A korábban érvényes, a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény már nem hatályos. Ismerkedjünk meg az új növényvédelmi kódex méhészeti vonatkozásaival, a korábbi szabályozáshoz képesti változásokkal. A félkövér betűkkel szedett szakaszok a rendelet szó szerinti részei.
1. § (2) b) A földhasználó és a termelő a növényvédelmi tevékenységet köteles a gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségei és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő, élő szervezetek fokozott védelme mellett folytatni.
A méhek, a megporzás és a méhészeti termékek előállítása miatt, olyan hasznos élő szervezetek, melyek pusztítása tilos. A legtöbb méhmérgezés során a károkozók tisztában vannak tevékenységük lehetséges következményével, a méhpusztulással, de könnyelműen bíznak annak elmaradásában. Növényvédelmi tevékenység csak a méhek fokozott védelme mellett folytatható.
Virágzás előtt irtható
2. § (1) A földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen a …selyemkóró (Asclepias syriaca), ellen, … irtását virágzása előtt végre kell hajtani.
Ez az előírás új szabályként került be a rendeletbe, a korábbi jogszabály nem tartalmazott ilyen előírást. A selyemkóró fontos méhlegelő növényünk, a termelés egyik alapja, méze keresett fajtamézünk. A növény irtása a méhészeti ágazatra nézve káros. Az a földhasználó, termelő, aki területén virágzás előtt nem kaszálja le a növényt, növényvédelmi szabálysértést követ el, ellene a Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szabálysértési eljárást kezdeményezhet.
5. § (1) A növényvédő szereket csak az engedélyezett módon, a munkaegészségügyi és a kémiai biztonsági szabályok maradéktalan betartásával szabad felhasználni.
(2) Növényvédő szereket a növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének (a továbbiakban: engedélyokirat), illetve címkéjének az ember és környezet veszélyeztetését megelőző előírásai, valamint a felhasználásra és a növényvédelmi technológiára vonatkozó utasításai betartásával lehet felhasználni.
Nagyon fontos, hogy a méhészek is tisztában legyenek az engedélyezett módú felhasználással, azzal, hogy az egyes növényvédő szereket mely kultúrákban és milyen dózisban szabad felhasználni. Gyakori, hogy egy növényvédő szert olyan kultúrában használnak, amelyben az nem engedélyezett. Az engedélyezett növényvédő szerek fontosabb adatait, könyv formájában évente jelenteti meg a Vidékfejlesztési Minisztérium.
Fokozottan veszélyes
12. § (1) A növényvédő szer tárolása, forgalmazása, szállítása, felhasználása fokozott veszéllyel járó tevékenység.
Ennek a szabálynak a mérgezéses ügyek peres szakaszában van nagy jelentősége. A kártérítési ügyek általános szabályai szerint bírálandó ügyekben, ha a károkozó bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, mentesül a felelősség alól. [PTK 339. § (1) bek.]. A fokozott veszéllyel járó tevékenység szerint elbírálandó ügyekben, ha a károkozó bizonyítja az előbbieket, azaz vétlenségét, még nem mentesül a bekövetkezett kárért való felelősség alól [Ptk 345. § (1) bek.]. Ez tehát egy bizonyítási könnyítés a méhmérgezéses károsultaknak, nem kell bizonyítani a károkozók vétkességét. Ha a károkozók mindent szabályosan csináltak, semmilyen szabályt sem szegtek meg, de ennek ellenére mégis kár keletkezik, a felelősséget viselniük kell. A vétkes magatartás, a felelős keresése csak az ügy peren kívüli egyezségi szakaszában hozhat eredményt, ennek fennállásakor a károkozó általában könnyebben fizet. A per megindulása után a felelősség kérdésének boncolása szükségtelen, az csak az ügy elhúzódását eredményezi.
15. § (1) Gazdasági növények kezelése a virágbimbó feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időszakban (virágzásban) méhekre kifejezetten veszélyes vagy kifejezetten kockázatos növényvédő szerrel tilos. A tilalom a virágzás idején kívül is érvényes, ha a táblát, vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelő növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják.
Ez az egyik legismertebb és legrégebbi előírás, kisebb változtatásokkal 1968 óta érvényes. Vonatkozik egy terület összes növényére: a főnövényekre, a melléknövényekre és a szegélynövényekre, az ahhoz kapcsolódó összes hordási lehetőségekre. Mindez a virágzási időn kívül is érvényes, ha a méhek a táblát egyéb okból, pl. édesharmat-gyűjtés céljából látogatják.
15. § (2) A gazdasági növényt a virágzása vagy az (1) bekezdésben foglaltak időtartama alatt valamely károsító ellen nem jelölésköteles vagy méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szerrel lehet kezelni.
