A komáromi Solum Zrt., illetve jogelődje, a Klapka Szövetkezet még abban az időben került kapcsolatba a melasszal, amikor valamennyi hazai cukorgyár működött. Akkoriban a melasz a szállítótartályokban kikristályosodott, így nehéz volt eltávolítani. A komáromiak megoldották az üledék kimosását, amiből szert tettek még 50 százaléknyi cukorra és 17 százalékos hígfolyós melaszra. Amióta csak Kaposváron gyártanak cukrot, és amióta a kaposváriak a répaszeletből biogázt állítanak elő, azóta annak lehetősége is megszűnt, hogy a kérődzőknek melaszos répaszeletet adjanak takarmányként. Viszont a közel egyharmados arányban mindenképpen képződő melasszal kezdeni kellett valamit (igaz, az alkoholgyártók és az élesztőipar maga is szívesen használná alapanyagnak). Annyi még tudható erről az anyagról, hogy az európai cukorgyártásban keletkező melasz 70 százalékát a szárított répaszelethez keverve, takarmányként hasznosítják. Anélkül takarmányozási célra nem forgalomképes alapanyag.
A komáromiak ötletét tett követte. Először is megkeresték azokat, akik a szárított melasz előállításában szakmailag kompetensek, hozzáértőek. A szárított melasz, Mela-Dry néven, így lett aztán az Adexgo Kft., a Vitafort Zrt., a Magyar Cukor Zrt. és a Solum Zrt. közös fejlesztésű alapterméke, amit ráadásul szabadalmaztatott eljárással készítenek. A szárított melasz fejlesztésében közreműködtek a Magyar Tejipari Kutatóintézet (Mosonmagyaróvár) munkatársai is: az ő szárítás-porítás területén szerzett többéves tapasztalatuk különösen jól jött.
Tehát a gondolatot összefogás és tett követte: tavaly a GOP-1.3.1/B. pályázaton („a cukorgyártás melléktermékeként létrejövő melasz többirányú hasznosítása gyógyhatású funkcionális élelmiszerek előállításában”) hazai és európai uniós forrást nyertek a megvalósításra. A pályázatot a Solum Zrt. vezetésével és a Pharmagora Életminőség Klaszter háttértámogatásával együtt adták be. A Nyugat-Magyarországi Egyetem (Mosonmagyaróvár) Takarmányozástani Intézeti Tanszékével (tanszékvezető: Tóth Tamás) közösen létrehoztak egy modell-üzemet, illetve a Magyar Cukor Zrt. kaposvári telephelyén kialakítottak egy úgynevezett pilot-üzemet. Ez utóbbi az értékteremtő munka mellett azért is fontos, mert évente öt-hat embernek folyamatos munkát, így keresetet és megélhetést ad.
Nézzük, mit tartalmaz a melasz és mit a szárított melasz! A melaszról tudni kell, hogy a cukorgyártás során a végső kristályosítási fokozatban keletkező leválasztott szörpöt nevezik így. Sötétbarna, szirupszerűen sűrű, kellemes karamell illatú anyag. A melasz tartalmazza a répából ki nem oldott cukrot (kb. 6–9 százalék) és számos oldható, úgynevezett nem cukor anyagot is. Sok benne a betain, a glutaminsav, valamint több B-vitamin is. Érdemes kiemelni az ásványianyag- tartalmát: 5 százalék magnéziumot és legalább 2 százalék káliumot találunk benne. A szárított melaszról azt kell tudni, hogy nagyon sok könnyen oldható cukor van benne, a szárazanyagon belül körülbelül 30–40 százalék. Szacharózból tartalmaz a legtöbbet, azonkívül némi fruktózt és glükózt is.
A szárított melasz etetése több szempontból is előnyös. A folyékony melasszal szemben egyértelműen előnyösebb a szárított melasz, mert nem igényel külön kiegészítő (tároló és kijuttató) berendezéseket a telepi és a takarmánygyártási felhasználás során. Emellett élettani előnye, hogy kielégíti a tehenek cukorigényét. A bendőmikrobák számára gyorsan hozzáférhető energiaforrás, ezért kedvező hatással van a mikrobiális fehérjeszintézisre. Következésképpen növeli a tejtermelést, a kiadott takarmány energiakoncentrációját, ami különösen az ellés körüli időszakban válik hasznossá, amikor a megszokottnál kisebb a jószág takarmányfelvétele. 
