A kísérleti parcellákat június 29-én vetették 1,06 millió szemmel, bakhátba, és a bemutatót úgy szervezték, hogy 110-120 napos sárgarépákat láthasson a közönség – tudtuk meg Varga Istvántól, aki a kertészeti kultúrák termesztését irányítja a szövetkezetnél. A mikroszórófejes öntözésnek köszönhetően a keléssel nem voltak gondok, de az augusztusban ezt követő két, két és fél héten a harminc fokos talajt még a mikro öntözés sem tudta kellően lehűteni. A szakember ezzel együtt elfogadható, szép állománynak ítélte a kísérleti parcellákat.
Ezt emelte ki a Kertészeti Főiskola részéről a kiértékelést irányító Hraskó Istvánné is. A nyári vetés ellenére kiváló növényállománnyal dolgozhattak, mondta, így a fajták mennyiségi és minőségi tulajdonságait is megfelelően bírálhatták.
Húsz tulajdonság
Mind a negyvenkét fajta külföldi nemesítésű, és egy színkeverék kivételével mindegyik narancsszínű. Húsz tulajdonságot vizsgáltak, amelyből hat fejezhető ki mértékegységgel – hozam, osztályozottság, hosszúság, vállátmérő, répa-átlagtömeg, lombmagasság –, a többi tulajdonságot kódszámokkal, skálákon felvételezték. A lomb fejlettségét, egészségi állapotát, a répafejek talajszinthez viszonyított elhelyezkedését és a magszáras növények számát október 6-án állapították meg, a fölszedés, illetve osztályozás után végezhető vizsgálatokra pedig október 17-18-án került sor – tudtuk meg Hraskó Istvánnétól. Három osztályba sorolták a termést, első és másodosztályú, illetve selejt hányadot különítettek el. Az első osztályú hányadból azután tízdarabos mintákat vettek, és abból állapították meg a répák hosszát, vállátmérőjét, akak ját, kiegyenlítettségét, a váll alakját és színeződését, valamint a répagyökerek külső és belső színét és a szívrész vastagságát.
A fajták összességére elmondható, hogy elég jó hozamot adtak a nehéz nyári időjárás ellenére is, ez minden bizonnyal a Róna Szövetkezet magas technológiai színvonalának köszönhető. A hektárra vetített átlagos hozam 69,33 tonna volt, ennél 22 fajta tudott többet, és öt fajta – Karuzi, Trevor, Jerada, Phoenix, Nominator – 80 tonna fölötti hozamot adott. Ezen belül az értékesíthető termés kísérleti átlaga 55,16 tonna volt, az első osztályú termésé pedig 42,16 tonna. 50 tonna fölötti első osztályú termést tíz fajtánál mértek: Karuzi, Privilege, Jerada, Bengala, Trevor, Bentley, Soprano, Korrigan, Nominator, és a színkeverék Rainbow. A másodosztályú termés hektárra vetített mennyisége 12,65 tonna, elég széles határok között mozgott. A selejtet tekintve szintén nagy szórást mutatott a fajtasor, a legjobb esetben 5,55, míg a legrosszabb esetben 27,9 tonna kiesőt mértek egy hektáron. Tíz tonna alatt volt a kieső a Soprano, a Rainbow, a Bengala, a Calira, a Crofton, a Dordogne, a Privilege és a Trevor esetében. A selejtbe az apró, törött, esetenként fonálféreg-fertőzött vagy repedt sárgarépát sorolták.
Megfeleltek
Az első osztályú árun végzett további felvételezések alapján a Kecskeméti Főiskola szakemberei úgy ítélték meg, hogy a fajták jó minőségűek voltak, és tömegben, hosszban, vállátmérőben, színben és egyöntetűségben egyaránt megfeleltek a frisspiaci kívánalmaknak. Fontos minőségmérő tulajdonság a belső szín. Ebben a tekintetben azok a fajták számítanak a legjobbnak, amelyeknek egyöntetű, élénk narancsvörös a háncs-, a fa- és a kambiumszövetük. Ötös skálán legalább 4,5-ös osztályzatot ért el mind a külső, mind a belső színre a Nirim, a Napa, a Negovia és a Crofton; külső színére 4-nél magasabb osztályzatot kapott továbbá a Dordogne és a Privilege.
