Bonsai a kertben

Több tucatnyi óriás bonsai – Gergely inkább kerti alakfának hívja őket –, nevelkedik a maglódi bemutatókertben. A választék évenként bővül, a fákat mindig saját maga választja ki Japánban. Öt hétig utaznak, mire Maglódra érnek. Ott legalább fél évig edződnek, hogy megszokják a Japánétól merőben eltérő hazai éghajlatot. Többnyire jól alkalmazkodnak, hiszen csak a hazai körülmények közé való fajok közül válogat. A legellenállóbb a japán tiszafa (Taxus cuspidata), a japán hamisciprus (Chamaecyparis obtusa), a kínai boróka (Juniperus chinensis) és a japánciprus (Cryptomeria japonica). Kényesebb a csengőbojt (Enkianthus perulatus), amely sajnos nálunk fagyérzékeny, és savanyú talajt kedvel. A japán juhar (Acer palmatum) tartása is kockázatos lenne a mi páraszegény, perzselő nyarainkon. A japán selyemfenyő (Pinus parviflora) nagyon igényes, a hozzá nem értő gondozás nehezen helyrehozható hibákat okozhatna, így csak a nagyon felkészülteknek ajánlja. (…)