Back to top

Terítéken a burgonya

November 29-én, a Hermann Ottó Intézetben került megrendezésre a Terítéken a burgonya- termőföldtől az asztalig című, bemutatóval és kostolóval egybekötött NÉBIH által szervezett burgonyáról szóló konferencia. Az eseményen a hazai burgonyanemesítők, fajtaképviselők, hazai termelők és feldolgozók mellett éttermi szakácsok, séfek, élelmezésvezetők és hatósági szakemberek is részt vettek.

A rendezvényt dr. Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, a konferencia célja az, hogy a burgonya termelési és ellátási láncolatában részt vevő szereplők egy rendezvény keretében tudják egymás iránti igényeiket bemutatni és kapcsolataikat építeni. Ismertette, hogy a kukorica, búza és rizs után a burgonya a legfontosabb élelmiszer növény. Elkészítési formájának variálhatósága és magas tápértéke miatt, a gasztronómiában és az étkezési kultúrában meghatározó szerepe van, hiszen a köretek 30-40 százaléka burgonyából készül.

A növény folyamatos nemesítésének és a korszerű mezőgazdasági technológiáknak köszönhetően az egy hektáron elérhető terméshozam jelentősen növekedett. A NAK adatai szerint Magyarországon fejenként átlagosan 25-30 kg burgonyát fogyasztunk évente. Ennek a mennyiségnek 75-80 százalékát fedezi a hazai termés. A fennmaradó 20-30 százalékot több tízezer tonnányi import áruval, továbbá mintegy 45 ezer tonna feldolgozott, fogyasztásra előkészített fagyasztott kész termékkel pótolják.

A NÉBIH elnöke elmondta, hogy a 2013-tól 2022-ig érvényben lévő élelmiszerlánc biztonsági stratégia szellemében a NÉBIH kiemelt célja az élelmiszerek tekintetében is kialakuló egyre tudatosabb és felelőségteljesebb társadalom kialakítása.

"Egy olyan társadalomé, amely szlogenünkhöz híven: termőföldtől az asztalig, biztonságra, fenntarthatóságra és magas minőségre törekszik."

A konferencia tematikus, egymásra épülő előadásainak első blokkjában a fajtaelismerés és burgonya ellenőrzés tárgykörében Lukács József a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának igazgatója a Burgonyafajták elismerése, vetőgumók Magyarországon címmel tartott prezentációt. Az előadásban a növényfajták állami elismerése és a fajtajegyzék mellett a fajták termesztési és használati értékének modellje is ismertetésre került. Lukács József a vetőmag minősítés folyamatát és a fémzárolt vetőgumó használati előnyeit is bemutatta.

A témakör másik előadója, Ecsedi István, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi igazgatóság osztályvezetője volt, aki a NÉBIH étkezési burgonya ellenőrzéséről tartott előadást. A minőségi és jelzési követelmények szemléltetése után a burgonya fajták főzési típusok szerinti besorolását vázolta.

A konferencia második részében a fajták bemutatása előtt Kecskés Gábor az Országos Burgonya Terméktanács elnöke a burgonya magyarországi helyzetét ismertette. Előadásában a burgonya termesztési viszonyairól, a termesztési irányokról, a kínálat változásairól és a termelőket érintő kihívásokról beszélt.

A rendezvény harmadik blokkja, a Terítéken a burgonya témakörében, Csíki Sándor gasztronómiai szakíró és tanácsadó a burgonya történelméről mesélt a nagyérdemű közönségnek, majd Horváthné Wind Bernadett a NÉBIH ÉTBI Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztály érzékszervi bírálatvezetője a Burgonyás ételek érzékszervi bírálatai a közétkeztetésben címmel tartott prezentációt. Az előadássorozat utolsó részében Zoltai Anna, a NÉBIH ÉTBI Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztály vezetője A vendéglátás és étkeztetés jó higiéniai gyakorlata útmutató (GHP) második átdolgozott kiadásából tartott prezentációt, melyben a burgonya élelmiszerek akrilamid- tartalmának csökkentésével kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedésekről és a referenciaszint megállapításáról is szó esett. Az akrilamid növeli a rák kockázatát. Kis molekulatömegű, vízben jól oldódó szerves vegyület, amely természetesen előforduló összetevőkből (aszparaginból és redukáló cukrokból) jön létre, 120 ⁰C-nál magasabb hőmérsékleten, alacsony nedvességtartalom mellett, zsiradékban sütött élelmiszerekben.

