Itthoni munkája és Kazahsztán között osztja meg életét Horváth László, aki meggyőződéssel vallja, hogy a kazah mezőgazdaság fejlesztése és a magyar agrárium felvirágzása szorosan összefügg. A tiszteletbeli kazah konzul személyes érdeklődése természetesen a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt-ből indul ki, amely a szakember cégrendszerének része, és ahol a közelmúltban a Cimbria segítségével megépítették Európa egyik legkorszerűbb vetőmagüzemét. Másrészt közel két évtizede jár Kazahsztánba, és ebből legalább tíz éve intenzíven dolgozik magyar cégek bekapcsolásán a kazah gazdaságba.
– A mezőgazdaság korszerűsítésére Nurszultan Nazarbajev elnök 2020-ig tartó átfogó fejlesztési tervet készíttetett, aminek megvalósítására 16 milliárd eurót irányoztak elő -ismertette a lehetőségek alapját a szakember. Ezzel egy időben itthon a keleti nyitás stratégiájára építve megalapították a Flóra Konzorciumot, ami a tervezett mezőgazdasági együttműködés legfontosabb bázisává vált. Fő céljuk a kihasználatlan kazah földterületek termelésbe vonása, a mezőgazdasági termelés korszerűsítése és piac teremtése a magyar vetőmag számára Kazahsztánban.
A tervek közül Horváth László elsők között a magyar vetőmag kazahsztáni sikerre vitelét látja megvalósíthatónak. Ennek alapja, hogy kiváló genetikát használjunk a termesztés kezdetén.
– A Kárpát-medence természetföldrajzi csoda, ahol minden mezőgazdasági tevékenységet a vetőmagtermesztésnek kellene alárendelni – vélekedik a szakember. – Ha szükséges, hát a veteményeskertben is vetőmagot kell előállítani! A hozzáadott érték a vetőmagelőállításban nagyságrendekkel nagyobb, mint más ágazatokban.
Magyarország a vetőmagexportban a világon a kilencedik, Európában a harmadik. Vitathatatlan, hogy évek óta az egyik legsikeresebb mezőgazdasági ágazatunk.
A magyar kutatóintézetek-Martonvásár, Szeged, Karcag -szakembereivel beszélgetve azonban szinte csak panaszt hallani: nincs pénz a kutatásra, a multikkal nehezen tudják felvenni a kapcsolatot, a hazai piac kicsi. Kazahsztánban pedig 90 millió hektár műveletlen terület vár bevetésre. Ha a magyar vetőmag-előállítást felfuttatnánk – a rendszerváltás előtti szintre -, a kazah igényeknek akkor is csak legfeljebb az egytizedét tudnánk kielégíteni. Könnyen belátható, hogy Kazahsztán mezőgazdasági szempontból a korlátlan lehetőségek országa. Ma hazánkban alig 120 ezer hektáron termesztenek vetőmagot, pedig a ’70-’80-as években még 330 ezer hektáron. Ez most újra elérhető célnak tűnik.
A program megvalósulása számunkra nem pusztán vetőmagexportot, hanem jelentős hazai foglalkoztatásbővülést is jelent. Ha csak a címerezést vesszük – kiszámolták, de így is alig akarták elhinni -, arra a két-három hónapra 890 ezer emberre lenne szükség. Óriási munkaerőt tudna felszívni ez az ágazat. Éves szinten ez 2-3 milliárd eurós exportnövekedést – ami a GDP-ben 3,3 százalék plusz -, 50 ezer állandó és a csúcsidőben közel egymillió ideiglenes munkahelyet jelent. Ráadásként a teljes magyar vetőmagkutatás újra lendületet kapna.
Kazahsztánban mezőgazdasági szolgáltató központokat kellene kialakítani, amelyekre a Flóra Konzorcium leszerződne, és a művelésre megkapott területekre tőlünk lehetne vinni a vetőmagot, a növényvédő szert, a szakembert, a gépeket, és szintén mi szervezhetnénk meg a középiskolai és a felsőoktatási képzést. A szakember szerint az sem elhanyagolható, hogy az így képzett mezőgazdászok generációkon keresztül hazánkhoz kötődnének.
Annak a generációnak, amely még a szovjet időkben hallott Magyarországról, a kiváló minőségű élelmiszerek jutnak eszébe. Az akkori kínálatban a magyar gyümölcslevek, konzervek, húsáruk magas minőséget képviseltek. Ezt kellene visszahozni a kazah családok asztalára.
