0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Háromgenerációs családi gazdaság

Kőszegen, a mezőgazdasági szakközépben tanult és végzett az óhidi Sebestyén Zsolt. Állattenyésztésből szerzett szakképesítést, azonban hosszú ideig nem gyakorolta a szakmáját, helyette előbb kőműves brigádban dolgozott, majd egy fatelepre került. Mindig ott dolgozott, ahol munkalehetőséget talált.

A település határában lévő telephelyükön sertés- és marhahízlalással foglalkoznak, és itt van a növénytermesztéshez szükséges gépparkjuk is. Több mint 100 hektár földet művelnek, saját és bérelt földeken, illetve bérmunkát is vállalnak. A föld korábban tsz-tulajdon volt, de annak idején ők maguk és a rokonok is kivették. Egyébként Kocson ma is működik a tsz – növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Rajtuk kívül a településen csak Vasék állattartók, igaz a gazdaság az évek során sok változáson ment keresztül.

Egy MTZ-vel indult

A családi vállalkozást a nagyapa, Vass László alapította. Malomban dolgozott, az ottani egyik fizetéséből vett egy MTZ 50-es traktort és a szőlőhegyen, egy fél hektáros területen búza és kukorica termesztésébe fogott, illetve otthon, háztáji formában foglalkozott sertésekkel.

Idővel a ház udvara szűkösnek bizonyult, így a 2000-es évek elején elkezdték építeni a falu határában, a családi háztól 800 méterre található állattartó telepüket – családi körben tanyát –, amely most a gazdaság központja. Kezdetben 15 anyakocát tartottak és ennek szaporulatát hizlalták.

Ehhez a tanyán minden feltételt megteremtettek: istállót, takarmánytárolót, erő- és munkagépeket a takarmány megtermeléséhez. Így aztán mára traktortól a kombájnig a teljes erő- és munkagépsor adott a szántóföldi munkához.

Újabb lehetőség a bérhizlalás

Később a sertésállományuk is nőtt: a faluban lévő háznál tartottak 50 anyakocát, s azok szaporulatát hizlalták a tanyán. Azonban olyan nagy költségekkel és anyagi kockázattal is járt a saját tulajdonú süldők hizlalása, illetve a három embernek olyan sok gondja adódott a növénytermesztés és az állattartás összehangolásával, a takarmányozással, illetve az állattartáshoz köthető napi szintű munkával, hogy eldöntötték, felszámolják az üzemi szintű sertéstartást. Azért, hogy az istálló ne álljon kihasználatlanul, újabb lehetőségek után néztek. Így találtak rá a bérhizlalásra. Azóta is egy hazai partner számára hizlalják a sertéseket. Egyszerre 600 malac érkezik, a ráhizlalt súly után járó ár fix, így gond nélkül tudják tartani a hízókat, amelyek három hónap alatt elérik a vágósúlyt.

Időközben a nagyapa visszavonult, de ma is szívesen besegít a napi teendők elvégzésében, amire főleg a nyári nagy szezon közben van szükség. A gazdaság vezetője tehát ma az édesapa, aki fiával közösen viszi a gazdaságot.

A változást mutatja, hogy a harmadik generációs László az első, akinek mezőgazdasághoz kapcsolódó végzettsége van: mezőgépészként szerzett szakközépiskolai érettségit.

Osztrák kereskedővel

Miután a szántókon mindig is termeltek takarmánynövényeket, adódott, hogy ha nem a sertéshizlalásban használják fel, ne csak eladják, hanem találjanak más állatfajt, amivel megetethetik. Így találtak rá az osztrák partnerükre, aki Magyarországon felvásárolja, és itt Kocson hizlaltatja a bikaborjúkat. A mélyalmos tartású állomány vegyes – az osztrák ügyfél minden borjút megvesz, amit csak talál. Ottjártunkkor pedig 40 hízott állat várta a szállítást.

A gazdaság számára a növénytermesztés és az állattartás elképzelhetetlen egymás nélkül, hiszen az állatok számára szükséges takarmányt a termőföldek, míg a termőföldeknek szükséges tápanyagot (trágyát) az állatok termelik ki.

Így mindkét tevékenységet szívesen és odaadással csinálják. Ennek érdekében a telepet folyamatosan fejlesztik, próbálják kihasználni a lehetőségeket és minél korszerűbb berendezésekkel, gépekkel felszerelni. Ezen összetett tevékenységi kör miatt is fontos, hogy a gazdaság mindig a lehető legkorszerűbb technikákat alkalmazza mind az állattartásban, mind a növénytermesztésben.

Forrás: Kistermelők Lapja