Az országban többfelé gondokkal küzdenek a kajszitermesztők, ami számos ok ra vezethető vissza, kezdte a kajszi és az őszibarack védelméről szóló előadását Pénzes Béla, a BCE Rovartani Tanszékének vezetője. Már a telepítéskor eldől a kajsziültet vények sikeressége, hangsúlyozta az előadó, a sok eldöntendő kérdés zöme éppen a növényvédelemhez tartozik. Nem lehet vírusmentes szaporítóanyagot kapni, ezért sokszor a 34. évben, amikor a termés leterheli a fákat, megjelennek a kajszihimlő tünetei. A másik súlyos, főként szaporítóanyaggal terjedő kór a kajszi fitoplazmás betegsége. Ha valaki januári fakadást tapasztal, akkor valószínűleg ezzel áll szemben. Ismert olyan ültetvény, ahol a harmadik éves fák 40 százaléka kipusztult, de általában 45 éves korban következik be a tömeges pusztulás. A tanszéken évekig vizsgálták, hogy mi lehet a fitoplazma vektora, de a gyanúba fogott rovarok közül nem találtak olyat, ami biztosan átviszi. A vírustól vagy fitoplazmától legyengült fákon aztán megtelepszik a nagy farágó és a kéregmoly. Az egészséges kajszit nehezebben támadják meg, mert sok mézga képződik és elzárja a kártevők útját.
Új kártevők jöttek
Kajsziban a kártevőktől a hajtáskárosítás 14 százaléka ered, és a rovarok összetételét elsősorban az ültetvény közvetlen környezete határozza meg. Közönséges levélbarkó, kis téli araszoló, cserebogár, almailonca, ezüstsávos sodrómoly, bagolylepke lárvái rághatják meg a hajtásokat. Érdekesség a kizárólag a Harcot fajtán megjelent tündérrózsa-levéltetű, ugyanis eddig levéltetvek nem károsították a kajszit. Gyümölcsön erdős környezetben az araszoló hernyókra kell figyelni, virágzás után. Környezetkímélő növényvédelem során a kevesebb permetezés miatt új kártevők jelenhetnek meg, például az aranyszínű és a bíborszínű eszelény. Utóbbi Monor közelében 20 százalékos kárt okozott. A barackmoly és a keleti gyümölcsmoly kajszin jellemzően a gyümölcsön károsít, a hajtáson ritkán. A molyok elleni védekezésben a feromoncsapdák fogására és a meteorológiai adatokra kell alapozni az időzítést, hogy a lárvák megjelenésekor permetezzünk. Ehhez rendszeres adatgyűjtésre és hőösszeg-számításra van szükség.
A légtértelítés jól működik a gyümölcsmolyok ellen, ám három év elteltével új kártevők jelentek meg az ültetvényben. Az idén almamoly, illetve almailonca károsította a kajszit, a légtértelítés mellett permetezésre is szükség volt.
A szirmot fertőzi a monília
A termő kajszisok védelme megoldott, de mindig figyelni kell az évről évre felbukkanó új jelenségekre, károsítókra, mint például az idén kajsziban is előfordult tafrinás levélfodrosodásra. A virágokat a monília, a lombot a gnomóniás levélfoltosság, a sztigminás betegség, a ventúriás varasodás ellen, a gyümölcsöt a molyoktól kell megvédeni.
