Back to top

Bioinnovációs központot hoztak létre Keszthelyen

A magyar mezőgazdaság versenyképességének záloga a korszerű tudás, a kutatás-fejlesztés eredményeinek minél szélesebb körű alkalmazása és az innováció térhódítása - fogalmazta meg a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Keszthelyen.

Nagy István a Pannon Egyetem Georgikon Karán a mintegy félmilliárd forintos beruházással létrehozott bioinnovációs központ avatásán azt mondta: az országok gazdasági fejlettsége és sikere szempontjából az agrárgazdasági kutatás, fejlesztés és innováció "hatékony stratégiai befektetés, ami javítja az ágazat eredményességét, növeli a jövedelemtermelő képességét". Kifejtette: a keszthelyi bioinnovációs központ egyszerre szolgálja az oktatói-kutatói tevékenységet, valamint a technológiai és tudástranszfert, hozzájárulva ezzel a magyar agrárium és a vidék fejlesztéséhez.
Az európai uniós és magyar állami finanszírozásban 486 millió forintos beruházással létrehozott központ nemcsak oktatási, kutatási tevékenységet végez, inkubátorházként, így az egyetemi tudásbázisra és a legmodernebb technikai hátérre alapozva több kutatási területet magába foglaló szolgáltató központként is működik.
Az államtitkár elmondta, a bioinnovációs központ szervesen kapcsolódik a kormány azon célkitűzéséhez, amelynek lényege, hogy "a magyar tájak, falvak és kistérségek versenyképessé váljanak, a vidék a nemzet motorja legyen". Ehhez szemléletváltásra van szükség, amelynek középpontjában "a minőségi termelésnek, a környezettudatosságnak és az élelmiszerbiztonságnak kell állnia" - hangsúlyozta.
Elmondta: a 21. században egy ország sikere jelentős mértékben függ attól, hogy miként képes reagálni a világban felbukkanó problémákra. A klímaváltozásra, az élelmiszerellátás biztonságára, az élelmiszerek és energiahordozók árának ugrásszerű növekedésére Magyarországnak is válaszokat kell adni - fejtette ki.
Nagy István szerint kulcsfontosságú terület a megváltozott klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodó növénykultúrák termesztése, vagy éppen a megújuló energiaforrásokban rejlő tartalékok kihasználása. "A megújuló energiaforrásokra épülő gazdálkodás, az ökológiai termelés, a környezetbarát rendszerek, a tájgazdálkodás ma még forradalmian új fogalmak, holnap azonban már a hétköznapi élet szerves részei lesznek" - jelentette ki.
Polgár J. Péter, a Georgikon dékánja felidézte, hogy a keszthelyi intézmény évtizedek óta végez sikeres kutatási programokat, s az új bioinnovációs központ további lehetőségeket biztosít a szakemberek, az oktatás és a gazdálkodók számára.
Friedler Ferenc, az egyetem rektora egyebek mellett arról is beszélt, hogy Európa első és azóta is működő agráregyetemének legfontosabb feladata a vidékfejlesztésben való részvétel.
Az avatáson Tóth Zoltán dékánhelyettes elmondta: a Festetics Imréről - a Georgikont alapító Festetics György 250 éve született agrárszakember testvéréről - elnevezett központban, a Festetics Imre Bioinnovációs Központban öt laboratórium működik két részlegben.
A Bioinnovációs Kutató és Szolgáltató Központ része az élelmiszer- és takarmányanalitikai laboratórium, a növény-egészségügyi és károsítódiagnosztikai laboratórium, a talajminőségi laboratórium, valamint a növényvédő gépeket mérő és minősítő laboratórium. A Biotechnológiai Oktató- és Kutatóközpontban molekuláris és in vitro növény-biotechnológiai laboratórium működik - sorolta a dékánhelyettes. (Fotó: georgikon.hu)

Forrás: MTI

Népszerű agrárszaklapok