A talajok szervesanyag-utánpótlásának folyamatos csökkenése mellett a talajok jelentős savasodása figyelhető meg. Mindezen változások egyetlen tényező csökkenését biztosan maguk után vonták, ez pedig a talajok mikroelem- tartalma. Az intenzív termesztéssel a növények egyre több mikroelemet vonnak ki, ugyanakkor azok utánpótlása nem megfelelően biztosított. A talaj pH-jának változása is a mikroelemek kioldódását segíti elő. Mindezek egyenes következményeként a növényi eredetű élelmiszerekben a mikroelemek folyamatos hiánya figyelhető meg.
Mivel a kukorica és a napraforgó utáni szármaradványok egyéb alternatív felhasználás hiányában rendszerint a tarlón maradnak, szerves trágyázás nélkül ezek bedolgozása jelenti a talaj számára a legjelentősebb szervesanyag- és mikroelemforrást. A szár- és gyökérmaradványok viszont a fokozott mezőgazdasági igényekhez képest lassan bomlanak el, ezért a nagy rosttartalmú tarlómaradványok bomlásának gyorsítása érdekében egyre több helyen iktatják be a technológiába új elemként a baktériumtrágyát. Az őszi búza vetése előtt például Phylazonit CB készítményt juttatnak ki a kukorica- és napraforgótarlóra.
A baktériumtrágya környezetbarát: nem terheli a szántóföldeket, növeli a talajban lévő baktériumok számát, ezáltal aktivizálja a talajéletet. A Phylazonit „ingyen” adja a talajhoz a nitrogént, hiszen az általa a talajba került és ott szabadon élő nitrogénmegkötő baktériumok a légköri nitrogén megkötésével közvetítik azt a növényeknek és cellulózbontó baktériumtársaiknak.
Az időben végzett tarlóhántáshoz nem indokolt a nitrogénműtrágya használata, amennyiben a következő növény vetése legkorábban három hét múlva következik. Ebben az esetben a kijuttatott nitrogénmegkötő baktériumoknak elegendő idő áll rendelkezésére a felszaporodáshoz a talajban. Amennyiben viszont a tarlóhántás és baktériumtrágyázás a következő növény vetésével közel egy időben történik és nagy mennyiségű a tarló, akkor indokolt 30–40 kg/ha nitrogén-hatóanyag műtrágya formájában történő kijuttatása is. Ilyenkor ugyanis szinte egyszerre jelentkezik a tarlóbontás és a növény kezdeti növekedéshez szükséges nitrogénigény (például őszi kalászos kukorica elővetemény utáni vetése esetén).
Napraforgó- és kukoricatarló esetében, amennyiben a betakarítás után őszi vetés következik, 20 liter/ha Phylazonit használata indokolt. Amennyiben tavaszi vetésről van szó, akkor 15 liter/ha Phylazonit használata is elegendő.
Tárolás, kezelés, előkészítés
A Phylazonit CB barna színű, jellegzetesen élesztőszagú szuszpenzió, gyártása mindig a felmerült igények alapján zajlik. A kiszállításhoz való csomagolása minden esetben a kiszállítás napján vagy éjszakáján történik, így a termelőhöz a lehető legfrissebb áru jut el. A kanna zárókupakján keresztül megoldott a gázcsere, a csomagoló közegben pedig rendelkezésre áll annyi tápanyag, amennyi biztosítja a baktériumok túlélését a gyárból való kikerülés és a talajba juttatás között.
Ha valamiért mégsem megoldható a baktériumtrágya azonnali felhasználása, néhány szempontot érdemes betartani a tárolásakor. A baktériumok lélegzése miatt ne tároljuk zárt, oxigénhiányos helyen. A tárolás során a baktériumtrágyát még pár órára sem szabad tűző napon hagyni, mindig naptól (UV-fénytől) védett helyen kell tartani. Kerülni kell a baktériumkészítmény magas hőmérsékleten történő tárolását is.
Baktériumölő hatása miatt a baktériumkészítményeket soha nem szabad klóros csapvízzel hígítani! Ha semmiképpen nem megoldható a klórmentes víz használata, akkor pár órán keresztül hagyjuk állni a csapvizet a baktériumtrágya hozzáadása előtt! Baktériumölő hatású szerrel vagy 7,5-es pH fölötti anyaggal együtt soha ne alkalmazzuk őket!
Kijuttatás és a szakszerű kijuttatás jutalma
A baktériumtrágyázás idő-, munka- és költségkímélő trágyázási módszer. A Phylazonit baktériumtrágya kijuttatása a tarló beforgatásával egy menetben megoldható a tarlóhántó eszközre szerelhető Phylazonit-kijuttató szerkezettel. Ez időjárástól függetlenül azonos hatásfokkal, sérülésmentesen tudja a talajba juttatni a baktériumokat.
A baktériumtrágyázás legnagyobb előnye a többi tápanyag-utánpótlási módszerrel szemben az, hogy folyamatos tápanyagellátást biztosít. A növények fiziológiai igényének figyelembe vételével végzett tápanyag-utánpótlásnak a baktériumtrágyák nélkül főként technológiai akadályai vannak, ezért a „feltöltő” típusú műtrágyázás vált általánossá. A túlzott műtrágyázás viszont azzal a veszéllyel járhat, hogy a tápanyagok már nem képesek a talajkolloidok töltéshelyein kötődni, a felesleg kimosódik, a növények számára felvehetetlenné válnak, károsítják a talajt és csökkentik a talajéletet.
A baktériumtrágyázásnak van még egy „mellékhatása”, mégpedig az erőgépek üzemanyag- fogyasztásának csökkenése. Ez már az első kezelés utáni évben megmutatkozik, viszont a második évtől olyan mértékűvé válik, amivel érdemes számolni. Akár olyan üzemanyagfogyasztás- csökkenés is elérhető, hogy az önmagában gazdaságossá teszi a baktériumtrágyák használatát.
A szármaradványok területen hagyásával és megfelelő bedolgozásával – nem utolsó sorban pedig a Phylazonit baktériumtrágyák tudatos és következetes alkalmazásával – nemcsak szemmel látható eredmény érhető el, de jelentkezik a gazdasági előny is, rövid és hosszú távon egyaránt.