Végül Vomberg Frigyes séf, a magyar Bocuse d'Or csapat felkészítője a séfek burgonyával kapcsolatos elvárásairól adott elő, melyben a kistermelőket az egymással való szövetkezésre, illetve a termelők és a fogyasztók, továbbá éttermek közötti közvetlen összeköttetések kialakítására buzdította.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lengyel marhahús-botrány: a csehek bizalmatlanok

A cseh agrárminiszter szerint Prága továbbra is szükségesnek tartja a lengyel marhahús szigorú ellenőrzését, mert nem bízik a lengyelországi élelmiszerellenőrzési rendszerben.

Felére csökkent a cukrozott üdítők fogyasztása

Ötvenkét százalékkal csökkent a cukrozott üdítők fogyasztása három év alatt Kalifornia államban, ahol 2015-ben vezették be az egészséget károsító italok megadóztatását - derítették ki a Kaliforniai Egyetem kutatói.

Sikerrel zárult az Agrárminisztérium szerbiai intézményfejlesztési projektje

A mintegy két és fél éven át tartó szerbiai állategészségügyi intézményfejlesztési (Twinning) projekt célja az uniós csatlakozásra készülő szerb hatóságok kapacitásfejlesztése, valamint az állatokról emberekre terjedő fertőző betegségek (zoonózisok), és az élelmiszer eredetű betegségek kezelése volt.

Élelmiszer-Higiéniai és –biztonsági rendezvénysorozatot tart a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága az „Együtt az élelmiszeriparért” konferenciasorozat keretében „Élelmiszer-higiénia és -biztonság kis- és közepes vállalkozásoknak” című rendezvényt tart három helyszínen.

6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom

A kiskereskedelmi üzletek forgalma tavaly decemberben a nyers adat szerint 3,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4 százalékkal nőtt a forgalom.

Többet költünk élelmiszerre, mint bármi másra

A magyarok közel fele (46 százalék) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban. A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: 100-ból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint, többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt.

A németek megfeleznék a kidobott élelmiszer mennyiségét

Az élelmiszerhulladék 50 százalékos csökkentését célzó stratégiát fogadott el szerdai ülésén a német kormány, az évente 11 millió tonnás mennyiséget 2030-ig kellene megfelezni.

Termelői piac nyílt Pusztaszeren

A helyben és a környékbeli tanyákon élők régóta felmerülő igényeit kiszolgáló új közösségi térrel gazdagodott Pusztaszer, ahol a kor követelményeinek megfelelő elárusítóhelyen találhat egymásra termelő és fogyasztó – mondta Farkas Sándor országgyűlési képviselő, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a 31 és fél millió forintból kialakított pusztaszeri piactér átadásán.

Élelmiszerbiztonság: Mese habbal?

Új elemmel, oktató jellegű mesekönyvvel bővült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oktatási programja. Az elsősorban 3. és 4. osztályosoknak szóló „Mese habbal, szülinappal” című történetet Gévai Csilla meseíró jegyzi. A kiadványt Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár mutatta be ma a Csillaghegyi Általános Iskolában.

Ha kistermelőktől vásárolna, ezt az oldalt önnek találták ki

Nem szükséges többé zord téli időben a termelői kispiacon dideregni. Egy vállalkozó kedvű szegedi könyvelő egyszerű megoldása segítségével jóval könnyebben találkozhatnak a kistermelők és vevőik. A Microker új térképes kereső alkalmazása segít a termelőknek és a vevőknek egymásra találni.