elképzelés szerint még a kiirtásuk után is helyreállíthatók az erdős területek a technológia és a türelem segítségével.

Az év fajai: a hírverés akár a fennmaradás záloga is lehet

A Magyar Mezőgazdaság hetilap következő számában új, havonta jelentkező rovattal találkozhatnak olvasóink. Ebben tartalmas, természetről és annak védelméről szóló cikkekkel készülünk, illetve gyűjtünk össze számos, a gazdálkodók számára fontos és hasznos tudnivalót a témában. Alább a rovat első cikkeinek egyikét olvashatják.