Agrárinnovációk 2015-ben

A Magyar Innovációs Alapítványhoz határidőre beérkezett 32 pályázat közül a bírálóbizottság 23-at minősített 2014-ben megvalósult, eredményes és sikeres innovációnak. Majd az értékelési szempontok (eredetiség, újszerűség, a pályázónál tavaly elért többlet eredmény vagy többlet árbevétel, társadalmi hasznosság) alapján a legjobb 8 pályázat közül titkos szavazással döntött a díjakról, illetve a kiemelt elismerésben részesülőkről.
Závodszky Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke a díj alapításának szándékára emlékeztetett, hogy példák mutatásával irányítsák a figyelmet a kreatív tevékenység társadalmi hasznára, és az ilyen életpályákra. Kicsit elszomorító, hogy az idén viszonylag kevés az értékelhető pályázatok száma, habár érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar 350 ezer társas vállalkozás közt kevesebb, mint 600 folytat érdemi kutatás-fejlesztési és innovatív tevékenységet.
A bírálóbizottság elnöke, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökeként azt emelte ki, hogy az igazi innováció sosem öncélú, és nem elég hozzá a kutató képzelőereje, tehetsége, kell hozzá a tetterő, a kezdeményező szándék, a vállalkozói kedv, a befektetési hajlam, és nem utolsósorban a támogató, válaszoló gazdasági környezet. Az innováció nem próbálkozás, hanem hozzáállás, a kutatók-fejlesztők, a gazdaság szereplői, valamint a mindenkori döntéshozók részéről. A kutatás-fejlesztés, innováció csak jól működő gazdaságban és társadalomban jelent jelentős versenyelőnyt, és járul hozzá a növekedéshez és jóléthez. Ezért megkerülhetetlen a gazdasági folyamatok megerősítése, és egy pillanatot sem késlekedhetünk a kutatás-fejlesztés területén sem. E célból alakították át a hazai kutatás-fejlesztés intézményrendszerét, és hozták létre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, amelynek legfontosabb küldetése, hogy lendületet adjon a magyar innovációnak. A pályázati finanszírozás fő intézményeként feladata, hogy a kiváló tudományos kutatások támogatásával, az innováció ösztönzésével hazánk célszerűen használja fel az erre szánt forrásokat, és ezáltal növelje versenyképességét. Fontos, hogy a kutatás-fejlesztésre szánt forrásokat ne támogatásnak, hanem befektetésnek tekintsük, amelytől azonban eredményt várunk. Ugyancsak fontos, hogy a vállalkozások feladatra és ne pénzre pályázzanak, legyen összhang a gazdaságpolitika és a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiánk közt, és az európai uniós forrásokra hivatkozva a magyar állam ne vonuljon ki a kutatás-fejlesztésre történő befektetésből.
A Földművelésügyi Minisztérium 2014. évi Agrár Innovációs Díjában a QuantisLabs Kft. részesült a Szőlőőr rendszerért. A 2005-ben alapított cég magas színvonalú speciális szőlővédelmi szenzorhálózatáról vált ismertté. A SmartVineyard/Szőlőőr innováció lényege, hogy intelligens adatfeldolgozás révén a területspecifikus adatok mérésével készít az adott területre vonatkozó egyedi fertőzés-előrejelzéseket. Az innováció során megvalósították a szőlőbe telepíthető hardvert, és a felhasználó által interneten elérhető szoftvert. A készülék szenzorai pontosan mérik az időjárási elemeket, továbbítják a központi rendszernek, és a feldolgozás után az eredményeket a végfelhasználók internetes fiókjukon keresztül kísérhetik figyelemmel. Az innovációt már több ezer hektáron hasznosítják, például a Bock, a Gere, Royal Tokaji, illetve Tokajicum pincészeteknél. Az alkalmazók a pontos betegségspecifikus információknak köszönhetően kevesebb vegyszer felhasználásával készíthetnek kiváló minőségű borokat. 2014-ben az Európai Bizottság a Szőlőőr rendszert több mint 1 millió euróval támogatta, így lehetővé válik, hogy más növénykultúrákra is átalakítsák. Az innováció tavaly számos díjat kapott: 20 ezer innováció közül a legjobb 20 közé jutott az Intel Global Challange-n, 4000 innováció közül a 3. helyen végzett az Intel Business Challange Europe megmérettetésen, és a legjobb 10 közé került a Chambridge-i Egyetem startup versenyén.
A Magyar Innovációs Szövetség 3 innovációs teljesítményt kiemelt elismerésben részesített, köztük a „K’enni jó” zöldségkrém termékcsaládot. Az Univer Product Termelő és Kereskedelmi Zrt. a Kárpát-medence hagyományos élelmiszerein alapuló, tartósítószert, ízfokozót nem tartalmazó termékcsaládot hozott létre, és vezetett be a piacon. Kifejlesztését széles körű fogyasztói kutatások alapozták meg és kísérték végig.
A bírálóbizottság dicséretét kapta egyebek közt az AgroSense vezeték nélküli, szenzorhálózaton alapuló mezőgazdasági adatgyűjtő rendszer, amely az integrált mezőgazdaság kihívásaira kíván megoldást nyújtani. Az Unicomp Kft. döntés-támogató rendszere lehetőséget nyújt a gazdálkodóknak, hogy a számukra megfelelő öntözési és növényvédelmi előrejelzési szolgáltatást igényelgessék. Az innováció jól illeszkedik a mezőgazdaságban is mind nagyobb szerepet játszó precíziós megoldásokhoz.
Ugyancsak dicséretben részesült az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. VITAPOL huminsav-tartalmú ásványi takarmány-családja. A kutatások igazolták a termék detoxikáló, nehézfém-, illetve mikotoxin-megkötő képességét, és így az aflatoxinnal szennyezett takarmányokhoz adagolva mikotoxin-mentes fogyasztói tej termelését teszi lehetővé. A hazai eredetű természetes takarmány-kiegészítővel tavaly mintegy 100 ezer tejtermelő tehén esetében sikerült aflatoxinmentes, kiváló minőségű tejet termelni. (Fotó: Prág Ferenc)