A mezőgazdaságban a kazahok nagyon le vannak maradva hozzánk képest. Miközben gazdaságilag erős, olajban és ásványi kincsekben gazdag országról van szó, éves szinten hatalmas összegeket fordítanak agrárszubvenciókra, még ha nem is elég hatékony módon. A mezőgazdasági oktatásra csak néhány éve fordítanak figyelmet.
A Nazarbajev elnök által meghirdetett, 2020-ig tartó mezőgazdasági kibontakozási programban az állattenyésztésé a prioritás. Ehhez persze kukoricát kell előállítani, amihez jelentős anyagi támogatást adnak. Természetesen a világ összes kukoricatermelője és vetőmag-előállítója Kazahsztánban tolong – csak éppen azt nem tudják, amit mi. Először is mi magyarok a kazahok rokonai vagyunk.
„Innen talán nem érzékeljük, de ott ez sokat számít” – hangsúlyozta Horváth László. Van egy testvérországunk, amely ráadásul elég gazdag is. Ez annyit számít, hogy ha ugyanolyan ajánlattal élünk mint a multik, akkor inkább minket választanak, mert megbíznak bennünk. Emellett a tervezett gazdasági méretek is a miénkhez hasonlóak, amit ha idejönnek, láthatják, hogy hatékonyan tudunk művelni. „Ki kell mondani: ötvenhektáros üzemméretekkel a nemzetközi piacon nem lehet versenyképesen termelni” – szögezte le a szakember. Ha Törökszentmiklósban gondolkodunk, akkor az 1200-1300 hektáron megtermelni kívánt vetőmaghoz minimum 3000-4000 hektár művelésére van szükség a biztonságos munkához. Kazahsztánban is rájöttek, hogy ebben a nagyságrendben érdemes gondolkodni, és a magyar szakértők erre adnak megoldást.
Kazahsztán erőssége, hogy szinte minden megtermelhető az országban. A Flóra Konzorcium több fordulóban küldött ki szakembereket, hogy megvizsgálják a területeket. Az északi, az északkeleti, a nyugati és a középső részén kiváló gabonatermő földeket találunk. A kalászos gabonánál kitűzött kormányzati cél a hozamok növelése. A keleti és a déli országrészek kedvező adottságokkal rendelkeznek az olajosnövények, a cukorrépa, a kukorica, valamint a zöldség-és a gyümölcstermesztéshez. Ugyanakkor vannak területeik, ahol két évtizede legfeljebb csak legeltető állattenyésztést folytattak.
A kazah fiatalság ma inkább a pénzszektorban, az olajiparban, a technológiai iparban látja a boldogulás lehetőségét, a mezőgazdasággal nem igazán foglalkoznak. Vagyis újra vonzóvá kell tenni számukra.
Három éve zajlanak fajtavizsgálatok Kazahsztánban, és bár idén már szállítottak ki vetőmagot, a szakember szerint még két évre van szükség. Ha a kazah-magyar pénzügyi alap felhasználásával jövőre elindulhatnak a munkák, akkor 2020-ra, mire az elnök által meghirdetett kazah mezőgazdasági programban megfogalmazottak beérnek, mi is ott leszünk. Kulcskérdés, hogy a mezőgazdaságát fejleszteni kívánó Kazahsztánban az első perctől jelen legyünk, hiszen az ottani területek méretét figyelembe véve a magyar vetőmagelőállítás lehetőségei korlátlanok. Elég csak azt kiemelni, hogy a kazah agrárágazati terv alapján évente mintegy negyvenmilliárd forintnyi támogatást biztosítanak a kiváló minőségű vetőmagok vásárlására.
A jól irányzott marketing fontosságára is felhívta a figyelmet Horváth László. Ebben a magyar kereskedőház-hálózat – amely Asztanában már működtet irodát – sokat segíthet.
A volt szovjet tagállamok kapcsán mindig felmerül a kérdés, hogy az éppen regnáló kormány vállal-e bármiféle felelősséget a folyó gazdasági tevékenységekért. Ez mindkét oldalról fontos tényező. Ezért kellett létrehozni a Flóra Konzorciumot, ahová minden fontos – ma már a NAK, és rajta keresztül a nagy létszámú tagság és a NAIK is tagja – szervezet belépett, így a teljes magyar mezőgazdaságot képviseli, és ezáltal felelős partnere tud lenni a hasonló kinti szervezetnek.
– VINICZAI –
