A bodza mindenhol megél, tartják róla, de nem egészen ez a helyzet, kezdte a tápanyag- utánpótlásról szóló előadását Kaponyás Ilona, a TészÉsz Kft. szaktanácsadója. Széles ökológiai igényű növény a bodza, de tápelem igé nyes, a laza, humuszban gazdag talajt szereti. Levélvizsgálat alapján nitrogénből 2,6-3, foszforból 0,25-0,3, káliumból 1,5-1,7, kalciumból 1,5-2,5 és magnéziumból 0,25-0,3 százalékos értékek jelzik a harmonikus tápanyag ellátást. A tápelem-egyensúlyokra ügyelni kell ennél a növénynél is, a nitrogén– kálium aránya 1,7-2:1, a kálium–kalcium 1:1, a kálium– magnézium 1:0,25.
Elsősorban nitrogént kell adagolnunk a bodzának, különösen erősen csapadékos időben, mint az idei évjárat. Évente 300 kg nitrogén hatóanyag az igénye, amit a sok eső után pótolnunk kell. Pétisóval egyszerre 50 kg/ha adagban juttathatjuk ki, vagy karbamidos lombtrágyaként. Ebben az esetben arra figyeljünk, hogy a karbamid fellazítja a szöveteket, érdemes utána rezes permetezést beiktatni.
Mikroelemek pótlása
Ugyancsak figyelmet érdemel a sok eső után bekövetkező talajtömörödés és az abból fakadó tápelemhiány. A bodza ugyanis a tömörödött talajból nem képes fölvenni a magnéziumot, kalciumot, mangánt, cinket és rezet, ezek közül főleg a kalciumpótlás a lényeges, de a magnéziumhiány is a szőlőnél előforduló kocsánybénuláshoz hasonló tüneteket okoz. A tányérok érés előtt letörnek. Kalcium-nitrátból hektáronként 50, keserűsóból 25 kilogrammot adjunk májusban és júniusban. Júliusban már a kalcium-nitráthoz mindig adjunk kálium-nitrátot is, az érés segítésére. A két anyag jól keverhető egymással. Érés előtt váltsunk szulfát-formákra, kálium- és manézium-szulfátot adagoljunk. A magnézium fölvételéhez elegendő foszfor is szükséges, de a foszfort alapvetően ősszel kell kijuttatni. Tavasszal, március-áprilisban monokálium-foszfát tápoldatként adagolhatjuk, 30-40 cm mélyen kell a talajba juttatnunk. Mielőtt tápoldatoznánk, mindenképp locsoljuk be a talajt.
Mikroelemek közül a bór, a cink és a réz fontos a bodza számára, ezeket komplex vízoldható mikroelem trágyákban találhatjuk meg. Bórt a virágzás előtt, alatt és ősszel is ki kell juttatni, figyelmeztetett Kaponyás Ilona.
Sajnos a bodza esetében még nem ismert a lomb és a bogyó optimális aránya, amit figyelembe vehetnénk a termesztés során. Ennek vizsgálatára az idén négy helyszínen, különösen jó vagy rossz talajadottságok és termés mellett megszámolták a fürtöket és figyelik majd a termésátlagot. Eddig a bőtermő és keveset termő bokrokról szedett levélminták alapján nem tudtak kimutatni semmi lényeges különbséget.
A bodza összetevői
A magyar szakirodalom csak a népi gyógyászatban használt növényként foglalkozott a bodzával, élelmiszer-ipari felhasználásának és összetevőinek jobb megismerésére az 1990-es évek közepén indult kutatás a Budapesti Corvinus Egyetem Konzervtechnológia Tanszékén. Stégerné Máté Mónika, Dorkó Lilla és Abrankó László előadásában ennek a munkának az eredményeiről hallhattunk. A bodzavirágban flavonoidokat, fahéjsav-származékokat és illóolajokat lehet találni, a bogyó antocianinokat, flavonoidokat és C-vitamint tartalmaz. A bodza flavonoidjai a legerősebb gyulladáscsökkentő vegyületek közé tartoznak. 
Tudományos kutatásokban bizonyították, hogy a bodza alkotórészei a rákos betegségek kiegészítő kezelésére alkalmasak, antioxidáns hatású összetevői a szívés érrendszeri betegségek megelőzésében játszanak fontos szerepet. Még vizsgálják a bodza vírusokkal szembeni hatását. Mindent összevetve, a betegségek megelőzéséért érdemes bodzatartalmú termékeket fogyasztani.
Az egyetemi kutatások az élelmiszeripari felhasználás megalapozására irányultak. Vizsgálták a fertődi bodzafajták és a Haschberg beltartalmát, összehasonlították a fajták értékeit, nyomon követték az érést és különböző feldolgozási módszereket próbáltak ki. Ez utóbbi fejlesztésből jött létre a Sambo termékcsalád, lekvárokkal és szörpökkel. Nagyon előnyös beltar tal mú a homoktövis, a galagonya, a berkenye, a csipkebogyó és a bodza, de egyiket sem fogyasztjuk nyersen, ezért érdemes a feldolgozásukkal részletesebben foglalkozni, mondta Stégerné Máté Mónika. Mindegyiket kíméletes módszerekkel kell kezelni, hogy minél több hasznos anyag maradjon bennük.
Színanyagok
Az Európai Unióban 2005– 2006-ban a színezékekkel kezdődött az élelmiszeripari adalékanyagok felülvizsgálata. Megszületett az 1333/2008. EK-rendelet, ami 2010-től kötelezővé teszi, hogy a mesterséges színezéket tartalmazó élelmiszereken feltüntessék a következő figyelmeztetést: „A gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat”. Ennek következtében föllendült a természetes ételfestékek használata, mint a fekete ribiszke vagy a bodza. Antocianinjaikat membránszűréssel vonják ki a termésből, sajnos a bodza színanyagai nagyon érzékenyek a környezet kémhatására és a hőmérsékletre. Ezért inkább 60-65 refrakciószázalékos sűrítményt készítenek belőle, amiből néhány csepp elég a színező hatáshoz. Aggodalmas fogyasztók jó ha tudják, hogy ezeknek a természetes festékeknek is van E-számuk, az antocianin például az E 163.
Fontos tehát, hogy minél magasabb antocianin-tartalmú bodzafajtákat találjunk és vonjunk termesztésbe. E célból vizsgálták a Botész által behozott dán bodzafajtákat és megállapították, hogy termőhelytől és érettségtől függően több színanyag van bennük, mint a hazánkban termesztett bodzákban. A kísérletek most a pontos feldolgozási technológia kidolgozására irányulnak.
Tavaly júliustól szeptemberig kísérték figyelemmel Válon és Nagyvenyimben a dán fajták érésmenetét. Mindegyik dán bodza korábban érett, mint a Haschberg, érésmenetük azonban különbözött a két termőhelyen: Válon gyorsabban színeződött a bodza. Az érést 16 skálán értékelték, ahol az 1 az éretlen, piros bogyókat, a 6 a túlérést jelentette. Kiderült, hogy az antocianin-tartalom a 45. szakaszban a legmagasabb, túlérve csökken. A legtöbb antocianint a Samocco fajta tartalmazta, 1500 mg/100 g mennyiségben és közel ennyit találtak a Samidan fajtában is. A Sampo és a Haschberg eredménye közel azonos lett, 1000 mg/100 g, a legkevesbb antocianint a Samyl tartalmazta.
A fekete bodza színanyagai nagyon sötétek és tartósak, mert az antocianin molekulák cianidin alapvázához glükóz kapcsolódik, illetve speciális molekulájuk a cianidin-szambubizoid és szambuglü kozid. Ezeknek a pontos arányát még vizsgálják a fajtákban.
További kutatást terveznek a sűrítési módszer kidolgozására és instant porok készítésére. Olyan sűrítményt szeretnének, ami a lehető legtovább megtartja színezőképességét.
Dán fajták kísérletben
Csizmadia György, a Botész elnöke elmondta a fajtákról, hogy négy évvel ezelőtt 4 termőhelyen ültettek ki 7 bodzafajtát összehasonlító kísérletben. Legkorábban a Sampo érik, augusztus elején, majd augusztus 10-15. körül a Samyl, a Samidan, a Samdal és a Samocco, végül a Haschberg augusztus 25. körül. Szín szempontjából is kedvezőbbek a Haschbergnél, mert nem olyan kékes árnyalatot adnak, hanem a vadbodzához hasonló, rubintos színt. A dániai Arslev kertészeti kutatóintézetben kimondottan légyártásra alkalmas, erős növekedésű és bőtermő fajták létrehozása volt a nemesítési program célja.
A legkisebb fát a Sampo neveli, hektáronként 800 tővel lehet telepíteni. Termése kevesebb, mint a többi fajtáé, levéltetűre, levélatkára ugyanolyan érzékeny, mint a Haschberg. Nem hajlamos másodlagos elágazásra, hosszú, lehajló ágakat nevel, de ez a többi dán fajtára is jellemző. A Samyl, Samdal, Sa midan és Samocco közt alig lehet különbséget találni, egyöntetűen érnek, akár egy menetben is lehet szedni a termést. Erősen növekednek, a törzsmagasságot ezért érdemes 60 cm-re visszavenni. Hosszú hajtásaik alsó része nem is terem. A Samyl termőképessége a legnagyobb. Fagyra és törzspusztulásra ezek is érzékenyek, de nem annyira, mint a Haschberg. Levélatka és takácsatka is veszélyezteti őket. Mikroszaporításuk megkezdődött, őszre lehet szaporítóanyagot rendelni a Botésztől.
Telepíteni kellene
Hazánkban a bodzatermesztés mellett továbbra is jelentős mennyiséget gyűjtenek össze vad állományokról. A vadbodza mennyisége 5-10 ezer, a termesztetté 12-15 ezer tonna. Összesen 4 ezer hektár a bodzaültetvény nagysága Magyarországon, zömmel Haschberg fajtával. Nagyon föllendült a bodzatermesztés Kecel és Kiskőrös környékén, ahol szőlők helyére körülbelül 1000 hektárt telepítettek. Ezekből az öntözetlen ültetvényekből származik az első termés, az utolsó pedig Borsod megyéből, három héttel a Bács-Kiskun megyei után. Bodzából is kevesebb az új telepítés, mint amennyi kellene, az utóbbi 5 évben 500 hektáros nagyságrendben jött létre új ültetvény. Igény pedig lenne rá, az Agranata tavaly Romániából vásárolt gyűjtött bodzát.