Fontos felismerés, hogy a monília kórokozója nem a bibén keresztül fertőzi meg a kajszivirágot, mint korábban állították, hanem a sziromlevélen át. Ezt Pénzes Béla szemléletes fotókon is bemutatta, és ezt támasztják alá a keresztezéses nemesítés tapasztalatai is, amikor nem betegszenek meg azok a virágok, amelyekről eltávolították a porzókat és a sziromleveleket, csak a bibét hagyták meg. A monília megelőzéséhez nagyon fontos, hogy ne hagyjuk az ültetvényben a lehullott gyümölcsöt. A fertőzéshez mindenképpen vízre van szükség, a gomba konídiuma csak folyadékcseppben csírázik ki, de ahhoz a hajnali harmat is elég lehet. Csapadékos tavaszon a kajszivirágzás idején három permetezésre is szükség lehet. Száraz időben elég egyetlen védekezés a virágzás első harmadában. Tekintettel arra, hogy a sziromlevelet kell megvédenünk, felszívódó gombaölő szereket használjunk (Folicur Solo, Topas, Mirage, stb). A monília elleni védekezésben a jó időzítésnek van a legnagyobb jelentősége. Az apiognomóniás levélfoltosság kórokozója a lehullott levelekben telel, ezért a lombot célszerű leforgatni, ami a füvesített sorközű ültetvényekben nehézséget okoz. A betegség első tünete, hogy a levél erei elbarnulnak, majd kerek folt alakul ki körülöttük, a beteg levél végül elszárad és lehullik. A gomba a csapadékos években fertőz erősen, az idén július végén jelentek meg az első tünetei. A sztigminás betegség nemcsak a levélen okoz tünetet, hanem a gyümölcs felső részén is apró, piros pöttyök jelennek meg, ahol a páralecsapódás kedvező feltételeket teremt a fertőzésre. A gomba kötődés után, az erőteljes termésnövekedés időszakában fertőz, amikor a legvékonyabb a gyümölcs bőrszövete. Védekezésre a monília leküzdésére alkalmas szerek és kontakt készítmények is használhatók. Sztigmina ellen 23szor kell védekezni.
Nyitott koronát
A kajszi intenzív műveléséről Szalay László, a Gyümölcstermő Növények Tanszék adjunktusa beszélt. A soroksári kísérletek akkor kezdődtek, amikor a tanszék gyümölcsöseit áttelepítették Szigetcsépről, azaz 2004ben. Azóta jól sikerült kompakt váza koronájú kajszifákat tartanak fenn. Azért ezt a koronát választották, mert ez áll legközelebb a természetes faalakhoz. Hagyományos alanyon 5 x 3 méter térállásba telepíthetők a fák.
Intenzív művelésről több szempont mérlegelésével kell döntenünk: a termőhely, a termesztési cél, a fajta/alany kombináció meghatározó szempont és tudnunk kell, hogy csak öntözve lehet intenzív gyümölcsöst művelni, amihez sok kézi munka és speciális gépek szükségesek. A kompakt váza koronát telepítés után az első évben 70- 80 cm magasan koronába metsszük, a sok rejtett rügyből a kajszi jól kihajt. Cél, hogy az első évben 6-8 egyméteres hajtást nyerjünk, közülük választjuk ki a vázágakat. Legkönnyebben a szétnyíló növekedésű fajtákat tudjuk alakítani. A csüngő fajtákat, mint a Ceglédi kedves, a Pannónia és a Ceglédi Piroska, fölfelé kell irányítani, közülük a Pannóniából még nem sikerült megfelelő fát nevelni. A feltörő növekedésű fajtákból (Bergeron, Mandulakajszi, Bergarouge) nem szabad meredek állású ágakat kiválasztani. Ezeket érdemes először magasabban visszavágni, mert a fölső hajtások a legmeredekebbek, alattuk laposabb elágazások fejlődnek, azok közül válogathatunk.
Termőkorban mindig csonk nélkül metsszük a kajszit, mert a csonkokon sok vízhajtás fejlődik. A negyedik évben féltermést várhatunk, az ötödik az első teljes termőév. Fánként 30-35 kg terem, ami hektáronként 20-25 tonna.
Olaszországban használnak közbeoltott fákat: GF 677 alany, őszibarack törzs és Spring Blush fajta kombinációját 5 x 2,5 méterre ültetik.
Régi kajszist is érdemes átalakítani váza koronának: a központi tengelyt kell kivágni és rendszeres metszéssel fenntartani a koronát. Így a jobb fényellátás és a metszés miatt jobb minőségű termésre számíthatunk.
Horváth Csilla
