Tejelő szarvasmarhát – kizárólag holstein-frízet – két helyen tart a kft.: az egyik telephelyük Újszentmargita–Bödönháton található, ahol 600 fejőstehénnel és szaporulatukkal foglalkoznak, a másik telephelyük pedig Debrecen-Kismacson működik, ahol 650 tehenet és szaporulatukat tartják. A korszerűsítések 2009-ben kezdődtek, s azóta az ATK 1., 2.,3., 4. és 5-ös pályázatain is indultak és nyertek. Az elmúlt időszakban a pályázatokban vállalt fejlesztések készültségi aránya elérte a 99,73 százalékot, vagyis kijelenthetjük, hogy teljessé vált a program.
A szarvasmarhatartás korszerűsítése programban az istállóik tetőszerkezetét a gerincnél megnyitották, így megteremtették a természetes szellőzés feltételeit. Addig, főként a nyári hőségnapokon, a tejelő tehenek rendkívül sokat szenvedtek a melegben, mert csak az ajtókon és az ablakokon lehetett friss levegőt beengedni az istállóba. Amióta a klímaváltozással gyakoribbá vált a nyári forróság, azóta minden év júliusában és augusztusában, kivétel nélkül, csökkent a tehenek tejtermelése. A csökkenés mértéke olykor elérte a 15-20 százalékot is. Ennek megelőzése érdekében döntöttek az új megoldás, a tetőn keresztüli természetes szellőztetés mellett. A még jobb levegőcsere érdekében nagyteljesítményű ventillátorokat szereltek valamennyi istállóba: van, ahol csak hat, de olyan is van, ahol nyolc légcserélőt állítottak munkába.
A gerincszellőzés esetében felülre egy segédtetőt is építettek, ami az eredeti fedél fölött található, hogy a szellőzésre megnyitott résznél meggátolja a csapadék bejutását az istállóba. A tartástechnológia megújításának másik lépése az istállón belüli pihenőtér korszerűsítése volt. A debreceni telephelyen az állatok korábban is egyedi bokszokban álltak, de ezek a pihenőbokszok már elkoptak, azonkívül a tejelő tehenek átlagos testmérete az utóbbi időszakban jóval nagyobb lett, mint korábban volt. Az istállókban ezért a mai követelményeknek megfelelő új egyedi bokszokat alakítottak ki, természetesen a jelenlegi, tehát nagyobb állatméretekhez igazítva. Ugyanezt elvégezték Bödönháton is. Ott a korábbi mélyalmos tartásról tértek át a pihenőbokszos technológiára.
Az erjesztett tömegtakarmány szakszerű tárolására egy háromszor 2000 tonnás silóteret alakítottak ki, vagyis 6000 tonna szilázst tudnak előkészíteni a jószágaiknak. Ennél is nagyobb feladatot jelentett, hogy az épületek felújítása mellett sokat kellett fordítaniuk a trágyakezelés korszerűsítésére. Mindkét szarvasmarhatelepükön vízzáró betonfelületeket és oldalfalakat alakítottak ki a szervestrágya tárolásához, így már legalább hat hónapig tudják tárolni a szerves istállótrágyát, ami EU-követelmény lett. A telepeken, külön-külön, 10 ezer tonna szervestrágya képződik évente, aminek a felét az új trágyatelepeken egyidejűleg lehet tárolni. Megoldották a hígtrágya szakszerű tárolását is, erre megerősített fóliával bélelt tározókat hoztak létre. A keletkező hígtrágyalé szakszerű kijuttatására alkalmas öntözőberendezéseket is vásároltak, mert a pályázatok erre is lehetőséget adtak. A trágyarendszer kiépítéséhez 70, az épületek és a technológiai berendezésekhez 40 százalékos intenzitású volt a támogatás. A meghirdetett és elnyert pályázatok eredményeként tudtak vásárolni továbbá erőgépeket, trágyaszórókat, fűkaszákat, rendkezelőket és bálázókat is.
Az Agrárgazdaság Kft. által végrehajtott korszerűsítések és beruházások összértéke elérte az 1 milliárd forintot, Ebből a trágyarendszer kialakítására 200 millió forintot fordítottak. Az 1 milliárd forintos költségbe beletartozik továbbá két új istálló megépítése, amelyeket két leamortizálódott szerfás épület helyett készítettek. A korszerűsítések és beruházások eredményeként száz tehénnel tudták növelni az állatlétszámot. Jól jött a támogatás és megérte igénybe venni, bár tény, hogy mindezek a feladatok sok saját erőt és banki hitelt lekötöttek. Menet közben a fejőházakat is korszerűsíteni kellett volna, de a cég pénzügyi egyensúlyának megőrzése érdekében erre nem mertek vállalkozni. Ám az eddigi fejlesztések egyúttal kijelölték a jövőt is, és továbbra is bíznak benne, hogy a két régi fejőházat fel tudják újítani, mert a támogatáspolitika ezt lehetővé teszi a számukra.
Végezetül, lássuk, mennyiben változtak a gazdálkodási eredményeik a fejlesztéseknek köszönhetően! Amikor az Agrárgazdaság Kft. 2009-ben nekifogott a fejlesztéseknek, az éves tejtermelésük 6 millió liter volt. Ma már 11 millió liter tejet állítanak elő, úgy, hogy közben a tejelő tehenek száma csupán százzal emelkedett. A tejtermelés mellett pedig odáig jutottak, hogy 2014-ben már vemhes üszőket is tudtak értékesíteni. Az első évben ötven darabot adtak el, de jövőre már százzal számolnak. Forgács Barna úgy fogalmazott, hogy a megtérülés fontos dolog, és ezt körülbelül öt év alatt érhetik el. Ám ennél is sokkal fontosabb, hogy a felújítások és az új beruházások nélkül sem az állataik tenyészértékének minimumát nem tudták volna kiaknázni, sem a környezetvédelmi előírásokat nem tudták volna kielégíteni. Most viszont van két teljesen korszerű tehenészeti telepük, amelyeken versenyképesen állítják elő a tejet. Így mindkét telephelyről egy-egy kamion indul útnak naponta az Alföldi Tejszövetkezet székesfehérvári feldolgozóüzemébe.
-avar-
