2016. június 30., csütörtök
A köszönti Pál nevű olvasóit!
  • Olvassa minden nap az agrárium friss híreit az MmgOnline agrárhírportálon!         Fizessen elő a Magyar Mezőgazdaságra, Magyarország egyetlen mezőgazdasággal foglalkozó hetilapjára!         Ezen a héten PénzMAG és Magyar Juhászat melléklet a Magyar Mezőgazdaság hetilapban!         Megjelent a Borászati Füzetek 2016/3. száma!          Megjelent a Kerti Kalendárium 2016 júliusi száma!         Megjelent A Mi Erdőnk 2016/3 lapszáma!        Fizessen elő Magyarország nagymúltú kertészeti szaklapjára, a Kertészet és Szőlészetre!

Aktuális hazai hírek

Jönnek az uniós milliárdok
Magyar Mezőgazdaság (2016/02. szám)
Braunmüller Lajos
2016.01.13., szerda, 14:06

Február közepétől lehet pályázatokat benyújtani arra az élelmiszerfeldolgozást segítő csomagra, amelyet a Vidékfejlesztési Program egyik nagy fejezeteként hirdettek meg a decemberi ünnepek idején. A csomag révén sokan, sokféle projekttel nyerhetnek forrást, amelyekből az élelmiszeripari beruházásaikat támogathatják meg uniós pénzzel, ráadásul már néhány tízmillió forint is elérhető. A támogatási plafon 500 millió, de érdemes összefogásban is gondolkodni, mert konzorciumok számára akár 1,5 milliárd forintnyi támogatás is lehetséges ebben a körben.

Mintegy 151 milliárd forintot tesz ki az az élelmiszeriparitámogatási csomag, amelyet a Vidékfejlesztési Program keretében hirdettek meg a múlt év utolsó heteiben – jelentette be Kis Miklós Zsolt a múlt héten. A Miniszterelnökség agrárvidékfejlesztésért felelős államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: több forrásból az élelmiszerfeldolgozás összesen 300 milliárd forinthoz juthat a 2020-ig terjedő időszakban, ennek jelentős része, mintegy 206 milliárd forint a Vidékfejlesztési Programon belül lesz elérhető. Ennek a keretnek egy nagyobb „csomagját” ismerhetik meg most az érintettek, amelyekre február 15-étől lehet benyújtani a pályázatokat.

Kis Miklós Zsolt: az élelmiszerfeldolgozás a legnagyobb tételKis Miklós Zsolt kijelentette: a pályázat legfőbb nyertesei a gazdák lehetnek, hiszen a programban kiemelten támogatják azokat, akik mezőgazdasági termelés mellett szeretnének élelmiszerfeldolgozási beruházásokba kezdeni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag termelők vehetik igénybe a forrásokat, hiszen lehetőség nyílik a feldolgozók számára is új beruházások finanszírozására. Az államtitkár hangsúlyozta: a pályázati kiírás meglehetősen komplex. Nem csupán sokan pályázhatnak a keretösszegre, hanem sokféle tevékenységet is támogat a forrás. Így technológiai eszközök, gépek, berendezését, de adott esetben annak az épületnek a létrehozását is, amelyben elhelyezhetők a gépek.

A Miniszterelnökség néhány napja hozzátette azt is, hogy az érintettek elektronikus úton nyújthatják be pályázatukat és kifizetési kérelmüket az MVH felületén február 15-étől 2018. februárjáig. A felhívás részéletes megismerésében és a pályázatok leadásában a www. szechenyi2020.hu weboldal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gondozásában megjelent kézikönyv ad részletes tájékoztatást és segítséget.

A kormány, illetve annak tagjai korábban többször is egyértelművé tették: az élelmiszer- termékpálya támogatásában a fő cél a feldolgozás erősítése, hogy ne alapanyagot, hanem lehetőség szerint minél magasabb fokon feldolgozott terméket tudjanak a szereplők exportálni. Ez a munkahelyteremtés szempontjából és makrogazdasági okokból is hasznos lenne, ezért a 2020-ig terjedő években a vidékfejlesztési források zöme olyan projekteket támogat majd, ahol a hozzáadott érték növelése a fő cél. Nem újdonság az sem, hogy a feldolgozást akár kisebb méretekben, az önálló gazdálkodáshoz kapcsolódva is támogatná a kormány, de a szövetkezetek, integrációk támogatására is lesz lehetőség.

Az államtitkár kiemelte: a Vidékfejlesztési Program egyik legnagyobb részének jelentőségét az adja, hogy a hazai élelmiszergazdaság régi problémájára igyekszik megoldást kínálni. A versenyképes, modern feldolgozási kapacitás hiánya miatt jelentős hátrányban van a hazai élelmiszeripar, a támogatások révén azonban ez változhat. A program ezen belül is elsősorban a termelői tulajdonú feldolgozást részesíti előnyben, amely megbízható felvevőpiacot jelent az agráriumnak.

A zöldség-gyümölcs ágazat kiemelt szerepet kap

Az elnyerhető összeg is nagy szórást mutat. A programban legfeljebb 500 millió forintot nyerhet el egy-egy pályázó, de természetesen ennél jóval kisebb pályázati összegek is lesznek, egyes projektekre már tízmilliós nagyságrendben is nyerhető forrás. A támogatási plafon növelhető is, hiszen lehetőség van arra is, hogy a pályázók összefogjanak és konzorciumot alakítsanak. Így az elnyerhető összeg akár 1,5 milliárd forint is lehet. Ennek magyarázata, hogy a kormány célja a versenyképes fejlesztések támogatása. Az összefogással nagyobb, volumenében és piacaiban is erőteljesebb fejlesztések jöhetnek létre.

A VP további forrásai

A 2020-ig tartó uniós ciklus végéig a Vidékfejlesztési Program lehetőségein belül több olyan terület is van, amely az agráriumból élők érdeklődésére számot tarthat. Mintegy 54 milliárd forint áll rendelkezésre öntözésfejlesztési célokra a Magyarország által 2014–2020-as időszakra benyújtott Vidékfejlesztési Programban. Ez az összeg sokak szerint kevés az öntözés fontosságához képest, ám egy ideig úgy tűnt, hogy még ez is másképp oszlik el. Az Európai Bizottság álláspontja a tárgyalások során az volt, hogy az öntözött területek nagysága európai szinten megfelelő, azt tovább növelni nem szükséges. Ezért Brüsszel a további területek öntözésbe vonása helyett inkább az öntözés hatékonyságára, a környezeti feltételek javítására fordította volna a forrásokat. A magyar álláspont ettől a kezdetektől fogva eltért, a kormány álláspontja szerint ugyanis Magyarországon jelentősen növelni kell az öntözött területek nagyságát is, újabb területeket bevonva a programba.
A kérdés azért is kiemelkedően fontos, mert a magyar termőterület nagyon kis részét öntözzük, és az is jobbára csak a zöldség-gyümölcs termesztésében jellemző, jóllehet ennél szélesebb spektrumon lehetne beruházásokkal eredményt elérni. Jelenleg mintegy 72 ezer hektáron termesztenek zöldséget Magyarországon, ennek mintegy 60-65 százaléka öntözött valamilyen formában. Igaz ugyanakkor, hogy sokhelyütt ráférne a rendszerre a korszerűsítés. A gyümölcsösök esetében ennél rosszabb az arány, itt 25-30 százalékra tehető az öntözött területek nagysága. Utóbbiak esetében persze az is probléma, hogy gyakorta dombos területeken vannak, itt az öntözést jóval költségesebb kialakítani, mint az alföldi, sík vidékeken.
A Vidékfejlesztési Program keretében két újabb pályázati felhívás pedig már megjelent december utolsó napjaiban, amelynek keretében az állattenyésztők 14 milliárd forintra, a növénytermesztők 3,8 milliárd forintra pályázhatnak. A pályázatokkal a Miniszterelnökség az állattenyésztési és növénytermesztési ágazatban a genetikai állomány megőrzésével, fenntartásával foglalkozó gazdálkodókat kívánja támogatni.
Az állattenyésztők a 14 milliárd forint keretösszegű felhívás alapján az alacsony létszámú állatfajták esetében az eredeti tartási-, takarmányozási körülményekhez hasonló feltételek megvalósítására, valamint a genetikai állomány megőrzésére pályázhatnak. A 100 százalékos intenzitású támogatás a tenyésztőszervezet által elismert állatállományra vehető igénybe. Magyarországon rendkívül fontos a ritka és veszélyeztetett növényfajták genetikai erőforrásainak és a mikroorganizmusoknak a megőrzése. A Miniszterelnökség a növénytermesztési és kertészeti ágazatban dolgozók számára ezeknek a növényfajtáknak a felkutatására és megőrzésére nyújt a mostani felhívással 100 százalékos támogatási lehetőséget, melynek kötelezettségvállalási időtartama 5 év. A közlemény szerint az állattenyésztési ágazatban érintett gazdák, illetve tenyésztők elsőként február 1. és február 28. között, a növénytermesztési és kertészeti ágazatra vonatkozó felhívásra elsőként április 1. és május 2. között kizárólag elektronikus úton nyújthatják be pályázatukat és kifizetési kérelmüket.

