Ádám testvér a hibridről, mint népes családokat képző, kevéssé rajzó hajlamú, nagy hozamokat elérni képes „üzemi méhről” nyilatkozott, ilyen jellemzőkkel leírható „gazdasági” méhnek azonban ez a méh sem mondható. Németországban egyébként 7%-os – más fajták mellett – a buckfast törzsek jelenléte. Elterjedt olyan, krajnai fajtákkal jellemezhető országokban, mint Ausztria, Csehország, a legtöbb európai országban. Ausztráliában, az USA-ban egy tenyésztőről tud a lap. (…)
Szemelvények külföldi lapokból
A Deutsches Imker-Journal egy számot szentel annak, hogy a buckfast méhet övező túlzott lelkesedés vagy éppen az azt lefitymáló „értékelések" között végre reális képet adjon Ádám testvér újításáról, a keresztezéses, kombinációs tenyésztésről és annak végeredményéről. Melyek a megszokott, visszatérő klisék, vádak, túlzások? Hát pl. ezek a méhek sárga ördögök; kevéssé rajzanak; csak hivatásos méhész kezébe valók... - hogy csak néhány, az igazságot nem feltétlenül fedő megállapítást idézzünk. A valóság, az Európai Buckfast-tenyésztők Szövetségének 1500 tagja van, átlag 35 méhcsaláddal. Csakhogy sok közöttük a hivatásos méhész, akiknek a környezetében, példájukat követve, sok amatőr, mellékfoglalkozású méhész szintén ezt a fajtát (ami lényegében hibrid) tartja.
Forrás:
