Hogyan került a a projektbe a Szerencsi Mg. Zrt.? Több okot is fel lehetne sorolni, de elsősorban azért, mert évtizedek óta 1200–1300 hektáron termesztenek őszi búzát, gyakran figyelemreméltó eredménnyel. Nem újkeletű náluk a kísérletekben való részvétel, erre korábban is volt náluk példa, s mindig megbízhatóan végezték a rájuk bízott feladatokat. Emellett az sem elhanyagolható, hogy a cég nem csak önmaga ismert, mint termelő nagygazdaság, hanem integrátorként is sok üzleti partnerrel ápol kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatokat. Ebben a projektben arra vállalkoztak, hogy a Pannon búza program számára kidolgozzák a jó minőségű és homogén árualap hosszú távú előállítását lehetővé tévő búzatermesztési technológiát. A termesztési és fajtavizsgálati kísérleteket Szerencsen állították be, a minőségi vizsgálatokat a Budapesti Műszaki Egyetemen végezték, míg Gyermelyen lisztet, tésztát, majd késztermékeket készítettek – és készítenek a jövőben is – a búzából. Ahhoz, hogy a projekt működése zavartalan legyen, a vetőmag-előállítás tökéletesítése érdekében a Szerencsi Mg. Zrt. korszerűsítette a saját vetőmagüzemét.
Lássuk, milyen feltételek között zajlanak a vizsgálatok Szerencsen! A konkrét helyszín Taktaharkány-Jajhalom, a talaj típusa csernozjom. Ezen kívül azt is fontos megemlíteni, hogy négy-ötévente istállótrágyát kap a terület, mert a Szerencsi Mg Zrt. a legnagyobb állattartó gazdaság Magyarországon. A kísérlet 2009-ben indult, akkor még 19 hektáron. A következő évben már 187 hektárra bővült a vizsgálatba bevont termőterület, s most, az utolsó évben 220 hektárról fogják learatni a vizsgált fajtákat. Ebben egyaránt szerepelnek kisparcellás és nagyparcellás üzemi kísérletek is. Figyelemre méltó tapasztalat, különösen a 2010–2011-es idényből, hogy a nagyparcellás, azaz üzemi táblákon hektáronként nagyobb hozamok születtek, mint a kis parcellákon. Az ok roppant triviális: a vetéskori száraz talajban a John Deere 750/A direktvetőgép után sokkal egyenletesebben és jobban kelt ki a búza, mint a kísérleti parcellákon a kísérleti vetőgép után.
A kisparcellás fajtakísérleteket az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetével közösen állították be, 1,5 hektáron, 15 búzafajtával. Az első évben a következő martonvásári őszi búzákat vizsgálták: Emese, Toldi, Süveges, Suba, Béres, Magvas, Ködmön, Verbunkos, Kolo, Kolompos, Walzer és Mazurka. Azóta újabb fajtákat is bevontak ebbe a munkába: a Magdalénát, a Csárdást, a Kikeletet, a Bodrit, a Lucillát és a Tallért. Menet közben az Emese és a Süveges kikerült a vizsgálatból, mert a gyakorlatban vagy a termés mennyisége, vagy a végtermék minősége alapján nem feleltek meg a kívánalmaknak. A kísérleti sorba beállított fajtákról a szerencsi és a martonvásári szakemberek minden évben előzetesen egyeztettek és úgy döntöttek. Az első évben a nagyparcellás üzemi kísérleteket 16 hektáron négy fajtával (Ködmön, Kolomppos, Suba és Kolo), elit szaporítási fokú vetőmaggal állították be.
A termesztéstechnológiát nem csak kidolgozták, hanem folyamatosan korszerűsítik is. Vizsgálják, hogy a Pannon búza programban mely talajtípuson, milyen elővetemény után, hogyan készíthető megfelelő vetőágy, amihez külön tápanyagellátási programot állítottak össze. Ennek része, hogy a talajélet javítására baktériumtrágyát juttatnak ki a búza alá (Phylazonitot, 10 liter/ hektár mennyiségben). Jelszavuk, hogy a növény igényét teljes mértékben kielégítsék, s csak a végén számolják ki, hogy mennyire érte meg. Már most nyilvánvaló, hogy az idei aratás után, a program harmadik évének végén az eddigi termesztéstechnológiát teljes egészében értékelik, felülvizsgálják, s ha kell, átdolgozzák, ugyanis olyan tapasztalatokra is szert tettek, amelyeknek eddig az ellenkezőjét gondolta a szakma.
Következetesen repce elővetemény után jött sorrendben a búza. Tavaly, a nagy szárazságban kiderült, hogy szebben mutat az őszi búza, ha kukorica után vetették, így egyöntetűbb, homogénebb lett a kelés. A korán lekerülő repcét követően, bárhogyan is vigyáztak, a talaj erőteljesebben kiszáradt, mint amikor a kukorica learatása után ott maradó szármaradványok megóvták a termőtalajt a teljes kiszáradástól. Az úgynevezett full technológiának, tehát hogy igény szerint mindent megadnak a búzának, természetesen költségvonzata is van, hektáronként 70–80 ezer forint többletet jelent. Mindez a többlet-növényvédelemből, a fokozott műtrágyázásból, a biológiai talajjavításból, a háromszori tavaszi fej- és lombtrágyázásból adódik.
De a többletköltséggel szemben látni kell a többletbevételt is. A számítás alapja egyszerű. A Szerencsi Mg. Zrt. 1300 hektárján a búza átlagtermése 5,5 tonna, míg a kísérleti 180 hektáron 7,76 tonna lett. Ez a mostani árakon (tonnánként 55 ezer forint), átszámítva a 2,26 tonnás többlettermést, minimum 120–130 ezer forint többletárbevételt eredményez. Azaz a ráfordítások megtérülnek, a befektetések hatékonynak bizonyulnak.
A projekt gyakorló növényvédelmi szakmérnökökből álló csapata 2011 végén a különböző búzafajták betegségfogékonyságát és -hajlamát is megvizsgálta. Kiderült, hogy ilyen tekintetben szinte rezisztensnek számít a Bodri, a Tallér, a Marsall, a Suba, a Béres, a Lucilla, a Kolompos és a Valzer. Némi fogékonyságot tapasztaltak a Csárdásnál, a Kolónál, a Toldinál, a Magdalénánál és a Mazurkánál. Azt is vizsgálták, hogy melyik fajta milyen termésre képes. Az eltérő időjárású 2010-ben és 2011-ben a fajták is másként viselkedtek, mert mindkétszer ugyanúgy születtek 7 tonna feletti eredmények, mint ahogy 6 tonna alattiak is. A 2011-es őszi vetésnél 5,5 millió csíra helyett a nagy szárazság miatt 6 millió csírával dolgoztak hektáronként. Bokrosodásban túl nagy különbség nem tapasztalható az egyes fajták között, mindegyiknél meghaladta a hektáronkénti kalászszám a 7 millió darabot. Kiemelkedően szerepelt ilyen tekintetben a Marsall és a Kolompos. A 2011-es vetés eredményeiről még nem tudtak beszámolni, ám az már látszik, hogy közepes vagy gyenge közepes hozamok születnek a kísérletben is. Ez nem csoda, hiszen októberben 23, novemberben 0 milliméter csapadékot kaptak. Ebben az évben június elejére érték el összesítve a 100 milliméter csapadékot a kísérleti táblákon – a sokévi éves átlag 450–500 milliméter.
A projekt végleges zárását és értékelését 2013 márciusában tartják majd, akkorra már rendelkezésükre állnak a Budapesti Műszaki Egyetem vizsgálatai, valamint a Gyermelyi Zrt. sütési kísérleteinek eredményei is. Annyit már most megalapozottan kijelentettek a szakemberek, hogy a projekt megnyugtató szakmai eredményeket hozott. Újfent bebizonyosodott, hogy az őszi búzát is lehet jövedelmezően, s egyben jó minőségben előállítani, nem kell megalkudniuk a malmoknak sem, amikor az igényeiket fogalmazzák meg. A sütőipar számára termelhető egyöntetű, kiváló minőségű, az előírásaiknak megfelelő búzafajta – igaz, valamennyi felsorolt kritériumnak előfeltétele, hogy nagy mennyiségű homogén készterméket állítsunk elő. Egyértelműen bizonyítást nyert a szerencsi kísérletben, hogy a minőségi fémzárolt vetőmag használatát az őszibúza- termesztésben sem volna szabad megkérdőjelezni!