A korábbi szabályzás szerint méhekre mérsékelten veszélyes készítményeket csak kivételes körülmények fennállása esetén lehetett használni, akkor, ha nem állt rendelkezésre méhekre nem veszélyes, nem jelölésköteles készítmény. Ennek a bizonyítása a károkozóra tartozott. Most a növényvédő szer felhasználója szabadon mérlegelheti, hogy méhekre nem veszélyes, nem jelölésköteles készítményt, vagy méhekre mérsékelten veszélyest használ. Különös ez a változás, hiszen akkor, amikor még kevesebb méhekre nem veszélyes nem jelölésköteles készítmény volt, a jogalkotó már akkor sem engedte meg a választást a két szercsoport között, most meg, hogy már több ilyen méhekre nem veszélyes nem jelölésköteles készítmény van, szabadon választható a virágzás alatti permetezések során a méhekre mérsékelten veszélyes kategória.
Méhkímélő technológia
15. § (3) Méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat (ezen eljárás a továbbiakban: méhkímélő technológia).
A hétköznapi szóhasználatban elterjedt a méhkímélő szer használata kifejezés, ami helytelen. Méhkímélő technológia van, méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatásával. Ha egy ilyen szert nem az esti órákban, hanem nappal használnak, az egyáltalán nem méhkímélő, hanem a méhekre gyilkos hatású.
15. § (4) A vegyszeres növényvédelmi munka következményeként vélelmezett méhelhullást a méhész az észlelést követően haladéktalanul köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes MgSzH területi szervéhez.
A növényvédelmi szakigazgatás, jelenlegi nevén a Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának méhelhullás esetén történő értesítése az előző, 2000. évi rendelkezésben került előírásra. Sajnos azonban sem az akkori, sem a mostani szabályzásban nem került meghatározásra, mi a teendője a növényvédelmi szakigazgatásnak a méhész bejelentése után. Ennek megfelelően a gyakorlat eléggé változatos, egy péntek reggeli méhelhullási bejelentésbe egyes megyék növényvédelmi vezetése szerint belefér a következő hét eleji intézkedés, ami a károsult méhész számára teljes egészében elfogadhatatlan.
21. § (8) A növényvédő szer forgalmazási, vásárlási, felhasználási, szolgáltatási engedéllyel rendelkező személynek 5 évenkénti vagy folyamatos, a miniszter által meghatározott feltételek és tematika szerinti szakmai továbbképzésen kell részt vennie. A továbbképzés szakmai ismeretanyagának elsajátítása nem vizsgaköteles. A továbbképzésen való részvételről a továbbképzést végző intézmény tanúsítványt állít ki, ha a kötelezett a továbbképzés óráinak legalább 90%-án részt vett.
Növényvédelmi tevékenység csak engedéllyel folytatható. Az engedély határozatlan időtartamra szól, az érvényesség feltétele azonban a szakmai továbbképzésen való részvétel. Igaz, a továbbképzés tananyagából nem kell vizsgázni, de egy ilyen „kényszer képzés” akkor is hasznos, sőt példaértékű is lehet a méhészeti tevékenységet folytatók, kötelező méhészeti képzésének megvalósítása irányában gondolkodók számára.
A vegyszerezés nyilvántartása
29. § (1) A felhasználási tevékenységet folytatónak az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer raktárkészletéről és felhasználásáról naprakész nyilvántartást kell vezetnie.
(2) A felhasználási tevékenységet folytatónak a II. és III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek raktárkészletéről 25 kg-ot meghaladó összmennyiség felett, valamint a növényvédő szer felhasználásáról naprakész nyilvántartást kell vezetni.
30. § (1) Az értékesítési célra szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédő szeres kezelésekről a 2. melléklet szerint vezetett vagy tartalmában annak megfelelő Permetezési Napló, vagy a külön jogszabály szerint a támogatási időszak alatt kötelezően vezetendő Gazdálkodási Napló nyilvántartást folyamatosan kell vezetni, amelyet az utolsó bejegyzést követő 3 évig meg kell őrizni.
A készletnyilvántartás és a permetezési napló ellenőrzését szükség esetén a területileg illetékes növényvédelmi felügyelőnél kezdeményezhetjük.
35. § (1) A kézi, illetve háti permetezőgépek kivételével, a permetezőgépek időszakos felülvizsgálata 2011. december 15-től kötelező.
Új elem a szabályzásban, remélhetőleg a felülvizsgálat következtében kevesebb lesz a pontatlanul dolgozó, a környezetre, a gépet üzemeltető személyzetre veszélyes berendezés. A felülvizsgálatot az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet tanúsítványával rendelkező állomások végezhetik. Ha a felülvizsgálat eredménye megfelelő, a vizsgáló állomás a permetezőgép szakszerű növényvédelmi munkára való alkalmasságát igazoló matricát ad ki.
A növényvédelmi kódexek mindig hosszú távra születnek, de úgy tűnik, ez az idő egyre rövidül. Az 1968-as 20 évig, az 1988-as 12 évig, míg a 2000-es 10 évig volt érvényben.
Malya Péter
igazságügyi szakértő
