Az alany-nemes és térállás kombinációjában kívántuk megtalálni azt a változatot, ami a legjobb fajlagos kihozatalt eredményezi, megfelelő gyümölcsméret mellett. A fákat alsó vázkaros karcsú orsó koronaformával alakítottuk ki, ami megfelel a korszerű ültetvények körülményeinek. Eredményeinkből kiderült, hogy törpe, középerős és erős növekedésű alanyokon is megvalósítható a koronaforma különböző térállások mellett. Extenzív körülmények között, nagyobb (4×2–2,5 m) térállás mellett az erős növekedésű alanyok és a középerős ’Magyar’ sajmeggy alany használata indokolt, az utóbbi alannyal tapasztalataink alapján 4×1,75 m-es térállásban is megvalósítható az ültetvény. A ’Prob’ és a C.×jávorkae alanyok a jelenlegi térállásokat nem növik be teljesen, az alanyok a megfelelő termésmennyiség kineveléséhez jobb ökológiai adottságú területet és intenzívebb körülményeket igényelnek. A jelenlegi körülmények között nehezen tartható fenn a karcsú orsó koronaforma ezeken az alanyokon. A jelenleginél sűrűbb térállású ültetvényben lenne érdemes kipróbálni ezeket az alanyokat füzérorsó koronával, korszerű öntözőrendszerekkel és tápanyag-utánpótlással, támrendszer használata mellett. Ez esetben lehetőség nyílna korszerű gépi betakarításra is. A két alany közül a ’Prob’-nak a használata célszerűbb a jellemzően nagyobb gyümölcsmérete miatt. Kísérleti eredményeink alapján a ’Pi-Ku-2’ és ’Colt’ alanyokat nem ajánljuk a ’Kántorjánosi 3’ meggyfajta alanyaként. Az erős növekedésű alanyok közül a ’Cema’, ’Makla’ és ’Korponay’ alanyok tűntek ki jó termőképességükkel. A különböző sortávolságok adatait összehasonlítva látható volt, hogy a nagyobb térállás esetén a halmozott termés mennyisége kismértékben, de szignifikánsan több volt. Ezzel szemben a fajlagos hozamindexeknél különböző sortávolságok esetén csak jelentéktelen különbségek mutatkoztak. Ebből következik, hogy kisebb térállás használatával a termőterületünkön jelentősen megnövelhetjük a tőszámot, ugyanakkor a fánkénti termésmennyiség csak kismértékben csökken, vagyis végeredményben növelni tudjuk a megtermelt gyümölcsmennyiséget. Ezt a térállás csökkentést csak addig a mértékig tudjuk folytatni, amíg a választott alany-nemes kombinációk növekedési tulajdonságai engedik. (…)
Irodalomjegyzék:
1. CALLESEN, O. (1998): Recent developments in cherry rootstock research. III. International Cherry Symposium. Ullensvang and Aarslev.
23–29. July, 1997. Acra Horticulturae 468. Vol. I.: 219–228.
126 _ KERTGAZDASÁG 2010. 42. (3-4) FAISKOLA
2. CZINEGE A. (2002): Cseresznye alany-nemes kombinációk növekedési erélyének és terméshozam alakulásának vizsgálata karcsú orsó koronaformán. Diplomadolgozat. Budapest. Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar.
3. FIRMA WEREMCZUK= Firma Weremczuk cég honlapja. 2010. http://www.firmaweremczuk.com.pl
4. GONDA I., KIRÁLY K. (2005): A nyári metszés hatása a meggyfajták növekedésére és gyümölcsminőségére. Kertgazdaság. 37.(1.): 45–52.
5. HROTKÓ K. (2007): Intenzív ültetvények – ma és holnap?. Kertészet és szőlészet. 56.(31.): 17–19.
6. HROTKÓ K. (szerk.) (1999): Gyümölcsfaiskola. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
7. HROTKÓ K. (szerk.) (2003): Cseresznye és meggy. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
8. HROTKÓ K., FACSAR G. (1996): Taxonomic classification of Hungarian populations of Prunus fruticosa woronow hybrids. International
Cherry Symposium. Budapest, Hungary. 14–18 June, 1993. Acta Horticulturae 410.: 495–497.
9. HROTKÓ K., FÜZESSÉRY A. (1996): Effect of rootstock on the branching and quality of cherry trees in the nursery. International Cherry Symposium. Budapest, Hungary. 14–18 June, 1993. Acta Horticulturae 410.: 507–519.
10. HROTKÓ K., SEBŐK I., MAGYAR L. és GYEVIKI M. (2009): Sajmeggy klónalanyok szelekciója és értékelése. Kertgazdaság 41.(4.): 57–65.
11. HROTKÓ K., SIMON G. (1996): Effect of rootstocks on the growth and productivity of cherry trees. International Cherry Symposium. Budapest, 14–18 June, 1993. Acta Horticulturae 410.: 519–525.
12. HROTKÓ K., SIMON G., MAGYAR L. (1998a): Training of slender spindle trees for intensive sweet cherry orchanrds. III. International Cherry Symposium. Ullensvang and Aarslev. 23–29, July 1997. Acra Horticulturae 468. Vol. II.: 465–470.
13. HROTKÓ K., SIMON G., MAGYAR L. (1998b): Experiences on training of sweet cherry trees to slender spindle. Anniversary conferece of
the Hungarian sweet cherry breeding. Budapest, Hungary. 17–19 June, 1998. 166–170.
14. HROTKÓ K., SIMON G., MAGYAR L., HANUSZ B. (1996): Intenzív cseresznyeültetvények koronaalakítási tapasztalatai. In: Új kertgazdaság. 2.(1.): 1–13.
15. KÁRPÁTI Z. (1944): Vizsgálatok a hazai Cerasus alnemzetségbe tartozó hazai Prunusokon. A Magyar Királyi Kertészeti és Szőlészeti Főiskola
Közleményei. X. évf. 66–80.
16. L. DE PALMA., PALASCIANO, M., GODINI, A., BLANCOl, A. (1996): Interspecific Hybridization program aimed at obtaining dwarfing and non-suckering rootstocks for sweet cherry. International Cherry Symposium. Budapest, Hungary. 14–18 June, 1993. Acta Horticulturae 410.: 177–181.
17. MORENO, M. A. (2004): Breeding and Selection of Prunus Rootstocks at the Alua Dei Experimental Station, Zaragosa, Spain. I International Symposium on Rootstocks for Deciduous Fruit Tree Species. Zaragoza, Spain. 11–14 June, 2002. Acta Horticulturae 658. Vol. II.: 519–528.
18. ROZSNAY ZS., SZŐDI SZ. (2009): Meggyfajták monília fogékonysága. Kertészet és szőlészet. 58.(9.): 12–13.
19. STEH, R. (1998). First results with dwarfing rootstocks int he northern Germany as part of a national german rootstock trial. III. International Cherry Symposium. Ullensvang and Aarslev. 23–29 July, 1997. Acra Horticulturae 468. Vol. I.: 297–306.
20. TÖMPE A., HORVÁTH Cs. (2010): FruitVeB évértékelő. Kertészet és Szőlészet. 59.(2.): 13–15.
21. WOLFRAM, B. (1996): Advantages and problems of some selected cherry rootstocks in Dresden-Pillnitz. II International Cherry Symposium. Budapest, Hungary. 14–18 June, 1993. Acta Horticulturae 410: 233–237.
22. ZAHN, F. G. (1996): Close planting in relation to low orchard high. Horticultural Science. 28.(1-2.): 58–66.
