Kelet-Közép-Európa legkorszerűbb keltetőüzemét avatták Uraiújfaluban

V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy a kormány kiemelten támogatja az állattenyészést, ezen belül is a normatív alapon nem támogatható baromfiágazatot. Magyarország azonban megkapta az EU jóváhagyását ahhoz, hogy 2018-ig fönntarthassa az állatjóléti támogatási rendszert, amiből a baromfiágazat részére forrásokat juttathatnak. Az állatjóléti támogatások összegét a 2014-es költségvetésben a kormány megkétszerezte, 4-ről 8 milliárd forintra növelve, mondta az államtitkár. 4,5-ról 7, 5 milliárd forintra növelték az állatbetegségek megelőzésre fordítható forrásokat is, amiből a baromfiágazat 2 milliárd forinttal részesül. 2010. óta megháromszorozta, 1-ről 3 milliárd forintra növelte a kormány az állati hulla-megsemmisítésre szánt összeget. A cél az, hogy az állattenyésztés kibocsátási aránya növekedjen a mezőgazdaságon belül, ami jelenleg 34 százalék az EU 50 százalékos arányával szemben.
V. Németh Zsolt szólt arról is, hogy az állattartás technológiai korszerűsítésére kiírt pályázatok elbírálása április közepéig megtörténik, és tekintettel a nagy érdeklődésre, a 35 milliárd forintos támogatási keretet megemelik, hogy a mintegy 58,5 milliárd forintos igényt a lehető legteljesebb mértékben kielégíthessék.
Az államtitkár elmondta, hogy a Magyarországon a baromfiágazatban 2500 vállalkozás működik, és ezek 60 ezer embert foglalkoztatnak. A baromfitelepek évi 500 ezer tonna élőállatot szállítanak a piacra,az alapanyag-termelésből évi 400 milliárd forintos, a feldolgozott termékek értékesítéséből pedig mintegy 800 milliárd forintos árbevételre tesznek szert. V. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyar fogyasztók ellátása érdekében is fontos a baromfitermelés fejlesztése, hiszen a baromfi az egyik legszívesebben fogyasztott húsféleség, az európai átlagnál évente fejenként 2 kilogrammal többet, átlagosan 24,6 kilogrammot fogyasztunk belőle.
Budai Zoltán, a Bábolna TETRA Kft ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a céget magyar befektetők 2004-ben vásárolták ki a Bábolna részvénytársaságból, és az elmúlt tíz évben sikerült a gyenge lábakon álló céget növekedési pályára állítani, és az egyik legnagyobb naposcsibét forgalmazó üzemmé szervezni. A cégcsoportban 32 baromfitelep működik mintegy 500 fővel, és további 6-8 bedolgozó üzem nevel jércét, illetve termel keltetőtojást a Bábolna TETRA Kft. számára. A cég éves árbevétele tavaly meghaladta a 11 milliárd forintot. Jelenleg 40 országba szállítanak naposcsibét, legnagyobb piacuk Románia, Horvátország, Oroszország, Ukrajna, Spanyolország.
A kapacitásbővítés új piacok felé is megnyithatja az utat, mondta Budai Zoltán. Az üzem méretének és technológiájának megválasztásának fő szempontja az volt, hogy a cég 1400-1500 kilométeres sugarú körben a legnagyobb naposcsibe-forgalmazó legyen, és az egyre koncentrálódó tojótyúktartáshoz igazodva egyszerre akár 200 ezer naposcsibét is ki tudjon keltetni.　
A tényleges kivitelezés 10 hónapos rohammunkában zajlott. Az új, összesen 3800 négyzetméter alapterületű, 20 ezer légköbméteres keltető üzembe Európa legkorszerűbb technológiáját, a holland Pas Reform keltetési rendszert építették be. A 24 elő- és 22 utókeltető gépbe teljes kihasználtság esetén összesen 2 millió 337 ezer tojást lehet berakni egyszerre, tudtuk meg Sáry Györgytől, a cég beruházásokért felelős munkatársától. Az elkövetkező egy hónapban a bonyolult vezérlési rendszer összehangolása, beüzemelése folyik, Az üzemben 22 ember dolgozik majd, csúcsidőszakban azonban további dolgozókat csoportosítanak át a cég másik uraiújfalui keltetőjéből.
A most fölavatott üzem a Bábolna TETRA Kft. elhunyt munkatársa, Szarka Ferenc nevét viseli.