A bálázók elsősorban a szalma betakarítását illusztrálták, de hozzá kell tenni, hogy bármilyen szálas anyagból készíthetnek akár henger-, akár hasábbálát. A felsorakoztatott szalmabetakarítók közül egy tartozik a fix kamrás kategóriába, a többi mind változtatható kamrás megoldás. A John Deere 644-es fix kamrás hengeres bálázó maximális átmérője 1,35 méter lehet. Ez az egyetlen eszköz, amivel nem csupán szalmát, hanem nedves anyagú takarmányokból, például szilázsból és szenázsból is bálát lehet készíteni. Ennél is 17 görgő bálázza az anyagot, s a tömörítés akkor kezdődik, amikor a belül felhalmozott anyag eléri a bálázó méretét. Nem új eszközről van szó, ezt azért mutatták be, mert felszerelhető egy hevederszettel, arra az esetre, ha szárazabb anyagot kívánunk betakarítani. A bálamag kialakításában ilyenkor ez a hevederszett van a segítségünkre. Alaphelyzetben, ha a görgők a hajtottak, amikor száraz anyaggal dolgozunk, a bála megállhat, csúnya lesz, gyakran sokszög alakú, és a kötözése sem oldható meg jól. Ezért a hevederszett jobb, mint az eredeti: ebben jobban tapad a szalma, és a bálát jobban meg tudja forgatni, következésképpen szabályos bála jön létre.
A változó kamrás megoldásra több eszközt is bemutatott a KITE. Ezek lényege, hogy a bála átmérője tetszőlegesen beállítható, mert ahogy az anyag bekerül a gépbe, a tömörítés belülről indul meg. Így száraz anyag esetében is jó, egyenletes tömörségű bála képződik. Mivel a heveder körbeöleli a bálát, így a megcsúszás veszélye megszűnik.
A változó kamrás bálázók közül a John Deere 852-es 1,55 méter átmérőjű bálát készít. Ez egy rendkívül univerzális gép, tökéletesen alkalmas a száraz, egyébként csúszós anyagok bálázására, mivel megcsúszással nem kell számolni. A heveder teljesen körbeöleli a bálát, így a gépből nem hullik ki semmi, kevesebb lesz a veszteség. Ráadásul ez a gép nedves anyagoknál is jól használható, ugyanis van benne egy lágy bálamagot készítő rendszer. Ennek lényege, hogy a bálaindításnál a kamranyomás nulla barra redukálható, tehát lágy bálamagot tudunk készíteni. 
A mi döntésünktől függ, hogy ennek a résznek az átmérője mekkora legyen, a bemutatón 80 centiméteres volt. Méretérzékelő van beépítve, és a traktoros látja, amikor a mag a beállított méretet elérte, s csak ezután képződik a bálán a keményebb külső héj. Ennek akkor van jelentősége, amikor nedvesebb anyagot, nem teljesen száraz szénát kell bálázni. Ha ezzel a géppel szedjük össze a szénát, akkor a belső, lágy bálamag utólag jobban átszellőződik, kiszárad, nem penészedik, azaz nem megy tönkre. A John Deere 852-es tökéletes szalmában és szénában, de készíthető vele szilázs- vagy szenázsbála is.
A John Deere 854 annyiban tér el az előzőtől, hogy elődarabolóval van felszerelve. Ez különösen ott előnyös, ahol a szalmából, illetve az istállótrágyából biogázt erjesztenek. Az így betakarított szalma – mivel jól felaprózzák – a biogázerőműben sem okoz dugulást. A maximális bálaátmérő 1,55 méter lehet. Mind a 852-esre, mind a 854-esre jellemző, hogy ha nedvesebb anyag betakarítására akarják használni, akkor felszerelhető egy harmadik hevederhajtó görgővel. Ez 50 százalékkal növeli a nyomatékot, ami a szenázs- és a szilázsbála készítésénél igencsak előnyös.
A John Deere 900-as sorozatát két típus, a 960-as és a 990-es képviselte a bemutatón. Tegyük hozzá, ezeknek a gépeknek ez volt a magyarországi ősbemutatója, és mindkét gép sok-sok innovatív, egyedülálló megoldással hívta fel magára a figyelmet. A sorozat gépeinek nagyobb kapacitású a rendfelszedője: eddig négy sorban helyezkedtek el a felszedőujjak, ezekben a típusokban már öt sorban helyezték el őket, és ennek megfelelően a kapacitásuk is 25 százalékkal nagyobb lett. A rendfelszedőknél így csökkenthető a veszteség, vagy nagyobb haladási sebesség érhető el. Integrált csigás rotorral szerelték fel, ami azt jelenti, hogy a terményt középre hordó csiga és a rotor egy tengelyen helyezkednek el. Emiatt egyszerűbb a lánc hajtása, és így a kamratöltés is egyenletesebbé válik. A felsorolt újdonságok miatt helyénvaló a megállapítás, hogy a 900-as bálázók rendkívül innovatívak. A gép két darab, egyenként 573 mm szélességű hevederrel van felszerelve. A két széles heveder gyárilag végtelenített, úgyhogy nincsenek kapcsok (amik egyébként a gyenge pontok lennének), hanem egybe vannak sütve, és úgynevezett szövet erősítésű hevederek, a piacon egyedülállóak. Ezeknek a széles hevedereknek a szakítószilárdsága rendkívül nagy, így nagyobb bálatömörség érhető el velük. Ezeknek a hevedereknek az élettartama hosszabb, nagyobb szélességük miatt a bálalefedettségük jobb.
Adódik a kérdés, hogy miért két és miért szélesebb hevedereket alkalmaznak, amikor hat darab keskenyebb heveder a megszokott. A válasz, hogy mert így nincs rés, vagy alig, s így a száraz, töredezett anyagból is csak minimális a veszteség. További előnye ezeknek a gépeknek, hogy gyors bálakidobó rendszerrel készülnek. Újdonság ez is, és egy bála kidobási ciklusa 5 másodpercre csökkenthető, szemben a többi gép 13–20 másodperces teljesítményével. Elég belegondolni, hogy a szalma betakarítása során ez mekkora teljesítménynövekmény. Ezt az teszi lehetővé, hogy mindkét 900-as bálázó teljes egészében alvázas megoldású. Nincs rajta nehéz kamraajtó, csak egy egyszerű védőponyva zárja hátulról, amit gyorsan lehet nyitni. Az egész rendszert tovább javítja, hogy a bálakamra mindkét fala oldalirányban 50–50 milliméterrel elmozdul, amikor ürítésnél a hátsó ponyva kinyílik. Az oldalirányú falmozgás különösen a nedves anyagból készült báláknál előnyös, mert megszűnik általa a bála bennragadásának veszélye.
A John Deere 960-as maximális bálaátmérője 1,6 méter, a John Deere 990-esé 1,85 méter. Mindkettő nagy tömörségű bálát készít, köszönhetően a széles és nagy szakítószilárdságú hevedernek. A tömörség irodalmi adatok szerint 14–15 százalékkal is nagyobb, ám a gyakorlati bemutatón (a helyszínen két mérleggel megmérték őket) 40–50 százalékos különbséget tapasztaltunk. A John Deere 900-as sorozatú bálázóinak megjelenése új teljesítményszintet hozott, amilyet eddig nem ismertünk. Ezek a gépek egyszerre képesek nagyobb menetsebességre, tömörebb bálára, gyorsabb bálakidobásra és egyenletesebb kamraetetésre.
A KITE bemutatta a Kuhn LSB 1290 típusú szögletes, vagy szakszerűen szólva hasábbálázóját is. A kamra átmérője 120×90 centiméteres, vagy átalakítható 120×80-esre is. A bála hossza 3 méterig fokozatmentesen növelhető. Nagy előnye ennek a módszernek, hogy így rendkívül tömör bálát lehet készíteni. Logisztikailag a legkedvezőbb a 2,4 méter hosszú szögletes bála, amivel szalmából elérhető az 500 kilogrammos tömeg. Érdekessége még, hogy előtömörítő csatornából megy tovább az anyag, s így egyenletesen nagy tömörségű, nagy bála készíthető. A KITE ezt a gépet közvetlenül a gyártól forgalmazza. Az állattenyésztő telepek mellett főként papírgyárak és erőművek kedvelik ezt a gépet. A John Deere és a KITE hazai fejlesztései közül megjegyzésre érdemes, hogy mind a 800-as bálázók, mind a Kuhn gépe isobusszal vannak felszerelve. A traktor és a bálázó között tökéletes a kommunikáció, a gépek elektronikus megoldása univerzális.
