70 éves a ZKI

Bittsányszky János, a ZKI Zrt. vezérigazgatója az intézet múltjáról és jelenéről adott rövid áttekintést.
A ZKI története 1943-ban kezdődött, amikor Kecskemét város vezetése úgy döntött, hogy a környék kertészeti fejlődése érdekében nemesítő és szaporítóanyag-termesztő állomást hoz létre. Megalakult a mai Zöldségtermesztési Kutató Intézet jogelődje, az Állami Kertészeti Kísérleti Telep.
A telep megszervezésére tizenhét hektáros területen Mészöly Gyula kapott megbízást. Ő azonnal megkezdte a hazai és külföldi zöldségfajták szelekciós célú begyűjtését. A háború miatti megtorpanás után, 1947ben újraindult a munka. Konzervipari paradicsom- és uborkafajták, saláta és paprika szelekciójával és vetőmagtermesztésével foglalkoztak. A kezdetektől termesztéstechnológiai kutatás is folyt. Az ötvenes évek elején jelentek meg az első paradicsomfajtáik.
1955-ben Duna–Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet néven tájintézetté szervezték át, és a zöldségnövények mellett gyümölcs- és szántóföldi kultúrák nemesítési feladatát is az intézethez csatolták, majd 1958ban a szegedi és a kalocsai fűszerpaprika-kutatást is.
1963-ban kezdte meg működését a paradicsom vetőmagüzem, ami többszöri korszerűsítés után ma is üzemel. 1967-en akkor nagyon korszerűnek számító, 6000 m2-es, NDK-típusú üvegház épült a nemesítési munka támogatására, amely a kilencvenes évek második feléig üzemelt, akkor lebontották.
1970-ben újabb átszervezésre került sor: a Földművelésügyi Minisztérium megszüntette és úgynevezett profilintézetekké alakította a tájintézeteket, akkortól létezik a Zöldségtermesztési Kutató Intézet név. Az átszervezés során a zöldségkutatással foglalkozó valamennyi intézmény a ZKI irányítása alá került, így a kalocsai és a szegedi állomás után a makói, a budatétényi és az újmajori is. Abban az időben közel 500 fő dolgozott az intézetben.
Akkoriban az intézet teljes egészében költségvetési forrásból kapta pénzügyi fedezetét. Később a harmadát a piacról kellett előteremtenie, majd ez az arány fokozatosan romlott, a költségvetési támogatás kárára.
A piaci viszonyokhoz való alkalmazkodási kényszer a tevékenységek szűkítését vonta maga után: ami rövid távon nem hozott bevételt, azt megszüntették – elsőként a technológiai kísérleteket. A talpon maradás érdekében 1992–93-ban az intézet hírét megalapozó paradicsomnemesítés genetikai anyagait és személyi állományát holland gyökerű multinacionális vetőmagcégnek adták el.
1993-ban újabb átszervezés következett, ami már a teljes agárkutató hálózatot érintette: az ÁPV Rt. zártkörűen működő részvénytársasággá alakította. A tulajdonosi jogokat egy évig az ÁPV Rt., majd 14 évig az FVM, hat évig pedig ismét a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolta. Most ismét változás előtt állnak, hiszen a Vidékfejlesztési Minisztérium vissza szeretné venni a kutatóintézeteket.
A részvénytársasággá alakulás tovább erősítette az intézet piaci kitettségét. A fűszerpaprika- kutatást önálló társaságba, a makói hagymakutatást pedig a szegedi Gabonakutató irányítása alá szervezték.
Nemesítési tevékenységük újraszervezésekor az árutermelő kertészek igényeinek ki elégítésére helyezték a hangsúlyt. Az addigi húsz zöldségfajból csak hetet (paprika, paradicsom, uborka, görögdinnye, vöröshagyma, zöldborsó és zöldbab) tartottak meg. Az újjászervezés során 1997-ben korszerű aprómag tisztító-üzemet építettek, majd nagy teljesítményű vetőmag-tasakoló gépet üzemeltek be. A kutatási tevékenységre összpontosítva a vetőmag árualapok termelését és ellenőrzését a 2000-es évek elején szerződéses alapon a Zöldségmag Kft.-re bízták.
A hobbikertészeknek 150 fajtából álló, színestasakos vetőmagkínálatot állítottak össze, és az értékesítés szervezését átadták a ZKI-Vetőmag Kft.-nek. Az árutermelő kertészeket saját kereskedelmi és marketingszervezetükkel szolgálják ki.
2002-ben és 2003-ban teljes egészében ZKI-tulajdonú leányvállalatot alapítottak Szlovákiában és Szerbiában. Romániában és Horvátországban pedig képviselettel rendelkeznek. 2003-ban pályázat segítségével kétezer tonna befogadóképességű raktárt építettek, és ugyanabban az évben a nagymagvú zöldségfajok feldolgozására korszerű tisztító- és csávázógépsort vásároltak Hollandiából. 2005-ben bezárták és Kecskemétre helyezték a budatétényi állomásukat. 2009-től az apró magvak fertőtlenítését és csávázását csúcstechnológiás berendezés látja el.
Tavaly GOP kutatás-fejlesztési pályázatot nyertek, aminek keretében a nemesítési munka gyorsítására és a fajtakibocsátás fokozására egyhektáros, nagy légterű, energiaernyővel és vektorhálóval fölszerelt üvegházat építettek.
A fejlesztéseknek köszönhetően az eladásaik fokozatosan növekednek, az utóbbi években megközelítették az 1,5 milliárd forintot, aminek a fele export. Bevételeikből évenként 250-300 millió forintot fordítanak kutatás-fejlesztésre, nyereségük ennek ellenére eléri a 70-90 millió forintot. Az intézet 2004 óta nem részesül költségvetési támogatásban. Jelenleg 80 fő dolgozik a ZKI Zrt.-nél, ebből 13 fő nemesítő, illetve kutató.
Csizmadia László, a ZKI Zrt. kutatási igazgatója az intézet nemesítési munkájáról tartott előadást. Az évek során minden zöldségfaj nemesítési programjába beépült a rezisztencia-nemesítés, a piac azonban többre értékelte az egyéb fajtatulajdonságokat, így háttérbe kerültek az intézet fajtái – mondta.
Pavelka Árpád, a ZKI termeltetési és kereskedelmi igazgatója a vetőmagtermesztés folyamatáról szólt. Évenként mintegy 400-800 szerződéssel szerte a világon mindenütt – Chilében, Új-Zélandon, Kínában, Indiában, Thaiföldön, Tanzániában, Franciaországban, Olaszországban és Szlovákiában – termeltetnek vetőmagot. A korszerű vetőmagtermesztés érdekében igyekeztek folyamatosan lépést tartani a multinacionális cégekkel. Munkájukat 2005- ben létesült akkreditált laboratórium segíti. 2010-ben vető magfertőtlenítő és csíramegőrző szárító gépet, csávázógépet, 2011-ben korszerű vetőmagszámláló és -csomagológépet, illetve tasaknyomtatót üzemeltek be. Tavaly az 1,4 milliárd forintos árbevételük mintegy 55 százaléka a hazai piacról származott. Külföldön fontos sági sorrendben Szerbia, Oroszország, Moldávia, Ukrajna és Románia a legnagyobb vásárlóik. Évek óta csaknem töretlenül növekvő árbevételük tekintélyes részét (250- 300 millió forintot) fejlesztésre fordítják, így a hazai zöldségvetőmag-piac megkerülhetetlen szereplőivé váltak.
A 894 millió forintos innovációs program részeként most megépült üvegházban kilenc faj nemesítési munkájának fel gyorsítására nyílik lehetőség. A 481 millió forintból épült létesítményre az Új Széchenyi Terv 351 millió vissza nem térítendő támogatást nyújtott, a fennmaradó részt saját forrásból (322 millió forint), illetve hitelből (220 millió forint) teremtették elő.
Az 5,5 méter vápamagasságú holland üvegházban jelenleg gázenergia felhasználására rendezkedtek be, de a terveik között szerepel alternatív energiaforrás bevonása, ezért a kazánházat az építményen kívülre helyezték. Fűtési rendszerük három részre, hóleolvasztási célú tetőfűtésre, valamint vegetációs és fejfűtésre tagolódik. A fejfűtést úgy alakították ki, hogy a növényállomány magasságához igazodva mozgathassák. A fűtésen kívül az energiaernyőket, illetve a tápoldatozást is számítógép vezérli. A 14 szektorra osztott üvegházból 1100 négyzetméteres részt pótmegvilágítással is fölszereltek, ami bizonyos növények palántaneveléséhez elengedhetetlen.