Az utóbbi évtizedekben Észak- és Dél-Amerikában alig vásároltak ekét a farmerek, azonban ott is kezd visszatérni az időszakos használatuk, amely a gyomossággal, valamint talaj- és növény-egészségügyi problémákkal hozható összefüggésbe. Európában a szakértők mindig is azt hangoztatták, hogy forgatás nélküli talajművelési rendszerekbe is 4-5 évenként szükséges beiktatni a szántást, így a két művelési rendszer kombinációja vezet a kedvező talajszerkezet kialakulásához és a talajok termőképességének fenntartásához. Az eke legitimációja Európában továbbra is erős. Ebből adnak el legtöbbet évente, így Magyarországon is a legkeresettebb talajművelő eszköznek számít.
Folyamatos fejlesztés alatt
Bérmennyire is egyszerűnek tűnő konstrukciókkal rendelkezik a szántást végző eke, mégis évről-évre új fejlesztésekkel rukkolnak elő a gyártók. A konstrukciós választék az egyszerű két-háromfejes ágyekétől, az intelligens, a talajhoz igazodó több ekefejes változtatható fogásszélességű, váltvaforgató ekékig terjed. Az eke legfontosabb feladata a talajszelvény kihasítása, a talajszelvény lazítása, átforgatása, porhanyítása, keverése és a szántott talajfelszín kedvező alakítása. Ezeken túl a szerves- és zöldtrágyák, valamint a szármaradványok aláforgatása, a gyomflóra mérséklése és a rágcsálók üregeinek megszűntetése is feladata. Az ekéket a működési módjuk, konstrukciójuk a traktorkapcsolatuk és a végzett szántás mélysége szerint lehet csoportosítani.
Az ekék működési módjukat tekintve két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik a hagyományos konstrukciójú ágyekék, amelyek egy sor ekefejjel rendelkeznek és mindig egyirányba fordítják át a talajszelvényt, a táblán össze–, vagy szétszántás végezhető velük. A felhasználási területük szűkülő. Magyarországon a kisebb gazdaságok a két-három ekefejes megoldásaival lehet leginkább találkozni. A másik nagy csoport a két-jobbos és balos – ekefejsorral rendelkező, mindig egyirányban forgató szántás közben egymás melletti fogásban dolgozni képes váltvaforgató ekék. Ez utóbbiak különösen a magasabb szántás kultúrával rendelkező országokban és gazdaságokban terjedtek el. Az utóbbi időben Magyarországon is keresettebbek. Az ágyekékkel szemben a váltvaforgató ekék nagyobb teljesítményre képesek, kisebb a forduló idő okozta időkiesésük, jobb a munkaminőségük, egyenletesebb felszínű szántást hagynak maguk után. Nincs szükség utánuk az osztóbarázdák bedolgozására, ugyanakkor a dupla eketestek számuk miatt nehezebbek és robusztusabbak, bonyolultabb és drágább konstrukciót képviselnek. Működtetésükhöz is nagyobb felkészültség szükséges, mint az ágyekékhez.
Finomra hangolva
A traktorkapcsolat szerint vontatott ekékkel napjainkban csak ritkábban lehet találkozni, jellemzőek a függesztett vagy félig függesztett konstrukciók. A függesztett ekék általában 2-6 ekefejes változatig készülnek, melyeknél figyelembe kell venni a traktor hátsó függesztőszerkezetének emelőképességét is. A félig függesztett ekéket 5-14 ekefejes változatokig gyártják. Ebben az esetben a fordulókban és szállítási üzemben csak az eke tömegének egy része terheli a traktor függesztő művét. A függesztett ekékkel általában könnyebb a manőverezés a fordulókban. A függesztett és féligfüggesztett ekék munka közben kedvező üzemelését (mélységtartását, vonópont beállítással stb.) a traktorok egyre többet tudó hidraulikus hárompontos függesztő szerkezetének szabályozó berendezése segíti.
A legfejlettebb EHR rendszerek az eke helyzetére és a vonóerőre is szabályoznak. Az ekék többsége rögzített eketestekkel és fix fogás-, illetve munkaszélességgel dolgozik. Ezeknél az ekefejek fogásszélessége 30/35/40/45/50 vagy 55 cm az eke konstrukciójától függően. A munkaszélességet az ekefej és a fogásszélesség szorzata adja meg. A fix fogásszélességből adódóan a traktorok teljesítményét figyelembe véve a talajok ellenállásához igazodva kell különböző ekefejszámú ekét választani. Ebben az esetben hangolható össze a traktor és az eke munkája. A finomabb hangolásra jobb lehetőségeket kínálnak a gyorsan tért hódító, változtatható fogásszélességű ekék, amelyek többféle munkaszélességre állíthatók be és ezáltal a talajjellemzőkhöz igazodva képesek optimálisan kihasználni a traktorok vonóképességét. Ezeknél az ekéknél a fogásszélesség mechanikusan több fokozatban vagy hidraulikusan fokozatmentesen 30 és 55 cm között változtatható.
A változtatható fogásszélességű ekék agrotechnikai előnyei: a talajféleséghez és a talajállapothoz igazodó fogásszélesség megválaszthatósága, az eketestek számának minimalizálása, a művelési sebesség optimalizálása. Energetikai előnyeik, hogy a változó üzemelési körülményekhez igazodva mindig optimálissá tehető a traktorok teljesítmény-kihasználása. A nagyobb univerzalitásuk révén kedvezőbb a beruházási és üzemeltetési költségük is. Egy ekében több munkaszélesség és teljesítmény rejlik, például míg egy ötvasú változtatható fogásszélességű ekét 1,5 m munkaszélességgel 160-180 LE teljesítményű traktorral lehet üzemeltetni, a teljes 2,5 méteres munkaszélességre átállítva 220-240 LE-s traktorhoz kapcsolható. Egy eke így több traktorhoz is illeszthető. A teljesítménye az első kapcsolásban 1 ha/h körül alakul, az utóbbi kapcsolásban pedig már 1,6 ha/h teljesít a gépcsoport. A legkorszerűbb változtatható fogásszélességű ekék a traktorvezető üléséből hidraulikusan állíthatók be.
Az ekék megválasztásánál tekintettel kell lenni azoknak az ekefej osztására és a gerendely magasságára is. Ezek a geometriai méretek az ekéknél az átömlési keresztmetszeteket határozzák meg, amely különösen a nagy tömegű mulcs alászántásánál lehet fontos az eltömődések elkerülése érdekében.
A hosszabb élettartamért
Az ekék munkáját döntően a munkavégző eszközök részei határozzák meg: az eketest felépítése, a csoroszlya és az előhántó kialakítása és konstrukciója. Ezeket a részegységeket az egyes ekéknél a talajtípus és talajállapot, a talajfelszín borítottsága szerint lehet és kell megválasztani. Az eketestnél fontos a talajtípushoz igazodó kormánylemez (univerzális, csavart, ívelt, csúcsos, réselt stb.) megválasztása, 
amely a forgatás minőségét és az energiaigényt is döntően befolyásolja. Az ekenádnál és az ekevasnál a kopási tulajdonságok valamint az élettartam jellemzőkre kell ügyelni. Az ekevasak egyre növekvő ára miatt a kopásállóbb orros, cserélhető orros és keményfelrakású önélező típusokat célszerű előnyben részesíteni. A kormánylemezekre felhelyezhető beforgató lemez a szántott felület egyenletességére van kedvező hatással. A növényzettel és szármaradványokkal borított terület, illetve a szerves és zöldtrágyák alászántásánál nélkülözhetetlenek az előhántók, amelyeknek általában többféle változata közül lehet választani. Az ekefejek előtt haladó – általában tárcsás kivitelű, csoroszlyák feladata a talajszelvény kihasítása és a határozott barázda oldalfal létrehozása. Munkaminőségi és energetikai előnyei vannak az alkalmazásuknak. Egyes eketípusoknál az eketalp betegség megszüntetéséhez az eketest mögé különböző mélységben dolgozó talajlazító tüske is felszerelhető.
Az ekéhez mindig célszerű szántáselmunkálót is beszerezni. Hazai körülmények között a friss szántást egymenetben célszerű elmunkálni, bezárva és megőrizve a talaj víztartalmát. A különböző hengertípusokból felépülő szántáselmunkálóknak széles a választéka. Korszerű váltvaforgató ekékhez az automatikus kapcsolású változatokat célszerű előnyben részesíteni. A hazai ekekínálat bőségesnek mondható, több mint 1500 különféle típus közül választhatnak a gazdaságok. A műszaki kivitel és konstrukció, valamint az ár tekintetében is nagyok a különbségek ezért célszerű alaposan körülnézni a piacon.
Dr. Hajdú József