Minőséget befolyásoló tulajdonság a répaváll zöldülése is. Külső zöldülés a legtöbb fajtánál nem, vagy legfeljebb igen kis mértékben volt jellemző – egyedül a szín keverék fajta nem narancsszínű egyedeinél volt erősebb –, ellenben a belső válli részen a negyvenkét fajtából negyvenegynél megfigyeltek közepes vagy erősebb mértékű zöld befűződést. Az egyetlen nem zöldülő kivétel a Sweet Candle volt. Ez a zöldülés a nanti fajták közös jellemzője, nemesítéssel nehezen szűrhető ki – tette hozzá Hraskó Istvánné.
A fajták nagyobb részénél egészségesnek bizonyult a lomb. Harminchárom fajtánál mutattak kisebb-nagyobb betegséget a növényegészségi vizsgálatok. Tizenhétnél csak lisztharmattal találkoztak, további háromnál csak alter náriát, és tizenháromnál mindkét betegség tünetét megtalálták a lombon. Betegségtüneteket nem mutatott a VAC 48, az Excelso, a Bolero, a Soprano, a Maestro, a Siroco, a Texto, a News és a Metro. Magszáras egyedeket öt fajtánál találtak, de nem nagy gyakorisággal, és csupán néhány darabot.
A vizsgálatokban szereplő fajtákról hozamban és minőségben is jó volt a szakemberek véleménye. A fajtasor jó választékot mutat– tette hozzá Hraskó Istvánné.
Mosásra, csomózásra
A fajtákat a hazai forgalmazó cégek neve szerinti alfabetikus sorban vetették el, és ugyancsak ebben a sorrendben kaptak szót a fajtatulajdonosok.
A Vilmorin nemesítési anyagait forgalmazó Alfa Lucullus Kft. képviseletében Fehér Tibor azt hangsúlyozta, hogy a kísérletbe állított hét fajtájuk közül mind a hét bekerült a már említett, teljes lombellenállóságot mutató kilenc közé, ami különösebb kommentárt nem igényel. Többük ellenáll ezen túl a talajban élő és a répa foltosodását okozó Pythium fajokra is. Kiemelte a közel húszéves Bolero-t, amely a modern sárgarépafajták előfutára volt: amikor megjelent a piacon, akkor ilyen fokú betegség- ellenállóságot ilyen minőséggel egyetlen fajta sem tudott rajta kívül. Világszerte ismert az a különleges tulajdonsága, hogy kevesebb nitrátot halmoz fel más fajtákhoz képest, emiatt nyugodtan ajánlja a nemesítő például bébiétel- gyártáshoz és egyéb igényes piacokra. Másik érdekes sajátossága a nagy magja, ami pedig a pontos vethetőség és a jó növényállomány záloga. A minőségéről szintén világszerte ismert, sokoldatú Maestro, valamint a hasonlóan ellenálló, felmagzásra nem hajlamos, és néhány nappal korábbi Soprano bármelyik nantirépa-termesz tőtájra nyugodt szívvel ajánlható, a Siroco viszont azoknak való, akik a 18-20 centiméteres répánál nagyobbat szeretnének termeszteni. Nem tisztán nanti, szép színét a japán Kuroda fajtakörből származó felmenőitől örökölte, és ez a rokonság az alakján is meglátszik kissé: a jellegzetes virsli alak helyett ez a fajta vállas, lefelé vékonyodik. Laza talajra ajánlják. Az Excelsonevű hibridet szintén homokterületekre, a legkorábbi vetésekre ajánlja a nemesítő, akár csomózásra is; a Texto különlegessége a kiváló repedés-ellenállóság.
A Bejo Zaden nemesítéséből tizenkét fajta került a kísérletbe, Benák Péter ismertette őket.
