A ’70-es évek végén a kereskedelmi tételként forgalmazott széna betakarítása hívta életre a nagybálázókat, ugyanis a nagyobb távolságra történő gazdaságos szállításhoz tömörebb, jó térkitöltésű és az átrakodásokat is jól elviselő formatartó, tömör bálákra volt szükség. Elsők között az Egyesült Államokból az ipari feldolgozásra szánt szalmák betakarításában kaptak szerepet, azóta pedig ma már a nagyüzemi állatállomány koncentrált takarmányellátásában is egyre fontosabb helyet követelnek. A napjainkban gyártott szögletes nagybálákat készítő gépek kivétel nélkül csúszódugattyús rendszerűek, melyeknek a dugattyúi szűkülő bálacsatornába préselik a felszedett szálasanyagot. A dugattyú nyomásának az elkészült bála tart ellent. A bála méretét a bálacsatorna geometriai keresztmetszete (szélessége és magassága), illetve a beállítható hossz határozza meg. Jelenleg a piacon kapható szögletes nagybálázók többféle bálamérettel dolgoznak.
A bálák térfogata 1,1 és 4,7 m3/db között változik. A szalmából készült bálák tömörsége 100 és 150 kg/m3, széna esetében 150- 200 kg/m3 és szenázsbála esetében pedig 300-400 kg/m3 közötti. Ez utóbbinál a bálázók szeletelő késekkel felszerelve dolgoznak, egyrészt a tömörebb bála készítése érdekében, másrészt a nagy bála könnyebb bonthatósága miatt is. A közelmúlt szögletes nagybálázó fejlesztési irányok mindenekelőtt a gépek teljesítményének növelésére és az egyre tömörebb bálák készítésére irányulnak. A bálakészítési folyamat a szálasanyag rendfelszedésével kezdődik. A szögletes nagybálázókra egyre nagyobb teljesítményű rendfelszedő dobok kerülnek fel, melyek munkaszélessége 2 és 2,35 méter között alakul. A sűrűbb újosztással, több tűsorral és nagyobb fordulatszámmal dolgozó rendfelszedők teljesítménye az utóbbi időben 20-30 százalékkal lett nagyobb (EasyFlow). Az anyagáramlást a rendfelszedő felett dolgozó, szimpla vagy dupla kialakítású bordázott leszorító hengerek teszik egyenletesebbé.
A rendfelszedő dob utáni anyagáram szűkítéséről kétoldali konzolcsigák vagy átmenő középső adagolású csigásdobok gondoskodnak. A bálázók többségében, de bálás szenázs készítésére alkalmas gépekbe minden esetben a rendfelszedő után nagyátmérőjű (75-85 cm) csillagrotort és 16-49 db kiiktatható szeletelőkést építenek be, amelyekkel a felszedett fonnyasztott szálastakarmány akár 2,5-5 cm közötti elméleti szecskahosszra is aprítható. Ez azonban a gyakorlatban többnyire a dupláját jelenti. A gépek egy részénél az aprítóberendezés alatti fenéklemez hidraulikusan nyitható, ezáltal az esetleges eltömődések könnyen megszüntethetők. A szögletes nagybálázók egyik legfontosabb és egyben az egyik legérzékenyebb részegysége az előtömörítő kamra vagy csatorna, valamint az előtömörített szálasanyagnak a préscsatornába történő továbbítását végző vezérelt villás adagoló vagy „Raffer”. Ennek intelligensebb változatai több szenzoron keresztül is érzékelik az előtömörített szálasanyag tömörséget, amely ha elérte a beállított szintet a „Raffer” a présdugattyú hátsó holtponti helyzetében a préscsatornába tolja azt. Az előtömörítés mértéke a bálamonitoron keresztül az üzemeltető traktor vezetőfülkéjéből több fokozatban is szabályozható. A bála tömörségét meghatározó bálacsatorna szűkítését szabályozható nyomású hidraulikus munkahengerek (6-8 db) végzik a beállítás után automatikusan. A tömörítő nyomás rendszerint 200 bar körül alakul. A bálacsatornák hossza, amely meghatározza a bálák hosszméretét is az egyes bálázóknál 2,75 és 3 méter között változik.
Az elkészült bálákat a gép kötözőszerkezete négyszeresen vagy hatszorosan zsineggel köti át. A kötözőszerkezet a szögletes nagybálázók másik legérzékenyebb része. A gépekbe annyi kötözőfejet építenek be, ahány soros a kötözés. Ez 0,8 m szélességű bálákat készítő gépeknél négy, az 1,2 m szélességű bálák esetében pedig hat. A kötözőfejek csomózással kötnek. A kötözéshez nagy szakító szilárdságú műanyag (polipropilén) kötözőanyagot (zsineget) használnak. A gépek többsége hurokba köt, amely azt jelenti, hogy a bálát a befejezésének lapjánál egyszer köti be. Vannak bálázók, amelyek dupla csomózással kötnek, vagyis a bála mindkét végénél csomóznak, ahol szorító kötést hoznak létre. A kötözési hibák csökkentése érdekében több bálázónál a kötözőfejeket sűrített levegővel tisztítják. A bálázó a zsineget a gépen elhelyezett kötegekből adagolja. A gépek általában egy napi bálázáshoz elegendő 24-36 zsineg-köteget hordoznak magukkal. A polipropilén kötözőzsinegek fajlagos hossza 110 és 200 m/kg közötti, a sodrás és mikroszálak minőségétől függően. Fontos, hogy a bálázó gyártója által megadott minőségű kötözőanyagot használjunk, mert így egy sor bosszúságtól szabadulhatunk meg.
A szögletes nagybálázóknál az elkészült bálák a bálacsatorna meghosszabbításában elhelyezkedő csúszdán keresztül jutnak a talajra vagy a hozzákapcsolt bálarendező kocsi segítségével csoportosan kerülnek a földre. Mivel a szögletes nagybálák rétegekből épülnek fel, könnyen beáznak és nehezen száradnak ki, ezért gondoskodni kell azok rövid időn belüli beszállításáról, kazalba rakásáról.
Ritkaságnak számítanak azok a bálázók, amelyek a nagy szögletes bálájukat több, kisebb (pl. 9 db) átkötött bálaegységből alakítják ki (Krone Big Pack 1270 Multi Bale). Ez ugyan több kötözőanyag felhasználásával jár, de ilyenkor a nagybála kisbálákra bontható, amely könnyebbé teszi azok felhasználását. A szögletes nagybálázóknál az utóbbi időben a dugattyúerő növelésével és bálacsatornák nyomásának emelésével 20-30 százalékkal növekedtek a bálatömörségek és formatartóbbak lettek a bálák is. Több bálázón is megjelentek bálamérlegek, amelyek bálacsúszdára kerülő bálák tömegét mérik és a bálamonitor memóriájában eltárolják. Így nem csak az elkészült bálák darabszáma, hanem tömege is pontosan ellenőrizhető és öszszesíthető. A GPS-szel felszerelt traktorokkal üzemeltetett bálázóknál az ISOBUS-on keresztül nemcsak a bálázó paramétereinek változtatására van mód, hanem az elkészült bálák táblán belüli helye is meghatározható és így a hozamok és a takarmány minősége is viszszakereshető. Egyes bálázó gyártók a helyspecifikus bálakészítést úgy fejlesztették tovább, hogy a bálázó minden bálát elektronikus etikettel is ellát, amelyből kiolvasható, hogy hol, mikor és milyen géppel készült az. Ezzel nyomon követhető a takarmány útja, a termőföldtől a jászolig. A bálázók továbbfejlesztésének fontos eredménye, hogy minimalizálták azok szervizigényét. A gépeket központi kenéssel látták el, hibakereső elektromos csatlakozással rendelkeznek és egyre fejlettebb és több információt nyújtó bálamonitor tartozik hozzájuk. A talajkímélés szempontjából egyre ballonosabb kerekekkel és tandem kialakítású futóművel készülnek.
Szögletes nagybálázók a gyakorlatban
A szálastakarmányok és a gabonaszalma betakarításának legnagyobb teljesítményű gépei a nagy tömörségű, szögletes bálákat készítő gépek. Ezeket a nagyüzemek, illetve a bérvállalkozók tudják esősorban kihasználni. Mintegy tíz gyártó készít ilyeneket világszerte, és évente 3200-3700 talál belőlük gazdára. A legtöbbet (1500-1700-at) Európában adnak el, ahol a legnagyobb gyártók a Claas, a New Holland és a Krone, amelyeknek több típusa is elérhető a hzai piacon is. Az elmúlt években a felhasználási területük tovább bővült.
Forrás:
