A környezetvédő mozgalmak hatására hihetetlenül megdrágult a növényvédő szerek engedélyeztetése, ami a nyereség csökkenéséhez és a gyárak összeolvadásához vezetett, vázolta föl a mai helyzet előzményét Horn András, aki nyugdíjazásáig a főként japán növényvédő szereket forgalmazó Summit Agro Kft.t vezette. Nemcsak növényvédő szerekkel, hanem nemesítéssel foglalkozó vállalkozások is egyesültek, ami egyenes utat nyitott a génmódosított fajták létrehozásához. Ugyanakkor a cégek rákényszerültek, hogy környezetvédelmi szempontból kevésbé káros hatóanyagokat fejlesszenek.
A hagyományos gazdálkodásban is mind jobban alkalmaznak környezetet kímélő eljárásokat, készítményeket, de igazán az integrált termesztést, a bio- vagy ökológiai termesztést és az őshonos növényeket előnyben részesítő permakultúrát tekinthetjük környezetkímélő módszereknek. Az integrált termesztés során a táj jellegével összhangban lévő gazdálkodást folytatnak, ügyelve a termőhely és a fajta összhangjára. A növénytáplálást a növény igényeihez igazítják, elfogadható költségszintre törekszenek és a károsítókat nem eltüntetni akarják, hanem a károsítási küszöb alá szorítani. Biotermesztésben kizárnak minden vegyszert, mert nagyon nagynak tekintik a növényvédelem környezeti kockázatát, beleértik ugyanis a kutatásfejlesztéstől a szállításon át a csomagolóanyag feldolgozásáig minden szakasz kockázatát. Ugyanakkor számos olyan természetes anyag használható a biotermesztésben, ami rendkívül mérgező, ezért a hagyományos növényvédelemből már kizárták. Ilyen például a nikotin, aminek az LD50 értéke (a kísérleti állatok fele elpusztul az adott adagtól) 55 mg/kg. Összehasonlításul például a piretroidok LD50 értékét 500nak vehetjük, míg a sóé 3000, a malationé 2800. Az is elgondolkodtató, hogy a gyűrűs férgekben előforduló benszultap hatóanyag (1100 mg/kg) nem használható rovarölő szerré formázva (pl. Bancol), sem más természetes eredetű hatóanyag.
A két módszer megegyezik abban, hogy igyekeznek megkímélni a hasznos természetes ellenségeket, amelyek közül általában a katicabogarakat, fürkészdarazsakat, ragadozó poloskákat és fátyolkákat ismerik a legtöbben, de létezik például olyan fatetű, amelyik lisztharmattal táplálkozik. A biotermesztésben viszont nem lehet feloldani azt az ellentmondást, ami a nagyadagú kénhasználattal függ össze, nevezetesen hogy a sok kénnel elpusztítják a ragadozó atkákat.
Az integrált termesztés lehetővé teszi, hogy egyaránt figyelembe vegyük a környezetvédelmi és a gazdaságossági szempontokat, anélkül, hogy romlana a minőség vagy csökkenne a hozam. Ez a gondolkodásmód rendkívül összetett és sok tényezőt vesz figyelembe, többek közt a hatóanyagok szelektivitását, hatásmódját, lebomlását, toxicitását, a talajban-vízben-levegőben kifejtett hatását, továbbá a készítmények adagját, kiszerelését, hatástartamát, várakozási idejét stb. Rohamosan fejlődött a rovarölő szerek szelektivitása, a táplálékláncon végig felhalmozódó DDTtől kezdve az egyetlen rovarfajra ható szerekig. A DDT-t követő szerves foszforsavészterek a melegvérű élőlényekre is mérgezőek, zömüket már nem használhatjuk az EUban. Csak a rovarokra hatnak a piretroid készítmények, de sajnos általában nem kímélik a hasznos rovarokat sem. Nagy előrelépés volt tehát a kitinszintézis-gátló és a juvenoid hatóanyagok megjelenése, majd az olyan biológiai védekezési módszerek bevezetése, amelyek a Bacillus thuringiensis különböző változataira, illetve a rovarokat megtámadó vírusok vagy gombák felhasználására épülnek. Ezek a legújabb anya gok már csak a célszervezetre, például a Bacillus thuringiensis kurstaki törzse csak a hernyókra, a tenebrionis törzse csak a burgonyabogárra, az israelensis törzse pedig csak a szúnyoglárvákra hat. Az almamoly ellen granulovírus, a gyapottok bagolylepke ellen nucleopolyhedrovirus vethető be. Ezeket 45 °Con kell tárolni, ami egyelőre a kereskedelmi forgalmuk nagy gátja. Előnyük viszont, hogy az engedélyezési eljárás feleolyan drága, mint a hagyományos növényvédő szereké, mert nem kell szermaradékkal számolni.
A legfontosabb a rizs
Igen szigorú az Európai Unió növényvédőszer-szabályozása és nem veszi figyelembe, hogy a világ nem Európa-centrikus, a legfontosabb növény pedig a rizs. Az unió újraengedélyezési eljárása miatt sok olyan készítmény sem használható már, ami az integrált növényvédelemben volt engedélyezett és a világon másutt továbbra is alkalmazzák. A korábbi 800 hatóanyagból 628-at vontak ki az első körben és 82 újat engedélyeztek. Az új elvek szerint a hatóanyagokat már nem a kockázatértékelés alapján engedélyezik, hanem kizáró tulajdonságokat határoztak meg, tovább szűkítve a hatóanyagok körét.
Másik veszélyes jellemző az EU-ban a párhuzamos import és a generikus készítmények engedélyezése. A tebukonazol hatóanyagot például eredetileg két gyártótól lehetett beszerezni, ma már kilenc generikus gyártó és két párhuzamos forgalmazó kínálja a termékét másmás márkanéven. Ennek az a nagy veszélye, hogy a termesztő azt hiszi, különböző készítményeket használ és nem figyel eléggé a szerrotációra, ami pedig a rezisztencia megelőzésére szolgáló, nagyon fontos lé pés a növényvédelemben, hangsúlyozta Horn András.