A hamar tompuló, korai News és Yaya fajtákat a csomagolással foglalkozó cégeknek ajánlják az idény indítására. A Yaya-ról kiemelte, hogy szinte egyforma a répa eleje és a vége: a válla és a csúcsa is félgömbre hasonlít. A csomagolásnál ez fontos szempont, sokkal kevesebb répa sérül a mosás, a polírozás és a csomagolás során. A Nominator hasonlóan szépen tompul, csak kissé hosszabbra nő; a Newhall- ra pedig a répagyökér simasága miatt hívta föl a figyelmet. Nem túl hosszú gyökere miatt a Nirim-et csomagolásra, zacskós áru készítésére javasolják, illetve jó tárolhatóságát emelik ki. Szabadszálláson szalmatakarás alatt is tárolják. A Naval a Bejo legújabb fajtája Magyarországon, kimondottan hosszú tárolásra javasolják, és kiváló színe is ígéretessé teszi. A Napa sokoldalúsága miatt kedvelt, vethető januárban fólia alá, vagy július közepén- végén is, őszi betakarításra. Nagyon gyorsan fejlődik, gyorsan vastagodik a nyaka, és jól bírja a csomózást, ami kedvelté teszi a Dél- Alföldön. A szezon végén az utolsó vetésekhez is sokan választják gyors fejlődése miatt. A Negoviaés a Nectar észak európai, tárolásra való fajták, simák és magasabb tőszám mellett is termeszthetők. A Nevis-ről az erős lombot és az átmérőben, illetve hosszban is egyöntetű répagyökereket emelte ki a fajtatulajdonos képviselője; az Észak-Európában közismert Nerac pedig egyelőre még csak kísérletben szerepelt nálunk, jó eredménnyel. A színkeverék Rainbow narancsszínű, citromsárga és fehér egyedeket tartalmaz, a kísérlet kiértékelése szerint 45-37-18 százalékban. Ipari felhasználásra termesztik Magyarországon.
A szlovákiai Agri cég négy fajtával vett részt a kísérletben. A Bengala jellegzetesen mosós, csomagolós répa, 18- 22 centimétresre nő, és nagy, erős lombot nevel. Hasonló célra ajánlotta a cég képviselője a 125 napos Bentley-t; a Metro-t pedig jó tárolhatósága miatt emelte ki. A Calibraugyanakkor korai termesztésre, csomós sárgarépának való, 90 napos és korán megnő 22- 23 centiméteresre. A kísérletben az átlagnál jóval alacsonyabb selejtaránnyal tűnt ki.
Simák és édesek
A Nunhems képviseletében Pécsi Zoltán két ismert és széles körben termesztett, valamint két kísérleti szakaszban lévő fajtát mutatott be. A durván 110 napos Romancesokoldalú, márciustól fátyolfólia alá vethető, egészen a júliusi vetésekig lehet rá számítani ágyásban és bakháton is. Megbízható fajta, bátran javasolják mindenkinek, aki 18-22 centiméteres sárgarépát szeretne, időszaktól és talajtípustól függetlenül. Szabadszálláson szalmatakarás alatt tárolásra is vetik, amire a két Pyti um-faj (P. sulcatum és P. violae) elleni rezisztenciája különösen alkalmassá teszi. Magas fokú alternária-, illetve lisztharmat-ellenállósággal is bír. Figyelmet érdemel nagy ezer magsúlya is: dundi, erős magja erős sziklevelet rejt, ami a jó kelés alapja. A 120 napos Elegancesűrítve rövidebb répákat nevel, ritkább vetésben pedig nemcsak a répa vastagsága nő, hanem a hossza is, hektáronként 800- 900 ezer, szemmel vetve nagybani piacos m é retre lehet tőle számítani. Főleg tárolásra ajánlják, mosás után is megtartja a színét. Sokat bír, az idei száraz melegben és a tavalyi csapadékos időjárásban is lehetett rá számítani. Repedésre nem hajlamos. A kísérleti szakaszban lévő NUN3062 és NUN 3060 fajtákat még vizsgálják, utóbbit most próbálták ki először Magyarországon üzemi felületen.
A Rijk Zwaan az előző évtizedben kissé lemaradt a sárgarépa- nemesítésben, de tavalyelőtt figyelemre méltó, jó fajták jelentek meg – hallottuk Deme Zsolttól. Hatot vizsgáltak a szabadszállási kísérletben, amelyek közül a nemesítő képviselője kettőre hívta föl a figyelmet. A Jerada 90 napos, inkább korai vetésre való, a meleg őszt nem jól viselte. A kísérleti parcellán emiatt nem a legjobb formáját mutatta, a Dél-Alfödön azon ban akár januári vetésben is jól szerepelt fólia alatt. A lomb és a répagyökér körülbelül azonos hosszú, vagyis megjelenésében is igazi csomós répa, bár korai mosott árunak is javasolják. A Morelia a nagybani piacos értékesítés fajtája lehet, 2,5-3 centiméteres vállal, súlyos, henger alakú répákkal. Kifejezetten jól viseli a kontinentális éghajlat forró nyarait, amit nem csak Magyarországon, Romániában és Szerbiában bizonyított, de Egyiptomban és Jordániában is.
