Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

Marokkóban a szamócaföldeken a kedvezőtlen időjárási körülmények akadályozták a virágok és a gyümölcsök fejlődését, ami kihatott a mennyiségre és a minőségre is.

A múlt heti száraz, forró időjárásnak vasárnap a nap második felében heves zivatarok, néhol felhőszakadások, károkat is okozó jégesők vetettek véget. A folytatásban is többfelé öntözik záporok a talajt, és a héten a kánikula sem tér vissza. A már repedezésnek indult talajfelszínnek igen nagy szüksége volt a csapadékra, ahogy növényeinknek is a forróság enyhülésére.

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.

A klímaváltozással együtt járó szárazság nyomán egyre nagyobb hiánnyal és egyre magasabb élelmiszerárakkal kell számolni, de még nincs késő ahhoz, hogy ezeken a kilátásokon egyénenként is változtassunk.

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

„Hektáronként akár 10-30 ezer forint profit különbség is elérhető a hagyományos és a precíziós gazdálkodás között”- hangzott el a Magtár Kft. és a az Agro Aim Hungária Kft. által Szolnokon szervezett első közös konferencián. Az előadók által legtöbbet hangoztatott kulcsszavak a tudatosabb gazdálkodás, a tervezhetőség, a hatékonyság növelése, és legfőképp a profit voltak.

Sok helyütt és sokféle helyzetben kell bizonyítaniuk a magyar lovasrendőröknek, akik a mezőhegyesi tenyésztésű lovaikban találták meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket hosszú éveken át kerestek. Állományuk többsége nóniuszokból áll, ugyanakkor mezőhegyesi sportlovakkal is rendelkeznek; előbbi fajta a külföldi rendőrségek körében is egyre népszerűbb.