A világon 7,8 millió hektáron termesztenek szőlőt, a legnagyobb területen Európában. Hazánkban a legfrissebb becslések szerint 65-70 ezer hektárra csökkent a szőlőterület. Németországban közel kétszer ekkora területen, 102 ezer hektáron terem szőlő, összesen 165 fajta. Az ültetvények zömén, 91 ezer hektáron azonban csak 17 szőlőfajtát termesztenek, közülük 10 fehérbort adó, 7 kékszőlő. A legelterjedtebb a Rajnai rizling, 22 ezer hektáron tenyészik, a fehér szőlők közt a második helyen a Müller Thurgau, majd a Zöldszilváni, a Pinot blanc, a Szürkebarát, a Kerner és a Bacchus következik. A vörösbort adók közül a Pinot noir vezet, több mint 11 ezer hektáron termesztik, a sorban a Dornfelder, a Portugieser, a Trollinger, a Schwarzriesling, a Regent és a Kékfrankos követi.
Németországban elterjedtek a betegségeknek ellenálló, hivatalos nevükön Piwifajták. Összesen 14 vörös- és 22 fehérbort adó szőlőt termesztenek. A fehér szőlők közt az arányuk kimagasló, 83 fajtából 22 ellenálló.
Magyarországon összesen 133 szőlőfajta termeszthető, ebből 95 fehér és 38 a kék szőlő, 47 ezer és 21 ezer hektár területi aránnyal. Vezető fajtának azok tekinthetők, amelyek több mint ezer hektáron találhatók, ilyen szőlő 22 van hazánkban. A legnagyobb területen, 8084 hektáron Kékfrankost termesztünk, majd az Olasz rizling következik 4585 hektárral és a 3919 hektáron termesztett Furmint. A fehérborszőlők közül a Cserszegi fűszeres, a Chardonnay, a Bianca, a Müller Thurgau, a Zalagyöngye, a Chasselas, a Hárslevelű, a Szürkebarát, a Zöld veltelíni, a Rajnai rizling, az Ottonel muskotály, az Ezerjó és az Arany sárfehér termőterülete haladja meg az ezer hektárt. Vörösborszőlők közül a Cabernet sauvignon, a Zweigelt, a Merlot, a Cabernet franc, a Kékoportó és a Pinot noir a legelterjedtebbek. A Cabernet- k közül a C. sauvignont 2886, a C. franct 1345 hektáron termesztjük. Előbbi jobban elviseli az aszályt, utóbbi viszont jobb téltűrő. Fagyos területeken a Merlot telepítését is meg kellene gondolni, mert fagyérzékeny.
Hazánkban betegség-ellenálló fehérszőlőből 15, kékszőlőből 6 fajtát termesztünk.
A Duna borrégióban 88 fajta engedélyezett, háromnegyedük fehér szőlő, 18726 hektáron. A 22 kék szőlőt 6729 hektáron termesztik. Vezető fajtának 19-et tekinthetünk a borrégióban, itt már kisebb a különbség a fehér és a kék szőlők között, 13 és 6 fajta terem 14474, illetve 5821 hektáron. A Duna borrégióhoz tartozó borvidékek ismert, szélsőséges időjárási feltételeihez kellett fajtákat találni, azokhoz pedig megfelelő termesztési módszereket. Előnyben vannak tehát a jó szárazság- és fagytűrő, ellenálló szőlők. A fehér fajták közül a Cserszegi fűszeres vezet 2930 hektárral, a Biancát 2206, a Zalagyöngyét 1728, a Kunleányt 1230, az Arany sárfehért 1221 hektáron termesztik. Ide tartozik még az Ezerjó, a Kövidinka, a Chasselas, a Rajnai rizling, az Olasz rizling, az Aletta és a Müller Thurgau. A régió legnagyobb területet borító fajtája azonban kékszőlő, mégpedig a Kékfrankos, 3643 hektáron. A termesztők fölismerték a Kékfrankos megbízhatóságát, ami nagy előny a számukra. A következő vörösborszőlők területe jócskán elmarad tőle, a Zweigelt 735, a Cabernet sauvignon 704, a Kadarka 369 hektáron található meg. Elterjedt fajta még a Portugieser és a Merlot.
A Duna borrégióban 66 fehér szőlőből 16 Piwi-fajta, a kék szőlőknél 22-ből 4 ez az arány. Egyelőre nem találtuk meg az ellenálló szőlőkhöz illő legjobb termesztési és borkészítési módszereket, mondta Hajdu Edit. Például a Bianca, az Aletta, a Lakhegyi mézes termesztéstechnológiáját módosítani kell, mert ha sokat teremnek, nem elég jó a boruk. Alkalmas módszerekkel azonban jól megállják a helyüket. Az Aletta például nagyon jó téltűrő és sokat terem, ami a kárára is válhat.
A fajtaválasztást és a termőterület alakulását erősen befolyásolta az Európai Unió kivágási támogatása és az éghajlatváltozás, ami a fagyok, az aszály és a napégés gyakoribbá válásával járt. Hajdu Edit egyúttal felhívta a figyelmet a termesztéstechnológia változtatására is. A fajtatulajdonságok közt előtérbe került a termékenység és a borminőség, valamint a környezetvédelmi szempontok. A borpiaci kereslethez is folyamatosan alkalmazkodni kell.
Csemegeszőlő
Jó adottságú termőhelyeken kimondottan érdemes csemegeszőlőt termeszteni, néhány hazai próbálkozást is ismerünk fólia alatti termesztésre. Különösen a friss fogyasztású csemegeszőlő esetében nagy a jelentősége a kevesebb permetezésnek, amivel a Piwi-fajták megvédhetők a betegségektől és a kártevőktől. Ilyen ellenálló fajtákat hazánkban is nemesítettek, figyelmet érdemel a Borostyán, a Csépi muskotály, az Esther, a Fanny, a Lidi, a Nero, a Palatina, a Pegazus, a Pölöskei muskotály és a Teréz.