A Rijk Zwaan fajtasorában szerepelt ezen kívül a kísérlet hozambeli nyertese, a Karuzi, valamint a 90-100 napos, rendkívül egyöntetű, csomagolásra való Rosalie.
A Sakata nemesítéséből négy fajta került a kísérletbe, Papp Gábor ismertette őket. Az Ingot és a Korrigan hosszú, 20-23-25 centiméteres répát nevelnek, ennek megfelelően a hozamuk is nagy. Frisspiacra, illetve csomózásra javasolják mindkettőt, az Ingot emellett tárolható is. A Samantha erős lombú, ellenálló fajta, kifejezetten édes, 20-22 centiméteres répát terem, csomózásra való, de tárolható is. A japán cég bemutatott választékának különlegessége az íz. Mind a négy említett fajtáról kiemeli a nemesítő az édes zamatot, ezen belül az Ingot 8% cukrot tartalmaz, az Imperator és a Kuroda fajtakörök keresztezéséből származó Sweet Candle pedig már a nevében is hordozza a legfontosabb jellemzőjét. Kiváló az íze, frisspiacra, és kifejezetten nyers fogyasztásra, nassolásra javasolják.
Ennél simább répa biztosan nincs – mondta Antal Gyula a Syngenta egyetlen, kísérletben szereplő fajtája, a Dordogne egyik leglátványosabb jellemzőjét. A betegségeknek jól ellenáll, és nem törik, az összes feldolgozási folyamatot jól bírja. Februárig, márciusig tárolják, erős lombjának köszönhetően még csomózzák is.
A Clause nemesítőház fajtáit még a Veritas Agro képviselői választották ki a kísérlethez, de már az új magyarországi forgalmazó, a ZWF Hortiservice Kft. képviseletében beszélt róluk Csorbá né Balla Zsuzsanna. A 130 napos Brutus a leghosszabb tenyészidejű a kísérletben szereplő negyvenkét fajta között. Szabad piacra való, méretes, hosszú répát nevel, homokon és kötött talajon egyaránt nagy hozamra képes. Az alter ná riá val szemben nem rezisztens ugyan, de nem igazán betegszik meg. A Phoenix viszont már az alternária- rezisztencia nemesítés eredménye, a legújabb fajták egyike. Dél-európai országok meleg éghajlatára nemesítették. Közepesen hosszú, szép színű és sima répát nevel. A Brutus-szal együtt kifejezetten hosszú tárolásra való. A 110 napos Privilege, bár kötöttebb talajokon is termeszthető, valójában a homokos termőtájak fajtája, könnyű talajokon lehet belőle igazi szép, hosszú, szabadpiaci árut termeszteni. Az erős lombú, 110-115 napos Trevor ugyanakkor a hossza miatt inkább csomagolós kategória.
Nem a fajtaválaszték a gyenge láncszem
A hazai sárgarépa-termesztésnek és -kereskedelemnek pillanatnyilag nem a fajtaválaszték a gyenge pontja, hanem sokkal inkább az, hogy a kereskedelem koncentrációjának nyomán a termesztés koncentrációja nem jött létre – fejtette ki Kádár András, a FruitVeB Zöldség Termelői Főbizottságának elnöke. Magyarországon száz hektárnál nagyobb felületen gazdálkodó termesztőből egy van – a rendezvénynek otthont adó Róna Szövetkezet –, 50-100 hektár közötti felületnagyságon szintén egyetlen cég gazdálkodik (bár az idén ott sem érte el a felület az 50 hektárt), és 25-50 hektár között is nagyon kevesen vannak. Vagyis, a nagyjából 1100 hektáros hazai termesz tőfelület zöme 1-5 hektáros egységekből áll össze, ami hihetetlen hátrányos. Lengyelországban vagy Hollandiában az ilyen kicsi termesztők összeállnak – nem feltétlenül tész formájában –, közösen készítenek egyöntetű árut, így teljesen más helyzetből tárgyalhatnak, mint egyesével. Ez Magyarországon sem lehetetlen, sőt megkerülhetetlen, mert különben tovább fogy az emlegetett 1100 hektár – mondta. Nagy József, a Róna Szövetkezet elnöke is megerősítette, hogy Hollandiában, Belgiumban az 5-10 hektáron gazdálkodó sárgarépa-termesztők közösen vesznek szín szerinti osztályozót, hogy az eltérő talajon termett sárgarépából közös, egyöntetű árualapot készíthessenek. A szín szerinti osztályozó megtérülését ebben az esetben nem a klasszikus módon kell számolni, hiszen nem biztos hogy a gazdálkodók több pénzt kapnak az így előkészített sárgarépáért. Viszont a nagy mennyiségű, egyöntetű áruval jobb eséllyel szerzik meg a piacot, és ez a lényeg – mondta.