Arról már alig kell szólni, hogy a szárított melasz nagymértékben javítja a takarmány ízletességét, a rostemésztést, az állat egészségi állapotát. A szárított melasszal takarmányozott tehenek vemhesülési mutatói sokkal jobbak, sőt arra is felfigyeltek, hogy ezzel a takarmány- kiegészítővel ellensúlyozni lehet a hőstressz káros hatásait. A szárított melasszal pontosan beállítható a tejelő teheneknél a takarmányadag össz-cukortartalma, így optimalizálni lehet az úgynevezett NSC- (nem strukturális szénhidrát) tartalmat.
Tudományos kutatásokkal választ kerestek arra, hogy mikor javasolt a szárított melasz, a Mela-Dry etetése. Kérődző állatok takarmányozásába akkor célszerű beilleszteni, ha a takarmányadag túl sok úgynevezett NPN anyagot (például karbamidot) tartalmaz, vagy ha az alaptakarmányban több olyan kevésbé lebomló fehérje- és zsírforrás található, ami egyébként kedvezőtlen hatású. Akkor is javasolják a Mela-Dry használatát, ha a takarmány-receptúrában nagyobb a lucernaszilázs (vagy -szenázs) aránya, és ha sok szárított kukoricát etetünk. A nagy tejprodukcióra képes tehenekkel végzett kísérleti eredmények azt bizonyítják, hogy a szárított melasz etetésekor számottevően javul az állat szárazanyag-felvétele, növekszik a tejtermelése és kismértékben javul a tej összetétele (elsősorban a tejzsírról van szó). Modellvizsgálatok alapján kiderült, hogy megbízható mértékben javult a tehenek által fogyasztott szerves anyagok emészthetősége. Az etetéskor azonban természetesen oda kell figyelni arra, hogy a takarmányadagban alkalmazott cukor- és keményítőforrások megfelelő mennyiségben és arányban legyenek jelen.
A Mela-Dry természetesen nemcsak a kérődző állatok takarmányozásában, hanem a lovak és a sertések etetésében is jól felhasználható. E két állatfaj a nagyon jó íze miatt kedveli a szárított melaszt. A baromfi és a nyúl takarmányozásban, mint granulálási segédanyag, úgyszintén figyelembe vehető. A Mela-Dry előnye, hogy ebben az esetben nagyon jól emésztődő természetes alapanyaggal javítjuk a pellet minőségét, ami által csökkentjük a takarmányveszteséget is. A felsoroltakon kívül a szárított melasz alkalmazható mint silózási segédanyag, elsősorban a nehezen erjeszthető takarmányok (például lucerna, fűfélék) tartósításakor.
A szárított melasz gyártásával évente körülbelül 300 millió forintos forgalmat érnek el a programban résztvevők. Nincs gond az értékesítésével, szó szerint viszik (vinnék, ha volna több), mint a cukrot. Kilónként 70 forintért értékesítik, ami egy mellékterméknél igazán kitűnő ár.
Szárított melasz: viszik, mint a cukrot
Magyarország cukorkvótája jelenleg 105 ezer tonna. Amikor ezt az egyetlen megmaradt hazai feldolgozó, a Kaposvári Cukorgyár elkészíti, a gyártás során mintegy 30 ezer tonna melasz is keletkezik, amiről tudni kell, hogy roppant viszkózus, ezért nehezen kezelhető, pedig a takarmányozásban kedvelt alapanyag volna. A közelmúltban a kaposvári gyárban tett látogatás során, a bioenergia-előállítás bemutatása közben alkalmunk volt megtekinteni azt az üzemrészt is, ahol a melaszból készítenek keresett, így nagyon jól értékesíthető takarmányt. Meg is kóstoltuk, mert valóban ízletes anyag. A helyszínen derült ki, hogy a gyáron belüli kis üzem ötletadója dr. Vida Sándor, a komáromi Solum Zrt. elnök-vezérigazgatója volt. Ezért, a részletek után érdeklődve, őt kérdeztük.
Forrás:
