Csaknem háromezren érkeztek az ország minden tájáról Rábcakapira, a Németh István biogazdaságának központjában megrendezett regionális bionapra. A látogatóknak lehetősége volt megtekinteni a gazdálkodó biozöldség-parcelláit, illetve újonnan megépített biomalmát is.
Roszík Péter, a Nyugatdunántúli Biokultúra Egyesület elnöke, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője a rendezvény megnyitóján elmondta, hogy a bionap alkalmából a nagyközönség számára is kitárta kapuit a Rábcakapi Biokertészet. Az itt látottak, valamint a gazdával folytatott személyes eszmecsere, a közvetlen hangvételű beszélgetés még a kétkedőket is meggyőzhette arról, hogy az ökológiai gazdálkodás működő rendszer. A hagyományos termeléshez képest több figyelmet, hozzáértést és természetközpontú megközelítést igénylő biogazdálkodás nemcsak a gazda és családja megélhetését, a vásárlók egészségét szolgálja, hanem a környék is egészségesebb és fajokban gazdagabb lesz általa. Az emberiség egészségének és jövőjének sorskérdése, hogy milyen gazdálkodást, élelmiszertermelést folytatunk, mondta Roszik Péter.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára köszöntőjében a Rápcakapi Biokertészet eredményit méltatta. Mint hangsúlyozta, a kerek évforduló kiváló alkalom a számvetésre. Ehhez hasonlóan idén a hazai mezőgazdálkodás számára is lezárul egy hosszú időszak, és egy új kezdődik, amelyben igyekszik a kormányzat nagyobb teret engedni, több támogatást nyújtani a biogazdálkodás fejlődésének. A jelenleg művelt földterületeink 3,5 százalékán folyik ökológiai gazdálkodás, amit az agrárkormányzat a most induló és 2020-ig tartó EU-s költségvetési időszakban szeretne megkétszerezni, vagyis legalább 350 ezer hektárra növelni Magyarországon. Összehasonlításként az államtitkár megemlítette, hogy Ausztriában 20 százalék ez az arány, amitől mi még nagyon messze vagyunk, van még hová fejlődni. A Nemzeti Vidékfejlesztési Program számos olyan lehetőséget nyújt, amely ezt a fejlődési irányt segíti és fölgyorsítja.
Németh István a nap folyamán igyekezett mindent megmutatni és minden kérdésre válaszolni biogazdálkodásának húszéves tapasztalataiból. Rábcakapi határában, a Hanság tájegységben több különálló területen összesen 150 hektáron gazdálkodik, amiből 120 hektáron gabonaféléket, 30 hektáron zöldségféléket termeszt, összesen 112 fajtát. 2003 óta almaültetvényt is művel. A gazdaság 1993-ban húsz hektárral indult, azóta fokozatosan növelték a területet. A munkából az egész család kiveszi a részét, és a főidényben közel negyven helybélinek adnak munkát. A friss és feldolgozott zöldségféléket és a biolisztet javarészt saját győri bio ABC-jükben értékesítik, illetve magánembereknek háztól, sőt, szállítanak több bioboltnak és a budapesti ökopiacra is. A biosárga-répának és – burgonyának ők a legnagyobb hazai beszállítói a HIPP bébiételgyártó hanságligeti üzemének.
Kísérletek beállításával a biogazdaság az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési programokban is részt vesz, és 2000 óta a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának a mintagazdasága is az övék. Többször rendeztek már nyílt napot, és 2007 után ez a második bionap, amelynek a gazdaság ad otthont.
Az idei csapadékos nyár különösen nagy nehézséget okozott a kórokozók megfékezésében. Több kultúrában, például a dinnyében, a paprikában, a paradicsomban jelentősek voltak a veszteségeik. Ám ettől sem érezte magát „följogosítva” rá a gazda, hogy kemény vegyszerekhez nyúljon, hanem a vállalt korlátok között elérhető lehetőségek alapján igyekezett visszaszorítani a károsítást, az értékesíthetetlen termést pedig a földön hagyták, beszántották.
Kizárólag biovetőmagot vásárol, hagyományos termesztésből származó csávázatlan magot csak a végső esetben vet. Ma már nem nehéz biovetőmagot beszerezni itthon sem, de ha kell, Ausztriából vesz. Külön öröm, hogy ma már hazai nemesítésű zöldségfajtákból is rendelkezésre áll biotermesztésben felhasználható vetőmag.
A területen az Orosco Kft. képviselője a cég által forgalmazott, a szabadföldi biotermesztésben jól bevált paprikafajtákat mutatott be: a Claudius F1 TV-paprika jellegű fehér fajtát, a Kapirex F1 kápia parikát, a Darius F1 paradicsompaprikát és a blocky típusú Marabella F1 fajtát.
A bionapon bemutatott négyhektáros zöldségterületen a látogatók a kihelyezett táblákon pontosan tájékozódhattak a termesztett fajtákról és a végzett kezelésekről. A teljes területet baktériumtrágyával kezelték palántázás előtt a nitrogénmegkötése érdekében. Néhány területen gondot okoz a pajor, ami ellen parazitagomba-preparátumot tartalmazó biokészítményt használnak. Németh István hangsúlyozta, hogy az élő szervezeteket tartalmazó készítmények csak nedves talajba bedolgozva hatásosak. Sorközműveléskor granulált szerves trágyát juttattak ki, aminek kedvező hatása jól látszott például a fejes káposztán: jól fejlett, egyöntetű állományt láthattunk. Szerves trágyát három-négyévente adnak.
Még egy húsz éve termelő biogazdát is érnek meglepetések, mondta Németh István. Az idén a dinnye palántázása után a tőzeglégy lárvája károsította a növényeket, a palánták több mint felét kirágta. Ezzel a kártétellel eddig még nem találkozott, de följegyezte a várható rajzási időt, így a jövő évben tőzeglégy ellen is kihelyezi a csapdákat. A megmaradt növények azonban szép, darabos termést érleltek, szeptember elején a harmadik kötést nevelte a görögdinnye a rábcakapi földön. A sárgadinnyét az esős, párás nyár teljesen tönkretette, a fitoftórát nem tudta megfékezni. A tökfélék jól átvészelték ezt a szokatlanul párás időt. A pritaminpaprika nagyon nehezen érik be ebben az időjárásban, mondja.
A rábcakapi bionapon a több mint harminc kiállító és résztvevő között bemutatták termékeiket azok a cégek is, akiktől Németh István a termeléshez szükséges alapanyagokat vásárolja.
Kivételes alkalom volt a bionap arra, hogy az érdeklődők megtekinthessék a Rábcakapi Biokertészet közelmúltban megépített malmát. A szennyeződések megelőzése érdekében az üzemet egyébként szigorúan elzárták a látogatók előtt. A malomban Németh István szinte kizárólag saját termelésű biogabonát dolgoz föl. Csekély mennyiséget őröl meg bérmunkában, mert idegen alapanyagot csak a tanúsítványok szigorú megléte esetén enged be az üzembe. Akár egyetlen szem hagyományos termelésből származó gabona az egész eddigi munka végét, nehezen megszerzett hírnevének csorbulását jelentheti.
A gazdálkodó magtárában hántolatlan őszi búza, tönkölybúza, durum búza és köles várta a feldolgozást. Csak annyi gabonát hántolnak és tisztítanak, amennyit egy hét alatt megőrölnek. A megőrölt liszt is legfeljebb egy hétig áll papírzsákban, mert azt vallja: csak friss lisztből lehet minőségi pékárut készíteni. A magtisztító berendezéseket a CHH Műszaki Kft., a dán Cimbria magyarországi képviselete állította össze és helyezte üzembe a rábcakapi biomalomban.
Az Ausztriában vásárolt, 120 éve malmokat gyártó családi vállalkozás által készített faszerkezetű malomban két, összesen 35 mázsa tömegű kő dolgozik, amelyek sokkal kíméletesebb munkát végeznek, mint a hengerszékes malom. A teljes malomipari géprendszer kiépítésére és üzembe helyezésére 21 millió forint ÚMVP-támogatást nyert el. Teljes kiőrlésű, illetve szitasoron átengedve finomlisztet, réteslisztet vagy darát is tud készíteni, a vásárlók igénye szerint. Mindig annyit őrölnek, amennyit a vevő megrendel, így mindig friss lisztet tudnak kínálni. A gluténmentes lisztet egy különálló, lezárt helyiségben felállított kisebb malmon őrlik meg.
Pap Edina