A jelentkezők a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez és a piacra jutást segítő technológiai fejlesztések megvalósításához, valamint a hatékonyságot segítő fejlesztésekhez kaphatnak forrásokat. Az igényelhető támogatás mértéke 50 százalékos, a középmagyarországi régióban 40 százalékos lehet. Az idei év első hónapjaiban megjelennek azok a pályázati felhívások, amelyeket tavaly nem sikerült meghirdetni, illetve minden új vidékfejlesztési pályázati felhívást meghirdetnek még ebben az évben – közölte az államtitkár.

Azok a pályázók, akik nem mezőgazdasági termelők, szintén részesülhetnek a pályázati forrásokból, de csak korlátozott mértékben, és csak a mikro- és kisvállalkozói körből. Emiatt a programot kritikák is érték korábban. Az élelmiszeripar szereplői rámutattak: a fejlesztési források a hazai élelmiszeripari teljesítmény kisebb részét produkáló vállalkozói körhöz jutnak el. A hivatalos adatok szerint ugyanis a mikro- és kisvállalkozások a hazai élelmiszeripari teljesítmény 20 százalékát adják, ezzel szemben a nagyvállalatok közel a felét, míg a közepes vállalkozások nagyjából 30 százalékot. Mint azzal lapunk korábban már foglalkozott, ebből könnyű kiszámolni, hogy az élelmiszeripar 80 százalékát biztosító tevékenysége kimarad a támogatott körből, holott a hazai fogyasztók zömmel e cégek termékeivel találkoznak a hazai boltok polcain. Az ugyanis tény, hogy a közepesés a nagyvállalkozások látják el a koncentrált kiskereskedelmi láncokat.

A közepes vállalatok ugyan a GINOP terhére kaphatnak mintegy 100 milliárd forintnyi támogatást, itt azonban döntően visszatérítendő dotációról van szó. A nagyobb vállalatoknak pedig egyáltalán nem áll rendelkezésre forrás az uniós keretből. A kormány azt ígéri, hogy számukra nemzeti forrásból biztosít majd támogatást. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ugyanakkor korábban már kifogásolta, hogy a fejlesztésekre szoruló élelmiszeripar az egyetlen olyan ágazat, amelynek a nagyvállalati szektora az előző és mostani uniós támogatási ciklusban sem jutott forráshoz.

Pedig az élelmiszerfeldolgozásnak valóban szüksége van a támogatásokra. Tény, hogy jelenleg az élelmiszeripar gyengén versenyképes, jövedelemtermelő képessége 0 százalék körüli. Ezt a kormány ágazatot támogató stratégiája 4–5 százalék körülire javítaná belátható időn belül. Ebben a támogatási környezetnek kiemelkedő szerepe lehet. Fontos elvi álláspont az is, hogy a vidékfejlesztési pénzeket az agráriumhoz „közelítené” a kormány, elkerülendő azt, hogy túl sok forrás jusson olyan szereplőkhöz, amelyeknek nem sok közük van a mezőgazdasághoz. A Vidékfejlesztési Program döntő része a beruházásokra, tárgyi eszközökre fordítódik. Ezen felül további 20 százalék az AKG és az ökogazdaságok támogatására megy. Fontos megjegyezni azt is, hogy a rendelkezésre álló 1300 milliárd forintból mintegy 206 milliárd támogatja majd az élelmiszeripart, ez utóbbin belül 20 milliárdot a borászat kap. Ez az arány jóval magasabb, mint például az összegszerűen több forrásból gazdálkodó Lengyelország esetében. Mindez azért is lehet így, mert a kormány álláspontja szerint a vidékfejlesztési forrásokat „vissza kell húzni” a mezőgazdaság tárgykörébe. Ezek az összegek ugyanis korábban a mezőgazdasági támogatásokból lettek leválasztva.

Hírlevél

Ismerősnek jelölöm

Kapcsolódó híreink

Időjárás

MA: 
HOLNAP: 

IX. Kaposvári Állattenyésztési Napok 2015. szeptember 4-6.

You are missing some Flash content that should appear here! Perhaps your browser cannot display it, or maybe it did not initialize correctly.

Magyar Mezőgazdaság Kft. 1141 Budapest, Mirtusz u. 2. Tel.: +36 (1) 470-0411 Postacím: 1591 Budapest, Pf. 294

Copyright © Magyar Mezőgazdaság Kft. 2009. Minden jog fenntartva!