A Róna és a répa
A kilencvenes évek legvégén, amikor a Róna Szövetkezet átfogó fejlesztésbe fogott a vöröshagymával, felmerült a kérdés, hogy milyen stratégia szerint folytassák a beruházásokat. Olyan szántóföldi zöldségnövényeket kerestek, amelyekből nem önellátó az ország, és szégyen, de sárgarépából nem önellátó – emlékezett vissza Nagy József, a Róna Szövetkezet elnöke.
Azután idővel egyre több közük lett a sárgarépa és más gyökérzöldségek termesztéséhez, mind jobban értettek a feldolgozásához és csomagolásához, mígnem mostanra a hazai durván 1100 hektáros teljes sárgarépa-termesztő felület több mint tizede Szabadszállás határában található. Megosztották a terheket, a Róna Szövetkezet intézi a szántóföldi részt, a Róna-Ker Tész pedig az osztályozásért, csomagolásért, és a kereskedelemért felel.
102 hektáron termeszt a szövetkezet mosós répát, amelyből három hektár a fátyolfóliás és az idén 14 hektárt szánnak szalmatakarás alatti teleltetésre. Ipari sárgarépát öt hektáron termesztenek bébiételnek, hűtőházaknak és konzervgyáraknak, a koptatott minirépa alapanyagául pedig 23 hektáron vetnek Imperator típusú fajtákat. A sárgarépa mellett más gyökérzöldségek is mind inkább szerepet kapnak, 32 hektáron termesztenek petrezselyemgyökeret, és növekvő területen, bár még mindig csak öt hektáron pasztinákot. Összesen tehát 167 hektáron volt az idén gyökérzöldség, a vetésforgó legfeljebb 200 hektárt enged.
Tavaly mintegy 5500 tonna sárgarépát értékesített a szövetkezet frisspiacra, túlnyomórészt (négyezer tonna erejéig) az áruházláncoknak. Az iparnak 500 tonnát szállítottak.
A Róna-Ker Tész 1800 négyzetméteres logisztikai központot épített, 2500 tonna sárgarépát tárolhatnak 2 C-fokon, 90-95% páratartalomban. Egyedülálló, hogy három fázisban mossák a sárgarépát: a vizes ürítésű áztató-mosó után dobmosó, majd polírozó következik. Vastagság szerint négy, hossz szerint három méretet osztályoz a gépsoruk. Vízhűtéses mosásra (hidrocooler) is van lehetőség, ami nagy minőségi előrelépés lenne, ám a piac egyelőre nem ismeri el a kezelés kilónkénti 10 eurócentes költségét.
Állandó kérdés a kieső sárgarépa. A szövetkezet vezetősége eltökélten vallja, hogy ami nem romlóhibás, abból lehetőleg minél többet el kell adni valamilyen formában, mert a termesztő azzal is dolgozott és költött rá, tehát pazarlás lenne kidobni. Folyamatos egyeztetés, tervezés és rengeteg beruházás után ma megoldott a kieső áru 21%-ának a feldolgozása: előfőzött és vákuumcsomagolt nagykonyhai termékeket, valamint koptatott minirépát, répagolyót és chipset gyártanak. Sárgarépalé ügyében is folynak a tárgyalások A cél az, hogy ezt a 21%-ot még tovább növeljék.
Tömpe Anna
